VÁROSRÉGIÓK

1. VÁROSRÉGIÓK Dr. Faragó László MTA RKK

2. BEVEZETÉS HELYETTnéhány megjegyzés • A regionalizáció folyamatáról és a kívánatos eredményéről (régió) nincs szakmai konszenzus! • Nincs politikai program • A pártok a régióhoz, azok központjaihoz, a megyékhez fűződő viszonyukat aktulálpolitikai szempontok szerint változtatják! • Egyik politikai oldal/párt sem akar jelentős önállósággal rendelkező régiókat! • A jelenleg folyó „regionalizáció” a centralizációt erősíti és nem decentralizációt! • A regionális intézmények többsége nem regionális szintű feladatokkal foglalkozik! • Megfelelő (regionális) nagyságú/funkciójú város nélkül nincs „régió” sem! Faragó László • 2007

3. Vélemény azeurópai új regionalizmusról • A gazdasági liberalizáció érdekében folytatott politikai harc eredménye (globalizáció  európaizáció) • A nemzetállamok befolyásának csökkentését célozta, és nem a régiók megerősítését • 2000 után kisebb hangsúlyt kapnak a régiók. Régiók Európája szlogen helyettRégiók és (nagy)városok Európája! Faragó László • 2007

4. A magyar regionalizáció • Sajátos kettősség: • Elméleti, politikai retorika és a közvélekedés szintjén utópiák és pozitív szimbolikák • Gyakorlatban rövid távú pártpolitikai érdekeknek megfelelő tettek, a régiók államosítása • A 90-es években külső indikáció (európai integráció) •  az új tagországok (Tizek) közötti uniformalizálás • Változó prioritások • Versenyképesség (növekedés, munkahelyteremtés) • Nemzetállamok és a nagyvárosok szerepének erősödése • A regionális intézmények (pl. RFÜ) szervezeti érdekei a további decentralizáció és a lokalizmus ellen hatnak • Tudatosan vagy tudatlanságból összemossák a régióközpontot, a régiószékhelyet és a növekedési pólust és centrumot Faragó László • 2007

5. Miért nem halad előre a regionalizáció ügye? • Véleménykülönbség • Mi a regionalizáció alapja/mozgatója? • Természeti/földrajzi adottságok? • Kulturális különbségek? • A gazdaságban bekövetkező változások? • Politikai tényezők! • Mi a regionalizáció célja? • Decentralizáció, közigazgatási reform • Uniós pénzek felhasználása, fejlesztéspolitika • Megyék jövője? • Politikai akarat hiánya Faragó László • 2007

6. Földrajzi (kis mértékben) • Létezik tájtudat! • A „természetes régiók” átszelik az ország és az adminisztratív egységek határait, nagyon eltérő nagyságúak stb. •  A történetileg kialakult igazgatási besorolásnak nagyobb hatása van, mint a tájszerkezetnek Faragó László • 2007

7. Kulturális (nincs alapja) • A „valós regionalizáció” elsősorban a kulturális (etnikai, nyelvi , vallási stb.) különbségeken alapulhat • A trianoni békeszerződés után Magyarország e tekintetben homogénnek tekinthető • Nincs regionális identitás, a kognitív szférában nem szerepel a régió, vagy nagyon különböző az arról kialakult kép Faragó László • 2007

8. Gazdasági (kis mértékben hat) • Marxizáló felfogások szerint, ha változik a gazdaság  új területi vetület • A globalizálódó gazdaság területi szintjei: • Világgazdaság • Szupranacionális szint, nemzetközi integrációk (pl. EU) • Nemzetgazdaság • Regionális  nagyvárosi vonzáskörzetek/agglomerációk • lokális • Az 1990 előtti gazdasági kapcsolatok felbomlottak, az új gazdasági kapcsolatok területi vetületei eltérőek és gyorsan változnak, inkább városi (kistérségi) szinten jelentkeznek tartós agglomeratív előnyök Faragó László • 2007

9. Magyarországon fő hatóerő:Politikai regionalizáció • A régió nem tőlünk független adottság, hanem társadalmi-politikai diskurzus során létrehozott emberi konstrukció! • A regionalizáció eszköz!  Először a célját/funkcióját kell eldönteni! • Politikai/hatalmi kérdés! • Új határokat húz! • A tényleges decentralizáció újraosztaná a hatalmat! • Centralizáció–(dekoncentráció)–decentralizáció • Az EU szabályozás csak általános keret. Mi magyarok dönthetjük el, hogy az adottságaink függvényében milyen régiókat akarunk! • De minden (tetszőleges) döntésnek következményei vannak! Figyelembe veendő a status quo, pl. a meglévő térstruktúra! Faragó László • 2007

10. A politikai regionalizáció továbbviteléhez kapcsolódó néhány kérdés • A régiónak van tetszőlegesen kijelölhető központja, vagy a központi településnek van vonzáskörzete/hinterlandja/régiója? Legalább odáig el kellene jutni, hogy a tyúk és a tojás összetartozik! • Hogy hívjuk a kistérségeket? A központi településről nevezzük el azokat! • Korábban a régiókat is központjukról neveztük el? Mi változott azóta? A politikai akarat! • Min bukott el a 60-80-es években az ellenpólus program? Budapest féltette hegemóniáját és a megyeszékhelyek a hatalmukat.  megyeszékhelyek erősödése • Elfogadott, hogy 50 ezer fő feletti, illetve a megyeszékhely funkciójú városok ki lettek emelve a városok közül és „megyei jogot” kaptak. Miért idegenkedünk e megoldás más szintekre való adaptálásától? Faragó László • 2007

11. A térfelosztás, a regionalizáció „módjai” • A tér strukturálásának iránya • Felülről lefelé dekoncentráljuk az állami feladatokat • Alulról a vonzáskörzeti kapcsolatokból építkezünk • A közigazgatás próbálja a kettőt integrálni • Területi és/vagy települési megközelítés • Regionalizmus és/vagy policentrizmus Faragó László • 2007

12. A térszerkezet alapegységei • Tértudomány: diszkrét pontok (elfoglalt helyek), több elemet koncentráló csomópontok (települések), ezeket összekötő kapcsolatok/viszonyok és ezek által alkotott téregységek (régiók) • EU: ESPON 1.1.1. kutatások: funkcionálisvárosi körzetek (FUA): város és az általa integrált térség (új város-falú kapcsolat) • Nagyvárosi növekedési körzetek (MEGA 1+4) • Nemzetközi/nemzeti jelentőségű körzetek • Regionális/helyi jelentőségű körzetek • Minden szintű téregységnek van központja és minden központi helynek van körzete/régiója. Szabályt erősítő kivétel a többközpontú mikro-, mezo-, makrorégió és a vonzáskörzet nélküli város.? Faragó László • 2007

13. TERÜLETI SZINTEK Ország NUTS 1 RégióNUTS 2 Megye NUTS 3 KistérségLAU 1 Mikrotérség Település LAU 2 VÁROSHIERARCHIA Főváros (sajnos MEGA3) Nincs MEGA 4 Nemzeti/nemzetközi jelentőségű nagyváros Regionális jelentőségű nagy/közepes város Térségi szerepkört betöltő kisváros „Törpe” városok Térségi és települési megközelítés integrálása Faragó László • 2007

14. Dilemmák, következtetések • Az ország nemzetközi szerepe jelentős mértékben függ attól, hogy Budapest milyen nemzetközi feladatokat , milyen színvonalon képes ellátni (MEGA 3  MEGA 2) • Hiányzik egy városkategória! Közrejátszik-e abban a MEGA 4 szintű városok hiánya, hogy a gyakorlatban nem működik a NUTS 1 szint? • Nagyvárosaink (5–7–8 …) képesek-e nemzeti/nemzetközi (regionális) szerepkört betölteni? • Ha a megyék leértékelődnek (esetleg megszűnnek), az milyen hatással lesz a megyeszékhelyekre és a NUTS struktúrára? Faragó László • 2007

15. Városrendszerünk a rang-nagyság szabály alapján és a valóságban Faragó László • 2007

16. A nagyvárosok (régióközpontok) kiemelt kezelésének okai • Összefügg a nagyságrend és a teljesítőképesség (Globális versenyképesség) • „Mert annak, akinek van, még adnak, hogy bőven legyen neki…” • A kicsi szép, de gyenge is! • Részben a nagyvárosokban lelhetők fel a gazdaság dinamizálásához szükséges potenciálok • Méretgazdaságosság: a hatékonysági kritériumokat kielégítő kritikus tömeg (talán) a nagyvárosokban biztosítható • További koncentráció előnyei (pozitív lokális externáliák, agglomerációs előnyök, növekvő méretgazdaságosság) • Budapesten kívül nemzetközileg még ezek „láthatóak” és megfelelő politikával talán versenyképessé tehetők Faragó László • 2007

17. A városok megoszlása népességük és a Faragó László • 2007

18. KONKLÚZIÓrégió  régióközpont  városrégiók • A regionalizmus és a nagyvárosok fejlesztése összetartozó kérdés! • Ha működőképes régiókat akarunk, akkor, megfelelő nagyságrendű és fejlettségű, regionális vonzáskörzettel rendelkező nagyvárosokra,régióközpontokra van szükség! • Ennek (népszerűtlen) útja: koncentrált decentralizáció • regionális hatáskörök régióközpontokba telepítése • „Big five” (6-7-…?) kiemelt központi támogatása • Határon átnyúló kapcsolataik erősítése/segítése • A regionális központok önkormányzataihoz regionális feladatok és hatáskörök telepítése (rang  szerepkör) Faragó László • 2007

19. Köszönöm figyelmüket! Várom kérdéseiket! Dr. Faragó László MTA RKK www.rkk.hu farago@rkk.hu It is not worth an intelligent man's time to be in the majority. By definition, there are already enough people to do that. G. H. Hardy Faragó László • 2007