Munkanélküliség Debrecenben

1. Munkanélküliség Debrecenben Készítette: Paládi Péter történelem-földrajz szak II. évfolyam 2013. április 30.

2. 1. Munkanélküliség Munkanélküliség: • A munkanélküliség a modern társadalmak alapvető problémája. • A munkanélküliség a modern közgazdaságtannak egyik nagy kihívása. Munka: • nem egyszerűen jövedelemszerzési tevékenység, • szociális jelentősége van: a munkavégzés és intézményei az élet egészének legalapvetőbb szervezői közé tartoznak a modern társadalmakban. Kit nevezünk munkanélkülinek? • Hétköznapi értelemben munkanélkülinek (állástalannak) hívunk minden olyan személyt, aki egy adott időpontban képes és akar dolgozni, mégsem talál munkát, nem tud elhelyezkedni.Munkanélküliségből  következik, hogy nem rendelkeznek jövedelemmel, így gyakran megélhetési gondjaik vannak. • A regisztrált munkanélküliek bejelentést tettek az illetékes hatóságoknál, így jogosulttá válhatnak munkanélküli ellátások igénybevételére. • A nem regisztrált munkanélküliek azonban nem részesülnek semmilyen támogatásban és az állam számára is "láthatatlanok" maradnak.

3. 2. A munkanélküliség kiindulópontja Magyarországon • Magyarországon a szocializmusban teljes foglalkoztatás volt jellemző: mindenkinek volt munkahelye. • kötelező volt elhelyezkedni - >közveszélyes munkakerülőnek titulálták és büntették • kapun belüli munkanélküliségnek • munkanélküliség: „kapitalista csökevény” A ’80-as évek végén „vallották be” először, hogy Magyarországon bizony munkanélküliség van! • kb. fél %-os munkanélküliségi ráta • a KGST megszűnésével óriási piacokat veszítettünk -->konjunkturális munkanélküliség • termékeinket már nem voltak kötelesek a KGST-országok megvásárolni A termelékenység, hatékonyság lecsökkent nőtt a munkanélküliek száma

4. 3. Munkanélküliségi ráta alakulása 1993-tól 2009-ig Magyarországon A növekedés kb. 1993-ig tartott, majd folyamatos csökkenést tapasztalhattunk. A ’90-es évek végétől a foglalkoztatottak száma növekedett 2000 után folyamatos emelkedés Okai: Sorkatonaság megszűnése Nőtt a külföldi munkavállalás Átrendeződött a munkapiac szerkezetileg Megváltozott a munkanélküliek ellátása Forrás: www.ksh.hu

5. 4. Magyarország helye az EU-ban Magyarország 27 tagország közül a 10. helyen áll 11,2°%-os munkanélküliségével. Magyarország 10 hónap múlva javított értékén, már csak 11,1 %-os a munkanélkülisége, így most már a 11 helyen áll Olaszország után és Lengyelország előtt.

6. 5. Szegénység, munkanélküliség, erőszak A munkanélküliségtől és az elszegényedéstől tartottak leginkább a magyarok egy 2011 év végén készült felmérés alapján: az emberek 74%-a a munkanélküliséget, 68%-a az elszegényedést tekintette a legnagyobb problémának. A szegénység miatt főképpen az alacsony iskolázottságúak és az idősek aggódnak, és a nők jobban tartanak tőle, mint a férfiak. Forrás: www.feol.hu

7. 6. Elemzők szerint idén sem csökken a munkanélküliség Magyarországon Forrás: KSH

8. 7. Magyarország régiónak munkanélküliségi rátája Forrás: KSH

9. 8. Debrecen Az ország 2. legnagyobb városa, a KSH 2012 évi adatai szerint 207 594 fős lakosú. Hajdú-Bihar megye megyeszékhelye. Debrecen Magyarország Észak-Alföldi Régiójának szerves része, ahol a gazdaság viszonylagos elmaradottsága a foglalkoztatási feszültségek lecsapódásában is megmutatkozott és a globális munkanélküliség is tartós jelenséggé vált. Debrecen helyzetét a munkanélküliség szempontjából alapvetően meghatározza a gazdasági-társadalmi környezete és megyeszékhelyként elfoglalt helyzete. Forrás: www.ksh.hu

10. 9. Munkanélküliség 1. • Akeleti országrész egyik legsúlyosabb problémáját a kedvezőtlen foglalkoztatottsági viszonyok jelentik, amelyektől nem mentes Debrecen sem. • 2001-ben (népszámlálás) és 2005-ben a 15-64 éves korcsoport 50 %-a tartozott a foglalkoztatottak kategóriájába • A városi adat meghaladja a megyei értéket, alacsonyabb ugyanakkor az országosnál • 2001 és 2005 között a leglényegesebb változás az ipar/építőipar illetve a szolgáltatási jellegű ágazatok vonatkozásában következett be: csökkent az előbbi kategóriában foglalkoztatottak száma és aránya, és nőtt (igaz kisebb mértékben) az utóbbi területen foglalkoztatottak száma és aránya • A többi regionális központtal összehasonlítva Debrecenben elmaradt az új betelepült cégek felszívó hatása • A város munkanélküliségének jellemzője: • a nagy múltú cégek megszűnése miatt hullámokban jelentkezett, s ezeket a munkaerőpiac nem tudta egyből felszívni jelentősen nőttek a kedvezőtlen mutatók Debrecen foglalkoztatottsági helyzete: • az új évezredben hosszú ideig kedvezően alakult: az alkalmazásban állók száma 2002 és 2006 között emelkedett • 2006 és 2007 között azonban egy jelentős visszaesés következett be, amelynek hátterében a feldolgozóiparban alkalmazottak számának a csökkenése állt

11. 9. Munkanélküliség 2. • A növekedés elsősorban a kereskedelem és javítás, a pénzügyi közvetítés, az ingatlanügyeletek és gazdasági szolgáltatás, a közigazgatás, védelem és kötelező társadalombiztosítás, az egészügyi és szociális ellátás, valamint az egyéb közösségi és személyi szolgáltatás ágazatokhoz kapcsolódik. • A vesztesek között szerepel az ipar, a szállítás, raktározás, posta, távközlés, valamint az oktatás ágazata. • A regisztrált munkanélküliek száma: igen jelentős csökkenés, 2004 óta emelkedik a megyei trendhez hasonlóan az érték. • 2003 óta folyamatosan emelkedett Debrecenben a regisztrált munkanélküliek munkaképes korú népességen belüli aránya A regisztrált munkanélküliek nemek szerinti összetétele: • 2001 a nők arányának emelkedését lehet megfigyelni • Debrecenben a regisztrált munkanélkülieken belül a férfiak aránya jelentős mértékben alacsonyabb A foglalkozás jellege szerinti megoszlást tekintve emelkedett a szellemi foglalkozásúak aránya.

12. 9. Munkanélküliség 3. A munkanélküliek elhelyezkedési esélyeire utal a tartós (180 napnál hosszabb ideje) regisztrált munkanélküliek számának és arányának vizsgálata, mivel a felmérések szerint 6 hónap után nagymértékben visszaesik az újbóli munkába állás lehetősége. Ebben a tekintetben az új évezred első felében Debrecenben kedvező folyamatokat (az érték visszaesését lehet megfigyelni), 2005 óta azonban ismét emelkedés tapasztalható. A megyeszékhely adata alig tér el az országostól, a Hajdú-Bihar megyei értéknél ugyanakkor több, mint 3,5 százalékkal jobb. A regisztrált munkanélküliek végzettség szerinti összetétele: • egyrészt csökkent a szakiskolai és szakmunkás végzettséggel rendelkezők aránya • másrészt jelentősen nőtt a főiskolai és egyetemi végzettséggel rendelkezők részesedése Az utóbbi tény minden valószínűség szerint arra vezethető vissza, hogy a város felsőoktatási intézményei jelentős számban bocsátottak ki olyan diplomásokat, akik nem tudtak elhelyezkedni, ugyanakkor Debrecent sem kívánták elhagyni.

13. 9. Munkanélküliség 4. • Debrecen adottságai, korábbi erőteljes iparosodottsága, fejlettebb infrastruktúrája, foglalkoztatott és munkanélküli lakosainak magasabb fokú iskolai végzettsége, központi szerepköre a megyén belül, a foglalkoztatottság szempontjából kiemelten kedvezőbb helyet biztosítanak a városnak. • A munkanélküliség eltérő mértékben veszélyezteti a különböző társadalmi csoportokat. • A nem, a kor, iskolai végzettség, a foglalkozás és a lakóhely határozzák meg leginkább, hogy ki milyen valószínűséggel kerül a veszélyeztetettek csoportjába. • A társadalom legvédtelenebb csoportjai a leginkább esélyesek arra, hogy munkanélkülivé váljanak. • A társadalom rétegeiben eltérőek a munkanélküliség okozta veszteségek is. Ebben több tényező is játszhat szerepet: életpálya, foglalkozás, jövedelmi szint, más-más nemhez és korosztályhoz való tartozás stb.

14. 10. A munkanélküliség következményei Családon belüli feszültségek, agresszivitás Tűntetések

15. 10. A munkanélküliség következményei Kábítószerezés Alkoholizmus

16. 10. A munkanélküliség következményei Hajléktalanság Szegénység

17. 10. A munkanélküliség következményei eladósodás veszélye társadalmi és szociális, kulturális elszigetelődés

18. 10. A munkanélküliség következményei pszichológiai és egészségügyi problémák a megszerzett tudás elértéktelenedése

19. 11. Összegzés • Világszerte és így hazánkban is egyre nagyobb probléma a munkanélküliség. • Jelenleg 509 ezer fős a munkanélküliség Magyarországon, ami 11.8%-ot jelent. • Sajnos Debrecenben is észrevehető a munkanélküliség jelenléte. • Ki lehet bátran mondani, hogy nem nehéz napjainkban az utcára kerülni. • Debrecenben megoldás lehet a munkanélküliség csökkentésére a közmunkaprogram, de mindenki tudja, hogy ez nem egy állandó és jól megfizetett állás. Az én megítélésem szerint kevesebb munkaórával több embernek jutna állás, a szabadidő növelésével javulna az életminőség. Ez talán kiút is lehet a válságból . A probléma végső megoldását a politikusoktól, közgazdászoktól kell várni . Ha az emberben van egy kis találékonyság, megvannak a megfelelő kapcsolatai, akkor bármit véghez vihet. A semmiből is lehet várat építeni, de tudni kell, hogyan fogjunk hozzá. Reménykedek abban, hogy mindenki megtalálja a számára ideális munkát (akár Debrecenben, akár máshol) mert attól nincs szebb ha valaki azt végzi, amit szeret. „Aki keres, talál” Debrecen nagy város, véleményem szerint munkalehetőség is akad (igaz nem sok),de sajnos a mai ember nagyobb része nem is akar dolgozni.

20. Köszönöm a figyelmet!Eredményes vizsgaidőszakot mindenkinek!