A „Web 2.0”

1. A „Web 2.0” Készítette: Kovács Nándor

2. A web 2.0 (vagy webkettő) kifejezés olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit. Ellentétben a korábbi szolgáltatásokkal, amelyeknél a tartalmat a szolgáltatást nyújtó fél biztosította , webkettes szolgáltatásoknál a szerver gazdája csak a keretrendszert biztosítja, a tartalmat maguk a felhasználók töltik fel, hozzák létre, osztják meg vagy véleményezik. A felhasználók jellemzően kommunikálnak egymással, és kapcsolatokat alakítanak ki egymás között. Az interaktivitás és a fogyasztók egymással folytatott kommunikációja miatt napjainkban alig van olyan oldal, amely köré ne szerveződne valamilyen közösség.

3. A Web fejlődésének fő szakaszai Megbízhatóság Web 3.0 Együttműködés Web 2.0 Lehetőség Web 1.0 Álmodozások kora Nagykorúságkora Érettségkora webhasználat mértéke 1990 2010 2020 2000

4. A Web történetének főbb állomásai Len Kleinrock összekapcsolt két kutatóintézetben lévő számítógépet telefonkapcsolat segítségével. A UCLA-ból induló „Log” szóra a Stanford Research Institute „In” szóval válaszolt volna. A rendszer az utolsó betű elküldésénél összeomlott. Az újabb kísérlet már sikeres volt, de mégis az első elküldött „szó” az „LO” volt. 1969. október 29.Az első adatcsomag átvonult a hálózaton.

5. 1983 június 23. - Megszületik a DNS Mérföldkövek a web történelmében Nem számokat kell egy-egy oldal eléréséhez megadnunk(pl. 70.42.185.10) , hanemtermészetes nyelven értelmezhető címeket(pl. www.pcwold.com). Létrehozták a tartományelnevezésű rendszert. A hálózatba beállított (DNS)szerverek lefordították a tartományneveket számokká. Paul Mockapetrisaz egyike a rendszer alapítóinak

6. 1990. december 25.A web történelmének legelső mérföldköve a saját születése.(World Wide Wonder) Mérföldkövek a web történelmében Tim-Berners Lee és Robert Cailliau létrehozták az első Web-tartalmat: a CERN telefonjegyzékét.

7. 1993 március 15.Az első grafikus böngésző megszületése Mérföldkövek a web történelmében Letölthető XWindows alá. Később ez volt az alapja a Netscape böngészőnek. A forrást a Microsoft is felhasználta az Internet Explorer 1.0-hoz. Ezzel elkezdődött a hatalmas böngészőháború

8. 1994. februárjaMegjelenik a későbbi Yahoo! néven ismert könyvjelző lista az interneten. Mérföldkövek a web történelmében Jerry Yang Számos kisebb keresőnek ez jelentette a végét. Egyedüli rivális a Google. David Filo

9. 1995 július 16.Az Amazon.com megnyitotta „kapuit”. Mérföldkövek a web történelmében Számos történet látott napvilágot, hogyan született meg az üzleti terv. Egy átalakított garázsból indult a Washingtoni Bellevue-ban 2002. januártól kezdett az oldal profitot termelni. Jeff Bezosalapító

10. 1995. augusztus 9.A Netscape nyilvánossá válik (a vállalat részvényei óriásit ugranak felfelé) Mérföldkövek a web történelmében Megalapozva a 2000-es dot.com katasztrófát

11. 1995. szeptember 3.Befejeződik az első eBay árverés. Mérföldkövek a web történelmében Kerti vásár helyett, internetes zsibvásár. Sokszor bizalom alapján működik.

12. 1995. szeptember 7.A Google Inc. alapjai. Mérföldkövek a web történelmében 1998-ig Larry kollégiumi szobájában adatközpont 2006. júniusában az Oxford English Dictionary hozzáadta a Google kifejezést a szótárához Larry Page és Sergey Brin

13. 1995. október 24.Craig Newmark közzéteszi a apróhirdetés listáját Mérföldkövek a web történelmében Később Craigslist.org néven nőtte ki magát, majd több ország indított hasonló apróhirdetés oldalt.

14. 1998. január 17.Kitör a Lewinsky botrány Mérföldkövek a web történelmében A botrány először az interneten jelent meg és nem nyomtatott hírújságban. A hagyományos médiaforrások ráébredtek, hogy ki kell lépniük az Internetre. A nyomtatott változat nem tud versenyezni a világháló gyorsaságával.

15. 2001. január 15.Megjelenik az első cikk a Wikipédiában Mérföldkövek a web történelmében Ma már nagyon sok keresésnek ez az oldal a kiindulópontja. Bárki információt adhat be, tehet közzé.

16. 2003. február 16.Debütál az Oddpost rendszer. Mérföldkövek a web történelmében A különböző ingyenes postafiókok mellett nagyon sokan használnak lokális telepített levelezőprogramot. A nehéz átjárhatóság miatt alakult ki a postafiókokat jól menedzselő webes felületű rendszer. Ez alapozta meg a web 2.0 és az AJAX technológia jövőjét, vagyis, hogy minden tevékenységünket a weben keresztül végezzük. www.oddpost.comma már a Yahoo! tulajdona

17. 2003. márciusA Friendster elindul a kapcsolatépítés útján. Mérföldkövek a web történelmében Létrehozó: Jonathan Abrams Elege lett a névtelen online randevú helyekből, valódi névvel regisztrált felhasználók között szeretett volna kapcsolatokat kialakítani. Pár hónap alatt 1 millió felhasználója lett.

18. 2005. augusztus 28.- Katrina blogMichael Barnes blogbejegyzése a hurrikánról New Orleansban. Mérföldkövek a web történelmében Élő hírközvetítés volt, amire a vezető hírlapok sem voltak akkor képesek. Több tízezer felhasználó olvasta naponta a bejegyzéseket.

19. A Web 2.0 fogalom megszületése A web 2.0 kifejezést Tim O'Reillynek, az O'Reilly Media cég alapítójának tulajdonítják, 2004-ből, ám valójában Dale Dougherty és Craig Line említette először a kifejezést egy közös előadásukban. O'Reilly egyébként eredetileg nem generációváltással kapcsolatos értelemben használta a kifejezést, hanem az internetes gazdaság Dotkomlufi utáni újraéledését értette alatta. Legfontosabb ismérvei: • telepítés nélkül futtatható szoftverek, • bárhonnan elérhető online dokumentumok, • ingyenes tudástárak, • egyre gyarapodó netes közösségek Platform független szolgáltatások Tim O'Reilly

20. Tim O'Reilly szerint a Web 2.0-s tartalmak, alkalmazások, illetve szolgáltatások jellemzői: • A web mint platform jelenik meg • Cél olyan alkalmazások fejlesztése, melyek webes felület segítségével képesek a normál asztali alkalmazások teljesítményét nyújtani (például ilyen a web szövegszerkesztője, a Google Docs). • De ide tartoznak azok a Gadgetek és Widgetek is, melyekkel a felhasználó munkaasztalszerűvé varázsolhatja az általa gyakran látogatott oldalakat, illetve közös felületről kezelheti, menedzselheti hálózati alkalmazásait.

21. Az adat mint hajtóerő • A felhasználó birtokolja az információt, saját maga szerkesztheti azt, és közzé is teheti. Adatvezérelt rendszerek. • Részvételen alapuló tervezés • Az eseményeket a felhasználó irányítja, az ő aktív közreműködésével jönnek létre az oldalak tartalmai. • Komponensalapú fejlesztés • Az alkalmazások akár több fejlesztő által írt modulból állhatnak össze. • Laza szervezeti struktúra • A tartalom és szolgáltatás közzététele teszi lehetővé • A webes szoftverek folyamatosan fejleszthetők, az új tulajdonságokról pedig azonnali visszajelzést kaphatunk a felhasználóktól – ezek a szoftverek a véget nem érő fejlesztési stádium miatt állandó béta verziónak nevezhetők (perpetual beta).

22. Általában a Web 2.0-hoz kötött fogalom a tartalommegosztás (sharing), azaz bármilyen információ elérhetővé tétele vagy ajánlása egymás számára. Ellentétben a hírek, linkek megosztásával, a fájlok megosztása (zenék, filmek) jogi kérdéseket vet föl.

23. A tartalom létrehozását a böngészőn belül, külön programok igénybevétele nélkül végzik, ehhez általában az AJaX technológia segítségével létrehozott, esetleg Java vagy Flash alapú, fejlett felhasználói felület áll rendelkezésre.

24. Mi az Ajax Ajax (Asynchronous JavaScript and XML) interaktív webalkalmazások létrehozására szolgáló webfejlesztési technika. A weblap kis mennyiségű adatot cserél a szerverrel a háttérben, így a lapot nem kell újratölteni minden egyes alkalommal, amikor a felhasználó módosít valamit. Ez növeli a honlap interaktivitását, sebességét és használhatóságát.

25. Az AJAX-architektúra Külső webszolgál-tatásokhoz URL-címezhető szoftverelem Proxi webszol-gáltatáshoz webszolgáltatás Ajax-eszköz JavaScriptkeret-rendszer Ajax- könyvtár Adat-bázis Ajax-híd Ajax-alkalmazás(+ böngésző-kieg.) Ajax-eszköz Az alkalmazás kezdeti betöltése Web-szerver Böngésző

26. Az Ajax a következő technikák kombinációja: XHTML DOM (dokumentum objektum modell) XMLHttpReques XML

27. XHTML a tartalom leírására és formázására. Xhtml= Egy HTML ami SGML-ben van definiálva HyperText Markup Language=hiperszöveges jelölőnyelv (Standard Generalized Markup Language) egy ISO szabványos jelölőnyelv dokumentumformátumok leírására

28. Néhány HTML-szerkesztő program Adobe Dreamweaver Macromedia Dreamwaver Microsoft FrontPage Microsoft Visual Studio Mozilla Composer Netscape Composer AOLpress Blockstar

29. Az Ajax a következő technikák kombinációja: DOM (dokumentum objektum modell) : dinamikus megjelenítés és a már megjelenített információ együttműködésének kialakítására. Leginkább olyan alkalmazások kezelésére alkalmas, ahol ismételt és nem szekvenciális sorrendű hozzáférés történik a dokumentumhoz.. XMLHttpRequest: objektum az adatok aszinkron kezelésére a kliens és a webszerver között.

30. XML formátumot használnak legtöbbször az adattovábbításra a kliens és a szerver között a következő okok miatt: • mind ember, mind gép számára olvasható formátum • támogatja a Unicode-ot, ami lehetővé teszi bármely információ bármely emberi nyelven történő közlését • képes a legtöbb általános számítástudományi adatstruktúra ábrázolására (rekord, lista, fa…) • öndokumentáló formátum, amely struktúra- és mezőneveket ír le speciális értékekkel együtt • szigorú szintaktikus és elemzési követelményeket támaszt, ami biztosítja, hogy a szükséges elemzési algoritmus egyszerű, hatékony és ellentmondásmentes maradjon

31. A Web 1.0 è 2.0 átmenet Web 1.0 Web 2.0 Az inkább csak olvasott Web Az egyre inkább írott-olvasott Web 250 ezer webhely 80 millió webhely publikálttartalom felhasználóáltal készített tartalom felhasználóáltal készített tartalom publikálttartalom Kollektív tudás 45 millió felhasználó globálisan több mint 1 milliárd felhasználó globálisan 1996 2006

32. Tipikus webkettes szolgáltatások és technológiák Tartalommegosztás (sharing) Cimkézés (tagging)1 Creative commons Közösségi és kapcsolatépítő szolgáltatások/oldalak Szabványos webfejlesztési technikák (css, xml) Virtuális világok, online játékok pl:Second Life RSS, hírcsatornák, Podcasting Stb. 1A címkézés esetén a felhasználó a dologhoz hozzárendel egy vagy több címkét, ez bárkinek, bármilyen (akár egy másik címkének ellentmondó)

34. A Web fejlődésének fő szakaszai Megbízhatóság Web 3.0 Együttműködés Web 2.0 Lehetőség Web 1.0 Álmodozások kora Nagykorúságkora Érettségkora webhasználat mértéke 1990 2010 2020 2000

35. A Web 1.0 è 2.0 átmenet jellemzői

36. A Web 2.0 használat mértéke

37. A Web 2.0 használata Egyének, ad-hoc és civil közösségek A Web széles spektrumban válik kétirányúvá érzelmi megnyilvánulások, személyes véleménynapló ismeretek rendszerezése és megosztása Nemcsak információ-, hanem szoftverelőállítás is montázstechnika terjedése („mash-up”-ok) Pl: Wikipedia + Google Maps = Wikimapia Lazán formálódó közösségek „Közösségformáló” szoftverek

38. A Web 2.0 használata • Vállalatok és intézmények • Web 2.0 használat alacsony fokon • DE: alkalmazásintegrációban előbbre járnak („mash-up”-ok) • a „webszolgáltatás” közös elem • magas teljesítmény- és megbízhatósági követelmények • Szolgáltatás-orientált architektúra (SOA) terjedése • Szoftvergyártók „nyomulása” SOA-fronton • nagy vállalatirányítási alkalmazások SOA-alapon • üzleti folyamatok webszolgáltatás-alapú tervezése és megvalósítása

39. Tartalom a Web 2.0-ban Információkeresés Információk az internet „mélyéből” Multimodális tartalmak kép, hang, videó, szöveg Szemantikus indexelés Pontosan célzott keresésre Minták, asszociációk, rejtett tartalmak feltárására Közösségi tartalomelőállítás Wiki: a kollektív tudás reprezentációja? Blog: gyors feledésre ítélt véleményektől a kollektív tudás előkészítéséig

40. A Web 2.0 technológiai rétegei alkalmazásszolgáltatás,szolgáltatásszerű szoftverek, montázsok 3 . r é t e g : s z o l g á l t a t á s gyűjtőszolgáltatások, szemantikus integráció 2 . r é t e g : a g g r e g á c i ó 1 . r é t e g : e l é r é s API-k multimédiás adatbázisok, egyéb, változatos infor-mációforrások 0 . r é t e g : i n f o r m á c i ó f o r r á s alkalmazásprogramozási interfész Egy nyilvános API segítségével lehetséges egy programrendszer szolgáltatásait használni anélkül, hogy annak belső működését ismerni kellene.

41. Paradigmaváltás a platformok területén webböngésző helyi GUI önálló, helyileg telepített programok montázsok és webalkalmazások 3 . r é t e g : s z o l g á l t a t á s 2 . r é t e g : a l k a l m a z á s 2 . r é t e g : a g g r e g á c i ó 1 . r é t e g : e l é r é s 1 . r é t e g : e l é r é s 0 . r é t e g : e r ő f o r r á s 0 . r é t e g : i n f o r m á c i ó f o r r á s távoli távoli helyi helyi A Web, mint platform A PC, mint platform

42. A Web 2.0 üzleti modelljei 1 Kezdő vállalkozások Üzleti modell rövid fejlesztési ciklusok Hozott anyagból építkeznek építenek a felhasználói közösség rendszeres és közvetlen visszajelzésére Átvágják a közvetítői láncot Az ügyfeleiket önellátóvá teszik Hagyják magukat vezérelni az ügyfeleiktől

43. A Web 2.0 üzleti modelljei 2 Nagy szoftvergyártók és –szolgáltatók Üzleti modell licenceladásra épülő klasszikus szoftvergyártás lassú változtatása hangsúly továbbra is a megbízhatóságon és minőségen monolítikus programcsomagok átalakítására SOA-ra szoftverfejlesztő eszközeik innovatív átalakítása, és óvatos nyitás Web 2.0 megoldások felé feltételezés: a hajtóerő az üzleti együttműködési hálózatok (pl. elektronikus üzletvitel, kereskedelem) lesznek, és nem a közösségi hálózatok

44. Web 2 után Az internet fejlődésének új szakasza radikálisan átalakítja az informatikát, amelyben a Web már mint teljes működési környezet (platform) jelenik meg, és ez a mainál jóval dinamikusabb, a felhasználók teljesebb részvételét és sokoldalú együttműködését biztosító szolgáltatások kialakítását teszi lehetővé az üzleti, közszolgálati és civil szférában egyaránt.

45. A Web 2.0 è 3.0 átmenet Web 3.0 Web 2.0 A megbízható és mindent átható Web Az egyre inkább írott-olvasott Web 1 milliárd webhely Kollektív tudás 80 millió webhely hivatalosanpublikálttartalom jó minőségű, közösségi tartalom publikálttartalom felhasználóáltal készített tartalom A Föld teljes, aktív népessége felhasználó Kollektív tudás több mint 1 milliárd felhasználó globálisan 2016 2006

46. Várható jelenségek 1 Az üzleti-közszolgálati és egyéni-civil informatika egyre közelebb kerül egymáshoz: hasonló használati módok, technológiai megközelítések és tartalmak fogják jellemezni mindkét nagy területet a Web tekintetében. A vállalati-intézményi oldalon – elsősorban a megbízhatóságra és garantált teljesítményre való törekvés miatt – továbbra is óvatosabban, a SOA-kínálat köré szerveződve történik a fejlődés. A civil szférában két alapvető változás zajlik le: Egyre többen kapcsolódnak be a webtartalmak előállításába, és ezen belül növekszik a minőségi tartalmak köre. Jellemzővé válik a számítógép-platformtól független szoftverek és webszolgáltatások használata, a szoftverek „szükség szerinti” (on demand) alkalmazása.

47. Várható jelenségek 2 A szoftverek „szükség szerinti”, de megbízható használata ill. ennek elterjedése mögött nagy és dinamikusan átszervezhető kapacitású (virtualizált) információközpontok üzemeltetése és minden határon túl történő automatizálása áll. Az időszak közepe tájától (2010-11) kezdenek a Web-alapú informatika megbízhatóságával és működőképességével kapcsolatos ellenérzések és ellenvetések megszűnni. A Web a vállalati-intézményi SOA természetes folytatásaként jelenik meg (WOA).

48. Várható jelenségek 3 • A Web mindent átható, mindenütt jelenlévő jellege az idő-szak vége felé válik meghatározó tényezővé. A szervezetek-re és a különböző berendezésekre, készülékekre nem csak az lesz jellemző, hogy egyre több információt dolgoznak fel egyre magasabb szinten, hanem az is, hogy mindezt a Web közvetítésével teszik majd. • Az időszak végétől (2015-16) a „Web 3.0”, a „globális SOA”, a „megbízható és mindent átható Web”, a „Web-orientált architektúra” egymás felé gyorsan konvergálótechnológiákat jelölnek. Az üzleti és informatikai innováció egymástól elválaszthatatlan egységet képeznek. Ennek a folyamatnak a befejeződése további 5-10 évet vehet igénybe.

49. A Web várható fejlődése 2016 2011 2006 Web 3.0 elterjedése Globális SOA Mindent átható Web megjelenése Szemantikus technológiák terjedése Web-orientált architektúra (WOA) SOA-ra való áttérés széles körben Megbízható Web megjelenése Web, mint platform elfogadása Web 2.0-s platformok vállalati használatban Írott-olvasott Web (2.0) terjedése Üzletkritikus alkalmazások SOA-alapon Nagy szoftvergyártók SOA-eszközöket forgalmaznak Szolgáltatásorientált architektúra

50. Következtetések 1 A Web 2.0-val nem egy újabb „pókháló” került az in-formatika épületének falára, hanem a Web az épületet körülvevő világ lüktető idegrendszerévé nőtte ki magát. A Web 2.0: információs társadalom a gyakorlatban. A Web 2.0 a vállalati rendszereket a lehető legnagyobb mértékben nyitottá teszi, és elősegíti, hogy maguk is nyílt ill. kívülről szolgáltatott rendszereket használjanak. A Web 2.0 az információfeldolgozás technológiájáról az informatika alkalmazására tereli a figyelmet a felhasználók minden eddiginél szélesebb körében.