Múzeumlátogatás

1. Múzeumlátogatás Tapasztalatok és kérdések

2. A múzeumról • Az épület (Hulesch Máté) • - Művészetek Palotája (2005) • Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda • kívül egyszerű vonalvezetés, „holt” anyagok (beton, üveg, süttői mészkő) • belül tágas, meleg, barátságos – hullám formájú diófa főfal • Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, Fesztiválszínház, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum • múzeum: sok természetes fény, mesterséges fényforrásokkal kiegészülve, állandóan ellenőrzött páratartalom, bambusz padlózat

3. Az új Nemzeti Színház MÜPA Lágymányosi híd Kívül: Rideg, monumentális, reprezentatív, transzparens Belül: Barátságos, reprezentatív, meleg hangulatot áraszt LUDWIG MÚZEUM Olasz Krisztina

4. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Fesztivál Színház Ludwig Múzeum- Kortárs Művészeti Múzeum LUDWIG MÚZEUM Olasz Krisztina

5. Épület kívülről (Kovács Lelle) • Budai oldal felé reprezentatív homlokzat • Külső megjelenésére jellemző: monumetális nagyvonalú letisztult vonzza a tekintetet könnyed(nagy üvegfalak) tömör (stabil) rideg

6. Épület belülről • Jellemző a részletgazdagság • Ellensúlyozva a külső ridegség • Belső megjelenésre jellemzők: csodás barátságos felséges finom natúr kiállítóterek izgalmas közösségi terek

7. LUDWIG MÚZEUM (Huszár Zsuzsanna) • Az intézmény a kortárs művészet bemutatásának, értelmezésének és közönség felé történő közvetítésének módszertani központja • Gyűjtőköre kiterjed a magyar és az egyetemes művészet alkotásaira az 1960-as évektől • A budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum alapítója, a német házaspár, Irene és Peter Ludwig több mint 12 ezer műalkotás tulajdonosa • 2005-ben költözött a Múzeum a Művészetek Palotájába

11. 3. Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum • Nemzetközi és a hazai művészeket közös platformon mutatja be. • Kortárs nemzetközi művészeti élet meghatározó, közép-európai regionális központjának szerepét kívánja betölteni. • Jelenleg közel 500 műtárgyat tartanak nyilván • A kollekció évente átlagosan 20 darabbal gyarapodik.

12. 3. Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum

13. Történet (Kovács Lelle) • Alapítója, a német házaspár, Irene és Peter Ludwig több mint 12 ezer műalkotást tudhatott magáénak. • A budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum alapítója, a német házaspár, Irene és Peter Ludwig.Több mint 12 ezer műalkotás. • Első állandó kiállítás 1991-ben Budavári Palota ’A’ Épületében, a Magyar Nemzeti Galéria rendezésében. • A múzeum 1996-ban Kortárs Művészeti Múzeummá alakult és jelentős magyar anyaggal gyarapodott; 2005-ben költözött át a Művészetek Palotájába.

14. A múzeumról • A gyűjtemény (Hulesch M.) • magyar és egyetemes művészet alkotásai az 1960-as évektől • feladata a magyar és nemzetközi kortárs művészet törekvéseinek párhuzamos bemutatása, kortásr magyar művészet nemzetközi kontextusba helyezése • alapítói Irene és Peter Ludwig, német házaspár • a budapesti múzeumot 1989-ben alapították David, Jiří – Rejtett kép

15. Ludwig • A műgyűjtők szerepe (vö. Ébli: Múzeum és pénz) • Nyugat és Kelet-Európa összekapcsolása • Gyűjtemény és kiállítások (változó állandó kiállítás, nemzetközi időszaki kiállítások) • Közép-kelet-európai profil: neoavantgárd hagyomány és kortárs művészet • Történeti és szisztematikus szempont. Sokféleség • Kurátori munka, nyilvánosság-stratégia

16. Irene és Peter Ludwig • Irene Ludwig a Mainzi Egyetemen folytatott történelmi és művészettörténeti tanulmányokat. Diákévei alatt ismerte meg Peter Ludwigot, akivel 1951-ben kötött házasságot. • A házaspár a jövedelmező üzleten – a Monheim család birtokában lévő csokoládégyárakon – kívül minden percét a művészeteknek szentelte, a hatvanas évektől kezdődően az egyik legjelentősebb európai kortárs művészeti gyűjteményt hozták létre. • A gyűjteményből származó ajándékok és kölcsöndarabok világszerte 30 múzeumban láthatók, ebből 12 a házaspár nevét viseli, többek között Budapesten, Kölnben, Bécsben és Pekingben. • Férje hirtelen jött halála után Irene Ludwig célja az volt, hogy beteljesítse Peter Ludwig életművét. 1998-ban létrehozta a Peter és Irene Ludwig Alapítványt, ezzel biztosította a gyűjtemény darabjait őrző múzeumok tartós anyagi biztonságát. • http://www.ludwigmuseum.hu/site.php?inc=0&menuId=16&tartalom=txt

17. A múzeumról • Állandó kiállítás (?) • Az égbolt másik fele – Válogatás a Ludwig múzeum gyűjteményéből – 2012. 12. 06. – 2014. 01. 01. • kelet és nyugat párbeszédére hívja fel a figyelmet • 60-as, 80-as évek • elmúlt 50 év társadalmi, politikai átalakulásai • erős társadalomkritika

18. AZ ÉGBOLT MÁSIK FELE Kortárs Művészeti Múzeum - Válogatás a Ludwig Múzeum gyűjteményéből2012. december 06. - 2014. január 01. (állandó kiállítás) • Kelet és Nyugat modern művészete • Kortárs művészeti kiállítás • Közel 500 darabos gyűjtemény, több mint 80 mű bemutatva a tárlaton • Éles társadalomkritika • Megváltozott mondanivaló és a művészet is átértékelődik • A művészet és a művészek kifejezésmódja bővül ( újfajta képalkotási technikák, különböző témák feszegetése

19. Ólomcső

20. Kiállítási tárgy -> művészet?

21. Mire emlékszünk egy kiállításról?

22. Mi az a művészet avagy mi lehet művészet?

23. Szél András • A Ludwig Múzeum abban a különleges helyzetben van, hogy gyűjteményéből válogatva ugyanúgy meg tudja mutatni a „kelet” s „nyugat” közti párhuzamokat és ellentéteket, mint ahogy kapcsolatot tud teremteni egyes irányzatok alkotásai között. • Ha adott a megfelelő környezet, adottak a neves művészektől származó válogatott munkák, miért állok mégis értetlenül egy-egy kép, fotó vagy műtárgy előtt? Az elfogadhatónak tűnő válasz, amit a saját magam által feltett kérdésre adni tudok, hogy a rendszerváltás után felnőve még hasonlót sem tapasztaltam ahhoz, mint amiről a fentebb említett művészek munkái szólni kívánnak. • A tárlatot bejárva mégis sok olyat megláthatunk, amit történelemkönyv nem ír le, és ami a nagyszülők anekdotáiból sem derül ki. Színek, anyagok és formák, melyek időtlenné, aktuálissá s befogadhatóvá tesznek alkotásokat hosszú évtizedekkel megszületésük után is. • Beuys: Pecsétes levél

24. Beuys A pecsétes levél, mint tárgy önmagában is több jelentésréteggel bír, azonban mindez a Beuys által oly sokszor használt filccel és zsírral ötvözve képes korokon átemelni az alkotást és számos új olvasatot adni annak. Nem is beszélve arról, hány olvasat kínálkozik az után, hogy ténylegesen megismerkedünk a német művész munkásságával, amely átformálta az egész német társadalom gondolkozásmódját a képzőművészet feladatáról.

25. Ludwig honlap • Joseph Beuys a huszadik századi német művészet meghatározó alakja, akinek munkássága átformálta az egész német társadalom gondolkozás módját a képzőművészet feladatáról. Kibővített értelmezése művészet és társadalom egybefonódásáról létrehozta gondolatrendszerének központi magját, a szociális plasztikát. A szabad akaratú ember – Beuys elképzelése szerint – az evolúciós folyamat önálló továbbfejlesztésén tevékenykedik a hőplasztika (szeretet) felhasználásával. Zsírral és filccel való munkálkodása is lényegileg ezen hőfolyamat előmozdítása érdekében történt. A Ludwig Múzeum tulajdonában lévő Pecsétes levél átfogó módon jellemzi Beuysantropozófiai elképzeléseinek széles spektrumát. Az archaikus hagyományok őrzőjének és továbbvivőjének képezi ki magát az a felelős művész – Beuys szerint bárki lehet ilyen, – akinek a világteremtés misztériumának a felismerése és ennek a tudásnak a továbbadása a központi feladata. A „művészet = tőke” beuysi egyenlete nem jelent mást, mint az emberiség fejlődése egyetlen lehetséges útvonalának kijelölését.

26. Ludwig MúzeumMúzeumlátogatás Yoko OnoPLAY IT BY TRUST Huszár Zsuzsanna – Kiállítás beszámoló

27. JÁTSSZ BIZALOMMAL! Play it by trust! (1986-87)Lázadás és társadalomkritikaSzimbolikus jelentéstartalom: béke, egység, összeolvadás és háborúellenességParadox: a játék játszhatatlanná válása Yoko Ono (1933- ) • Személyes vélemények, behatások: • Nyugalom és egyszerűség • Fontos és könnyen értelmezhető jelentéstartalom • Egyszerűség és letisztultság • Így is le tudom játszani?! • Azonosulás az alapgondolattal • „Örökké tartó” játék, elgondolkodtató • Miért nem foghatom meg???

28. Jorge Artajo színes sakkjával, a címében ( Yes, Play It by Trust and Joy) egyértelműen utalva Yokora

29. Hajas Tibor – Utcára a mondanivalóddal I-II. • I. Levél barátomnak Párizsba • 1975, fehér kréta, zselatinos ezüst fotópapíron, fotókarton, 14 db fotó 20,7 x 14,7 cm • az épület falára felírt vers és a felírás aktusának mint akciónak képi dokumentálása • street art-szerű, társadalomkritika

30. Hajas Tibor – Utcára a mondanivalóddal I-II. • II. Élő comics • 1975, fehér kréta, zselatinos ezüst fotópapíron, fotókarton, 4 kg • az utcán sétáló művész által tartott kartonból kivágott és feliratozott szövegbuborék látszólag a fényképre illesztett applikáció része, valójában azonban az akció tárgyi eleme • performance jellegű, szólásszabadság kritikája

31. forrás: http://www.ludwigmuseum.hu/index.php képek: google.com

32. Az égbolt másik fele Borsai Szandra

33. általában befogadás nyitottság helyiség semleges tér szellős elrendezés a kortárs művészetről általában folyamatban elfoglalt helye szemfényvesztés brutalitás háttértudás

34. Reigl Judit: Prelúdium (a fúga művészetéhez)

35. a műről cím eleje azonosság azonosság ii. szólamok idő

37. Hantai Simon (1922-2008) 1960-ban kezdi meg a batik technikához és a décalcomanie-hoz is közel álló pliage, mint festői módszer alkalmazását: az előzőleg összegyűrt vásznat befesti, majd a száradást követően kihajtja, az így keletkező, festéknyomokból konstituálódó kép tulajdonképpen a vászon saját lenyomata. A pliage-ok felületén - Matisse papírkivágásaihoz hasonlóan - szín, forma és vonal egyként jelenik meg, a kép létrehozására irányuló festői processzus pedig az akciófestészet attitűdjeit idézi. A pliage módszerrel készült művek sorozatokba, formai szekvenciákba rendeződnek. http://www.artportal.hu/lexikon/muveszek/hantai-simon-100

39. AZ ÉGBOLT MÁSIK FELE Kiállítás beszámoló Chuck Close: Nat LUDWIG MÚZEUM Olasz Krisztina

40. POP ART – Roy Lichtenstein, Andy Warhol 20. századi irányzat Angliából indul Popkultúra termékeiből merít (népszerű, tömegkultúra) A mindennapi életben is nagy szerepet játszó tárgyak, képregények, szlogenek jelennek meg az alkotásokon. tömegtermelés kritikája (szitanyomat Elvisről) LUDWIG MÚZEUM Olasz Krisztina

41. VolkerStelzmann (Érces Norbert) • 1940, Dresda • 1963-ig finommechanikai műszerész • Lipcsei grafikai és irodalmi főiskola (Hochschule für Grafik und Buchkunst) • 1968-1973- szabadúszó művész • 1982-Professzori titulus megszerzése Lipcsében

42. Demontration II.

43. Demontration II. • „Reneszánsz” zsúfoltság • Réteges társadalom • Hippi világ béke • Elnyomó hatalom • Erőszak • Elbutulás

44. Roy Lichtenstein: Vicki POP Art: Képregényszerűség Hétköznapi művészet Egyszerű, de mutatós Igényes kézi technika Vidám színek Erős kontúr- messziről is látható Feltűnő kifejező LUDWIG MÚZEUM Olasz Krisztina

45. Nádler István • Gyermekkorában megszállottan festette a villámokat • 1960-as években indultmagyar neoavangárd képzőművészeti mozgalom egyik elindítója és jeles képviselője • Tiszteletbeli mestereivoltak: Édouard Manet, Kazimir Malevics, Mondrian, Giacometti és Egry József • Művészete: klasszikusok tanulmányozása mellett az absztrakt festészet, konstruktivizmus, a szürrealiztmus,harde-edge • Inspirálják a magyar népművészet motívumai, az európai klasszikus zene, tradicionális távol-keleti zenék • Strukturális geometrikus absztrakcióiba egyedi módon beleépítette a gesztusfestészetet(festő kézmozdulatait spontán belső érzékenysége, indulatai diktálják )

46. Vibráló színek Odaköti az embert Kapcsolatok Fekete-piros: miért külön? Sárga-kék: miért együtt? Kellemetlen, szabálytalan éles – íves

47. Források • http://fidelio.hu/kiallitas/ajanlo/az_egbolt_masik_fele • http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A1dler_Istv%C3%A1n • http://www.ludwigmuseum.hu/site.php?inc=kiallitas&kiallitasId=806&menuId=43 • Képek: google

48. A műalkotás mint tárgy, mint zárt, megformált világ. • Duchamp: a kiállítás közegébe emelt talált tárgy (mitől művészet?) • A művészet mint koncepció • A tér, installáció • A művészet mint cselekvés: akcionizmus, happening • A test

50. Kele Judit képzettsége szerint textilművész, díszlet- és jelmeztervező, 1981 óta él Franciaországban, ahol 1986 óta a televízió számára készít filmeket. • A Textil textil nélkül (1979) című munkáján szövőszéken, lánc- és vetülékfonálként fekszik, ő maga a mű. • A Szépművészeti Múzeumban folytatta a gondolatot, egy kölcsönadott El Greco festmény üres helye előtt ülve kiállított műtárgyként tekinthették meg a látogatók. • 1980-ban Georges Boudaille meghívta a párizsi biennáléra, ahol önmagát műtárgyként elárvereztette. A Liberationban hirdetést adott fel, amelyben kelet-európai művésznő férjet keres. A válaszolók közül választotta ki azokat, akik licitáltak rá. Később a vevő és a „műtárgy” házasságra lépett. • 1985-ben, az utolsó párizsi biennálén Csókolom című zenei performanszával vett búcsút a képzőművészettől. • Kele Judit a művészet és az élet egybefonódásának avantgárd eszményéhez nyúl vissza, s azt következetes módon megvalósítja: 1979 és 1985 között műtárgyként élt. Munkájával megkérdőjelezi a műtárgy-fetisizmust, a heroikus (férfi) művészszemélyiség ideálját. Szembeállítja a pénzben kifejezhető értékeket a valódi emberi értékekkel. 2009-ig (Illetékesség és provokáció kiállítás, Dunaújváros) a mű csaknem láthatatlan volt, s ez a magyar neoavantgárd feltáratlan területeire is felhívja a figyelmet. (Turai Hedvig)