Vedd ki a részed!

1. Vedd ki a részed! Hazai intézmények és civil szervezetek közvetlen kapcsolódási lehetőségei EU-val kapcsolatos témákban Transparency International kutatásának részeredményei az NFT tervezés átláthatóságáról Alexa Noémi, Ph.D Transparency International

2. Előzmények • Transparency International „Transparency Through Awareness” című projektje az ex-szocialista, új EU tagállamokban vizsgálta a Strukturális Alapok felhasználásának átláthatóságát 2005 tavaszán • A magyarországi helyzetelemzést egy, a hiányosságok megoldására javaslatot tevő akcióterv követte, melyet az NFH támogatásával hajtottunk végre • Az akcióterv részeként elkészült egy javaslatcsomag, mely a stratégiai dokumentumok tervezése során a társadalmi részvétel és nyilvánosság fejlesztésére tesz ajánlásokat

3. Helyzetelemzés általános megállapításai • Az átlátható rendszer működéséhez szükséges alapvető szabályok és gyakorlatok léteznek Magyarországon • Ennek következtében a „klasszikus korrupció” nem szignifikáns jelenség • Ugyanakkor a Strukturális Alapok felhasználásában vannak még hibák az alábbi témakörök tekintetében • Partnerség, • Információhoz való hozzáférés, • Adminisztratív kapacitások és kompetenciák • Összeférhetetlenségi szabályok, • Pályázók jogbiztonsága • Kedvezményezettekkel való szerződéses jogviszony. Forrás: Kósa

4. Javaslatcsomag a társadalmi egyeztetésről • Eddigi tapasztalatok összefoglalása • Tervezés és egyeztetési folyamat problémáinak azonosítása • Alapelvek Javaslatok • Előkészítési szakasz • Egyeztetési szakasz • Civil partnerek kiválasztásának eljárásrendje • Eszközök

5. Partnerség fő problémái - Tervezés • Tervezési menetrend • nem átlátható, nem folyamatos • nem tartják be, a határidők folyamatosan változnak • nem egyeztették a civil szervezetekkel • Intézményrendszer • munkacsoportok rendszere nem átlátható • munkacsoportok tagjainak elérhetősége nem nyilvános • civil tagok kiválasztási rendje nem legitim • Részvétel • Nem valósul meg, általában csak véleményezési joguk van a civileknek, nem vesznek részt a dokumentumok kialakításában • Nyilvánosság • Tervezési dokumentumok nem hozzáférhetőek (titkosítás) • Honlapok frissítése nem rendszeres • Munkacsoport ülések jegyzőkönyvei nem elérhetőek Forrás: CNNY

6. Partnerség fő problémái - Egyeztetés • Társadalmi Egyeztetési Terv (TET) • NSRK-hoz még mindig nem készült el! • Állandó csúszás, folyamatosan változó véleményezési határidők • Nagyon rövid véleményezési határidő • Visszacsatolás hiánya (OFK esetében megvolt) • Korai részvétel elve sérül: • Csak a kormány által elfogadott dokumentumok kerülnek véleményezésre • Tervezési dokumentumoknak nincs nyilvános vitája Forrás: CNNY

7. Partnerség - Alapvetés A társadalom egészének, és a kormányzatnak is érdeke, hogy a különböző időtávú, fejlesztéspolitikai célokat meghatározó stratégiák társadalmi konszenzuson alapuljanak, amihez elengedhetetlen • a nyilvánosság biztosítása és • a széles körű, folyamatos egyeztetések feltételeinek megteremtése. Forrás: Márkus-Nizák

8. Partnerség – Alapelvek I. • Nyitottság, nyilvánosság • Tervezés minden anyagát nyilvánossá kell tenni, kivéve, ha az személyiségi jogokat sért, vagy hátráltatná a tervezés folyamatát • A tervezéshez kapcsolódó egyeztetések ténye, a megtárgyalt napirendek, a találkozó főbb pontjai minden esetben nyilvánosságra hozhatók • A szakvéleményt készítő civil szervezeteknek hozzáférést kell adni a nem nyilvános adatokhoz is • Aktív tájékoztatás gyakorlatának fejlesztése, különösen a tervezési folyamat elején • Átláthatóság, befolyásolhatóság • A terv elkészítésének folyamata, felelősei ismertek • Reális véleményezési határidők • Részvételi elv, partnerség • Civil szervezetek a célok és prioritások kialakításában is részt vesznek Forrás: CNNY

9. Partnerség – Alapelvek II. • Visszacsatolás, értékelés • Társadalmi egyeztetés, partnerség hatékonyságának vizsgálata, ellenőrzése • Korai részvétel elve • Már a prioritások meghatározásának vonják be a civil partnereket a dokumentumok elkészítésébe, később nehezebb a kész anyagokat egy-egy új, horizontális szempont szerint átdolgozni • Tervezhetőség, strukturáltság • Társadalmi egyeztetést a civil partnerek bevonásával előre meg kell tervezni és megfelelő erőforrásokat biztosítani hozzá • Folyamatosság • A civil szervezetek részvétele nem kampányszerű, hanem a TET-et követve folyamatos Forrás: CNNY

10. Javaslatok – Előkészítési szakasz • Államigazgatási struktúra átalakítása • Tervezési intézményrendszer hatékonnyá tétele a civil partnerek bevonásával • Társadalmi egyeztetés és civil partnerek fontosságának tudatosítása a tervezésben részt vevő intézményekben • Átlátható tervezési menetrend kialakítása • Dokumentumok nevei egységesek, nem változnak a tervezés során • Betartható határidők • Részletes, munkacsoportokra lebontott munkabeosztás • Társadalmi Egyeztetési Terv kialakítása • Azonnal!, a civil partnerek bevonásával • Tudatosság növelése • Tervezési folyamat promóciója, társadalom mozgósítása a minél szélesebb körű érdeklődés és részvétel érdekében Forrás: Márkus-Nizák

11. Javaslatok – Tervezési Szakasz Forrás: Márkus-Nizák

12. Civil partnerek kiválasztási rendje • Inputgyűjtéskor, koncepcióalkotáshoz • Széleskörű, nem limitált • Egyes szakmai csúcs- vagy ernyőszervezetek átvállalhatják az információtovábbítás feladatát a szektorban • Egyes szakmai csúcs- vagy ernyőszervezeteket fel lehet kérni közvetlenül is véleménynyilvánításra, de ez nem zárja ki a többi fél részvételét • Tervezői munkacsoportok esetében • Szűk, szakmai kör • Kiválasztási módszerek • Delegálás: az adott szakterület csúcs- vagy ernyőszervezetével, illetve szakmailag elismert nagyobb szervezetével közösen határozza meg a Hivatal a kiválasztás módját, a delegálást a civilek végzik • Elektori rendszer: bizonyos, a Hivatal által meghatározott kritériumok szerint bejelentkező civil szervezetek közül maguk a civilek választanak képviselőt • Horizontális szempontokat is érvényesíteni kell, ezért egy munkacsoportban egy civil elve nem járható • TOB ülésein a GSZT egy-két tagja megfigyelőként vegyen részt Forrás: Márkus-Nizák

13. Eszközök • Nyilvánosság • Sajtó, nyilvános fórumok (nem az egyoldalú kommunikációt biztosító roadshow) • Szakértői találkozók • Jól strukturált, folyamatosan frissített honlapok • Kérdőíves megkeresések • Kapcsolattartás • Társadalmi egyeztetési képességek fejlesztése (képzések, tájékoztatók) • Bizalomépítés (korrekt tájékoztatás, kompromisszumkészség) • Jogszabályi változtatások a dokumentumok nyilvánossága biztosítása érdekében • Társadalmi Egyeztetés Etikai Kódexének létrehozása • Programozási és Partnerségi Kézikönyvek kiegészítése a TET-ben megfogalmazott feladatokkal Forrás: Márkus-Nizák

14. Felhasznált források • TI Helyzetelemzés - Magyarország, Dr. Kósa Eszter • A társadalmi részvétel és a nyilvánosság fejlesztése a Nemzeti Fejlesztési Terv előkészítése során, Márkus Eszter – Nizák Péter • Civilek a Nemzeti Fejlesztési Terv Nyilvánosságáért Munkacsoport anyagai 2006. április 5.