Védelembevétel

1. Védelembevétel Továbbképzés jegyzői hatáskörben dolgozó kollégák részére 2006. március

2. Tartalom • Általános eljárási szabályok • Hatáskör és illetékesség • Az eljárás menete • Védelembevétel, mint eljárás, illetve a veszélyeztetettség elkülönítése • Az eljárás megszüntetése- első variáció • A tárgyalás • A döntés • A határozat tartalma • A családgondozó, egyéni gondozási nevelési terv, kapcsolattartás • Felülvizsgálat • Védelembe vétel megszűnése, megszüntetése

3. Hatáskör és illetékesség • Hatáskör: jegyző és gyermekjóléti szolgálat • Illetékesség:gyvt.124.§- tehát az általános illetékességi szabályok, de a gyvt.126.§. Egyéb illetékességi szabályt is tartalmaz: • 126. § (1) A gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője - a törvényi feltételek fennállása esetén - elrendeli a gyermek védelembe vételét, amelyről haladéktalanul értesíti az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét.

4. Általános eljárási szabályok-1. • 2004 évi CXL tv.29.§ az értesítési kötelezettség: • A névtelen bejelentésre indult eljárás hivatalból eljárásnak minősül • Az eljárás megindításáról a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet • A kérelemre indult eljárásban az ismert ellenérdekű, illetve érintett ügyfelet 8 napon belül értesíteni kell • Az értesítés mellőzendő, ha az a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó intézkedés eredményességét veszélyeztetné • Azokban az ügyekben, amely fenntartásának szükségességét a hatóság rendszeresen felülvizsgálja

5. iratátvizsgálás • Ügyféli tájékoztatás max. eljárás 8.napjánKérelmező kérte illetve van ellenérdekű ügyfél – hivatalból indult eljárásoknál mindig. • Ket 29.§(5) Az értesítésnek tartalmaznia kell: • a) az ügy tárgyát, iktatási számát, az eljárás megindításának napját és az adott ügyfajtára irányadó ügyintézési határidőt, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét, • b) az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást, • c) hivatalból indult eljárásban az erre történő utalást, kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél nevét, • d) az ügyfél tájékoztatását az elektronikus ügyintézés lehetőségének igénybevételéről és az ügyfajtára vonatkozó elektronikus tájékoztatási szolgáltatás elérhetőségéről. • Mellékletek áttanulmányozása és: HIÁNYPÓTLÁSI FELHÍVÁS az eljárás 8.napján határidő tűzéssel, mely nem számít bele az ügyintézési határidőbe ;

6. iratfeldolgozás • Tényvázlat készítése alapján az alábbi eljárási cselekmények mérlegelhetők a tényállás tisztázása érdekében • Eljárás felfüggesztése végzéssel • Szakhatóság megkeresése • Személyes meghallgatás (ügyféli nyilatkozat) • Tárgyalás (tanú meghallgatás) • Szemle • Szakértő rendelés végzéssel

7. ÉRDEMI VIZSGÁLAT NÉLKÜL VÉGZÉSSEL kivéve: Gyer8/A. § A gyermek ismételt bántalmazása, elhanyagolása és egyéb más súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén a kérelmet a Ket. 30. §-ának e) pontjára hivatkozva nem lehet érdemi vizsgálat nélkül elutasítani. KET 30.§ A-G a) az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága, b) a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye, továbbá ha a kérelem áttételéhez szükséges adatok a kérelemből hiányoznak, és azok hivatalból sem állapíthatóak meg, c) a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul, d) jogszabály az igény érvényesítésére határidőt állapít meg, és a kérelem elkésett, e) a hatóság az ügyet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be, és újrafelvételnek nincs helye, feltéve hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását jogszabály nem zárja ki, f) a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet késedelmesen terjesztették elő, g) a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem hatósági ügy. a) a 30. § alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására, b) az ügy tárgyát képező vagyontárgy megsemmisült vagy olyan mértékben károsodott, hogy az eljárás okafogyottá vált, c) az eljárás kérelemre indult és az ügyfél az érdemi határozat jogerőre emelkedése előtt kérelmét visszavonta, kivéve ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és nem mindegyikük vonta vissza kérelmét, ELJÁRÁST VÉGZÉSSEL MEGSZÜNTETI KET 31.§ (1)A-G d) az ügyfél halála vagy a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megszűnése következtében okafogyottá vált, és eljárásbeli jogutódlás sem következett be, e) az eljárást hivatalból indították vagy folytatták, és az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, f) az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a képviselő visszautasítása esetén a hatóság felhívása ellenére nem gondoskodik a képviselet-ellátásra alkalmas személy meghatalmazásáról vagy nem jár el személyesen, g) jogszabályváltozás miatt az ügy elbírálása a továbbiakban már nem hatósági hatáskörbe tartozik. ELJÁRÁST VÉGZÉSSEL MEGSZÜNTETHETI KET 31.§ (2)(3) (2) A hatóság az eljárást végzéssel megszüntetheti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását. ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSEELJÁRÁSI HATÁRIDŐ 8.NAPJA

8. Általános eljárási szabályok -2. Környezettanulmány: a gyer 9.§. 3 bekezdése részletesen tartalmazza a gyámhatósági eljárásban ( az általános ket 39.§ (2) –ban foglaltakon kívül) a kt. Kötelező tartalmi elemeit.( lakóhelyén tartózkodók, illetve gondozásának nevelésének szempontjából jelentőséggel bírók elérhetőségei, háziorvos, védőnő, oktatási intézmény adatai,az ügy szempontjából lényeges megállapítások, családi körülmények értékelése A környezettanulmány alaki kellékei megegyeznek a jegyzőkönyvével, vagyis oldalanként alá kell írni. Amit az ügyfél nem ír alá, az nem környezettanulmány, csak feljegyzés, bárki is készíti Ügyfél: gyer 7/A §aa pontja értelmében a gyermekjóléti szolgálat is ügyfél az eljárásban abban az esetben, ha a gyámhatóság a feladatkörébe tartozó döntést hoz Az eljárás megindítása kötelező, ha azt a gyjsz, vagy a gyvt 17 §.-ban felsorolt személyek kezdeményezik.

9. A védelembevétel kezdeményezése • Joganyag: gyvt. 17.§, 67.§, gyer 83§ • kezdeményezésre jogosultak: • a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, • b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ, • c) a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó, • d) a rendőrség, • e) az ügyészség, • f) a bíróság, • g) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, • h) a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok. • (2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények és személyek kötelesek • a) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, • b) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. • Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet.

10. A védelembevétel, mint eljárás, illetve veszélyeztetettség elkülönítése • Gyvt.11. § (1) A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. • 17. § • (2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények és személyek kötelesek • a) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, • b) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. • Gyvt. 68. §(1) Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. • (2) A települési önkormányzat jegyzője - a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével - védelembe veheti továbbá • a) a szabálysértési hatóság értesítése alapján a szabálysértést elkövetett fiatalkorút, • b) a nyomozó hatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermeket, • c) a rendőrség, az ügyészség, illetve a bíróság jelzése alapján a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt fiatalkorút.

11. Az eljárás menete • Amennyiben az eljárást a gyvt.17.§.ban foglalt személyek kezdeményezése alapján indul azt hivatalból köteles a jegyző lefolytatni • gyer 84.§ (2) A gyermekjóléti szolgálat a javaslatára indult védelembe vétel iránti eljárás során • a) nyilatkozik az alapellátás eredménytelenségének okáról, a gyermek és a szülő együttműködési készségéről, • b) megküldi a gyermekjóléti alapellátás során felvett adatlapot, környezettanulmányt és gondozási tervet, • c) véleményt nyilvánít a gyermek veszélyeztetettségének okáról, • d) javaslatot tesz a kirendelhető családgondozó személyére, • e) javaslatot tesz a Gyvt. 68. §-a (3) bekezdésének a)-g) pontjai alapján szükséges intézkedésekre. • (3) Ha a védelembe vétel iránti eljárás nem a gyermekjóléti szolgálat javaslatára indult, a jegyző megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot a (2) bekezdés szerinti javaslat 15 napon belül történő megtételére. • (4) A tartózkodási hely szerint illetékes jegyző a védelembe vétel iránti eljárás során köteles beszerezni a lakóhely szerint illetékes jegyzőtől a gyermekre vonatkozó, korábban keletkezett iratokat.

12. Az eljárás megszüntetése első variáció • Végzéssel ( ket 31.§.) és nem határozattal, ha a veszélyeztetettségről szóló jelzést nem a gyjsz.felé teszik, • .Gyer 83. § (1) A jegyzõ az általa folytatott eljárás során • a) felhívja a gyermekjóléti szolgálatot a gyermeknek az alapellátás keretében történõ ellátására, ha a gyermek helyzete nem indokolja gyermekvédelmi intézkedés alkalmazását, illetve • (3) A jegyzõ, illetve a gyámhivatal, mint megkeresett hatóság határozattal dönt a gyermekvédelmi intézkedés alkalmazásáról vagy az eljárás megszüntetésérõl. • (A GYER. TEHÁT ELLENTÉTES A KETTEL, TEKINTETTEL ARRA, HOGY AZ ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE NEM HATÁROZAT, HANEM VÉGZÉS)

13. A tárgyalás • Amennyiben az eljárást a gyjsz. kezdeményezte, illetve nem került sor az alapellátásban történő felhívásra és eljárás megszüntetésre, tárgyalás tartása kötelező • gyer 86. § (1) A jegyzõ a védelembe vétel iránti eljárás során tárgyalást tart. • (2) A tárgyalást úgy kell megtartani, hogy hozzásegítse a gyermeket és a szülõt a védelembe vétel okának, céljának és jogkövetkezményeinek megismeréséhez. • (3) A tárgyaláson meg kell hallgatni a Gyvt. 128. §-ában meghatározott személyeken túl azt a családgondozót is, aki a gyermek gondozását a védelembe vételt megelõzõen segítette. • (4) Az eljárás során a gyermeket és a szülõt nyilatkoztatni kell arról, hogy vállalják-e a gyermekjóléti szolgálattal az alapellátás keretében való együttmûködést. A nyilatkozattétel elõtt a gyermeket és a szülõt figyelmeztetni kell az együttmûködés hiányában alkalmazható jogkövetkezményekre. ( az ügyfél „ kitanítási” kötelezettségét a Ket. 5.§. (2) bek. is tartalmazza) A tárgyalási jegyzőkönyvnek tehát erre részletesen ki kell térnie

14. A döntés • A döntés a gyámhatóság feladata és hatásköre. • A gyjsz javaslata nem helyettesíti a hatóság tényállás tisztázási kötelezettségét • A döntés lehet- a kérelem elutasítása ( érdemi, tehát határozat, ha nem áll fenn veszélyeztetettség, és még az alapellátásban történő ellátás sem indokolt • Eljárás megszüntető,(végzés) ha a veszélyeztetettség fennáll ugyan, de a szülő vállalta az együttműködést, és ennek alapján valószínűsíthető az alapellátás eredményessége • Védelembe vétel,( határozat) meghatározott szabályokkal, ha a szülő nem vállalja az együttműködést, vagy vállalja ugyan, de a hatóság mégis szükségesnek tartja a hatósági intézkedést Bármilyen döntést hoz a hatóság, azt részletesen indokolni kell. KET 70.§-ában meghatározott esetekben a bizonyítási eljárás befejezését követő 5 napon belül bizonyítékok ismertetése érdekében értesíteni kell az ügyfelet. • 70. § (1) Ha a hatóság az ügyfélnek az eljárás megindításáról való értesítését mellőzte, és az ügyben bizonyítási eljárást folytatott le, annak befejezésétől számított öt napon belül értesíti az ügyfelet, hogy az - az iratokba való betekintés szabályai figyelembevételével - megismerhesse a bizonyítékokat, azokra öt napon belül észrevételt tehessen, élni tudjon nyilatkozattételi jogával, és további bizonyításra irányuló indítványt terjeszthessen elő. • (2) Az értesítés mellőzhető, ha az ügyfél már a bizonyítási eljárás során megismert minden bizonyítékot, és módjában állt gyakorolni az (1) bekezdésben meghatározott jogait, vagy ha az ellenérdekű ügyfél nélküli ügyben a hatóság teljesíti az ügyfél kérelmét. • (3) Nem akadálya az eljárás befejezésének, ha az ügyfél vagy az ellenérdekű ügyfél a hatóság által meghatározott határidőben nem élt az (1) bekezdésben meghatározott jogával.

15. A határozat tartalma • 87. § A védelembe vételről szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban meghatározottakon kívül tartalmazza • a) a családgondozó kirendelését, • b) a kirendelt családgondozó felhívását a gondozási-nevelési tervnek a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül történő elkészítésére és a jegyzőnek történő megküldésére, • c) a gyermek és a szülő kötelezését a családgondozóval való együttműködésre, • d) a gyermek és a szülő figyelmeztetését az együttműködés megtagadásának jogkövetkezményeire, • e) a Gyvt. 68. §-a (3) bekezdésének a)-g) pontja alapján elrendelt intézkedéseket, • f) a felülvizsgálat határidejét, • g) az illetékes önkormányzat képviselő-testületének megkeresését a Gyvt. 18. §-ának (5) bekezdésében meghatározottak teljesítése érdekében, • h) a kirendelt családgondozó, a korlátozottan cselekvőképes gyermek, a szülő vagy más törvényes képviselő tájékoztatását arról, hogy bármikor kezdeményezhetik a védelembe vétel felülvizsgálatát. • (2006. január 1.től hatályos)

16. Az egyéni gondozási nevelési terv, a családgondozó, a kapcsolattartás • 88. § (1) Családgondozóként elsősorban a gyermekjóléti szolgálat azon családgondozóját kell kirendelni, aki a védelembe vételt megelőzően a gyermeket gondozta, a veszélyeztetettségét feltárta. A kirendelt családgondozó - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a jegyzővel közvetlenül tart kapcsolatot. A kirendelt családgondozó szükség szerint, de legalább évente írásban tájékoztatja a gyámhatóságot a családgondozás eredményéről.( az utolsó mondat 2006. január 1.-től hatályos) • (5) A családgondozót a kirendelésérõl, felmentésérõl, valamint a védelembe vétel megszüntetésérõl a gyermekjóléti szolgálat útján kell értesíteni. • 89. § (1) A családgondozónak az egyéni gondozási-nevelési tervet a határozat jogerõre emelkedését követõ 15 napon belül kell - a szülõvel és a gyermekkel együttmûködve - elkészítenie. • (2) Az egyéni gondozási-nevelési tervben kell meghatározni a családgondozó, a szülõ és a gyermek azon feladatait, melyek a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetéséhez szükségesek. • (3) A tervet a családgondozó ismerteti a szülõvel és a gyermekkel, majd annak elfogadása és aláírása után tájékoztatás céljából haladéktalanul megküldi a jegyzõnek.

17. felülvizsgálat • Gyer.90. § (1) A védelembe vétel felülvizsgálata iránti eljárás hivatalból - vagy a kirendelt családgondozó kezdeményezésére - továbbá a korlátozottan cselekvõképes gyermek, a szülõ vagy más törvényes képviselõ kérelmére indul. A felülvizsgálat iránti eljárás során a 86. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. • (2) A felülvizsgálat eredményérõl szóló határozatban rendelkezni kell: • a) a védelembe vétel fenntartásáról vagy megszüntetésérõl, • b) a következõ felülvizsgálat határidejérõl, • c) az új egyéni gondozási-nevelési terv elkészítésére vonatkozó felhívásról a határidõ megjelölésével, • d) a Gyvt. 68. §-a (3) bekezdésének a)-g) pontja alapján elrendelt újabb intézkedésekrõl. • Gyvt. 68.§.(5) A települési önkormányzat jegyzõje - kérelemre bármikor, hivatalból évente - felülvizsgálja a védelembe vétel indokoltságát. Ha a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem lehet, a gyermek érdekében a gyermekvédelmi gondoskodás más módját kell választani. Erre a jogkövetkezményre a szülõt figyelmeztetni kell.

18. A védelembevétel megszűnése, megszüntetése • Gyer. 91. § (1) A gyámhatóság határozattal szünteti meg a védelembe vételt a Gyvt. 69. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott esetekben. • (2) A védelembe vétel megszûnik a gyermek nagykorúvá válásával. • (3) Ha a védelembe vétel fennállása alatt a jegyzõ illetékessége megszûnik, a kirendelt családgondozót határozatával felmenti, és egyidejûleg értesíti az illetékessé vált jegyzõt a szükséges intézkedések megtétele céljából. • (4) Ha a védelembe vétel fennállása alatt a jegyzõ illetékessége megszûnik, az illetékessé vált jegyzõ a védelembe vétel szükségességét soron kívül felülvizsgálja és ennek eredményérõl a 90. § (2) bekezdésében foglaltak szerint dönt. A védelembe vétel fenntartása esetén családgondozót rendel. • Gyvt. 69. § (1) A védelembe vételt meg kell szüntetni, ha • a) a gyermek családban történõ nevelkedése védelembe vétel nélkül is biztosítható, • b) a gyermekvédelmi gondoskodás más formájáról döntött a gyámhivatal, • c) a fiatalkorú pártfogó felügyeletét rendelték el, • d) a fiatalkorú szabadságvesztését vagy javítóintézeti nevelését tölti. • (2) A védelembe vétel - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a gyermek nagykorúvá válásával szûnik meg. • (3) Ha a települési önkormányzat jegyzõje a védelembe vételt a 68. § (2) bekezdés c) pontja alapján rendelte el, a védelembe vétel indokolt esetben a fiatalkorú kérelmére a büntetõeljárás befejezéséig, de legfeljebb huszadik évének betöltéséig tart.