Európai Unió

1. Európai Unió

2. Integráció – a nemzetgazdaságok összefogása, együttműködése • Az integráció kialakulásának okai:I. Politikai okok a II. világháború után: • Az USA nyomasztó gazdasági, politikai fölényének növekedése (az USA is erős szövetségest kíván) • ASzovjetunió fenyegető katonai ereje, a szocialista országok összefogása (1949 KGST) • A gyarmatbirodalmak elvesztésenagy politikai és gazdasági csapás (piac, nyersanyag vesztés)

3. II. Földrajzi fekvés (eltérő adottságok és erőforrások) és hagyományos kapcsolatok • Az adottságok kihasználásának lehetősége Pl. Német – Francia vas- és acélipar összefonódása→ Ruhr-vidéki kőszén, lotaringiai vasérc • 1948 Benelux vámunió • 1949 NATO (Észak-atlanti Szerződés) • 1951 Montanunió – Európai Szén- és Acélközösség (6tag)

4. III. Gazdasági okok: • 1. Induláskor A II.vh. minden európai országban óriási károkat okozott. Az USA gazdasága szárnyalMarshall terv (felesleges készletek, gazdasági segítség, politikai befolyás – szoc. országok nem) • A gyorsabb gazdasági fejlődés lehetősége: nemzeti piacok átlépése → nagyobb mennyiség előállítása, üzemméret növekedés, fokozott specializáció (szakosodás) olcsóbb, versenyképesebb termékek előállítása. • 2. KésőbbiekbenA kutatás és fejlesztés, az infrastrukturális fejlesztés költségeinek megoszlása. • Az európai országok közös energiarendszere segítség a kőolaj árrobbanás után

5. Kiegészítés • Közös energiapolitika- energiafelhasználás ésszerűsítése- tartalékolás- az energiahordozók közös beszerzése - közös villamosenergia rendszer 1. nem kell csúcsfogyasztásra kiépíteni 2. különféle erőművek áramtermelése kiegészíti egymást 3. baleset, javítás esetén is biztonságos ellátás

6. 1955 június 1–2. – A messinai találkozón a hat ország külügyminiszterei úgy döntenek, hogy az európai integrációt a gazdaság minden területére kiterjesztik. • 1957 március 25. – Rómában a hat ország képviselői aláírják az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia-közösséget (Euratom) létrehozó szerződéseket, amelyek 1958. január 1-jén lépnek hatályba.

7. + Horvátország

8. Az Európai Unió tagjai • 1. Ausztria (1995) • 2. Belgium (alapító tag: 1952/58) • 3. Bulgária (2007) • 4. Ciprus (2004) • 5. Csehország (2004) • 6. Dánia (1973) • 7. Észtország (2004) • 8. Finnország (1995) • 9. Franciaország (alapító tag: 1952/58) • 10. Görögország (1981) • 11. Hollandia (alapító tag: 1952/58) • 12. Írország (1973) • 13. Lengyelország (2004) • 14. Lettország (2004) • 15. Litvánia (2004) • 16. Luxemburg (alapító tag: 1952/58) • 17. Magyarország (2004) • 18. Málta (2004) • 19. Nagy-Britannia (1973) • 20. Németország (alapító tag: 1952/58) • 21. Olaszország (alapító tag: 1952/58) • 22. Portugália (1986) • 23. Románia (2007) • 24. Szlovákia (2004) • 25. Szlovénia (2004) • 26. Spanyolország (1986) • 27. Svédország (1995) • 28. Horvátország (2013)

9. Az integráció fejlődésének szakaszai • I.Közös vámpolitika (Vámunió): • Belső vámok és a mennyiségi korlátozások eltörlése. Egységes vámrendszer a nem tagországokkal szemben • Egységes belső piac kialakítása. Külkereskedelmük 60%-át egymás között bonyolítják le. • Az áru szabad mozgását segítő egységes szabványrendszer, minőségellenőrzés

10. Tőke szabad mozgása, a beruházás szabadsága • A nemzetközi monopóliumok számának növekedése • A szolgáltatások (banki, szállítási, biztosítási..) teljes szabadsága • A munkaerő szabad áramlása – képzettség elismerése, letelepedés szabadsága

11. II. Gazdasági unió • A, Pénzügyi unióKözös pénz → összemérhetőség, könnyebb elszámolás - Euro bevezetése 2002-ben

12. Az Európai Unió következő tagállamaiban hivatalos fizetőeszköz az euro: • Ausztria, Belgium, Ciprus, Észtország • Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia • Írország, Lettország, Luxemburg, Málta • Németország, Portugália, Olaszország • Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia • Az Európai Unió következő tagállamaiban nem hivatalos fizetőeszköz az euro: • Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Horvátország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Románia és Svédország.

13. B, Közös gazdaságpolitika: • A nagyobb belső piac nyújtotta előnyök jobb kihasználása, a nemzeti fejlesztési programok összehangolása • A mezőgazdasági termelés összehangolása: a belső termelés védelme, támogatási-értékesítési rendszerek kidolgozása. • A kutatás, fejlesztés és az oktatás összehangolása, költségek megosztása. • A területi fejlettségi különbségek felszámolása: a felzárkózást segítő támogatási rendszer kiépítése → az újonnan csatlakozók felzárkózási lehetősége (regionális politika)

14. III. Politikai Unió • 1946 Churchill – Európai Egyesült Államok • Közös kül- és védelmi politika kialakítása(ENSZ, NATO tagság nemzeti, de pl. közös békefenntartó haderő) • Intézményi fejlesztés kell • ????

15. Európa Tanács – tagállamok kormányfői politikai döntések • Miniszteri Tanács – nemzetek adott témában illetékes miniszterei !!! Legfőbb irányító, törvényhozó testület Kötelező érvényű tv.-ek, határozatok A költségvetés kidolgozója • Európai Bizottság – végrehajtó, koordináló kormányoktól független EU tisztviselők Brüsszel

16. Európa Parlament – Strassbourg Titkársága - Luxemburg - tagországok állampolgárai választják a tagjait (Magyarország 23 fő)- elfogadja a költségvetést- dönt az új tagok felvételéről (2013 Horvátország)- ellenőrzi az intézményeket • Európai Központi Bank – Frankfurt am Main

17. Európai Bíróság – az EU legfelsőbb igazságszolgáltatási szerve. • Székhelye Luxemburg. • Ítélkezik az európai jog értelmezésének ügyeiben • Pl. Egy tagállam nem hajt végre egy uniós direktívát vagy más jogi követelményt. • Az Európai Bizottság hatáskör-túllépésével kapcsolatos követelések. • A tagállamok egymás közötti vitás ügyei.

18. Döntéshozatali hatáskörök • 1. Kizárólag uniós hatáskör kereskedelmi, vámszabályok • 2. Megosztott hatáskör mezőgazdaság, közlekedés, energiaügyek • 3. Nemzeti hatáskör kultúra, egészségügy, oktatás (unió kiegészít, támogat, összehangol) Bővülő jogalkotási együttműködés !