Értékpapírok

1. Értékpapírok • Fogalma: valamilyen vagyoni értékű jogot megtestesítő okirat.Jog ~ értékpapír  a megtestesült jog a birtokosé • Fajtái: • az értékpapírban foglalt jog szerint: tulajdonviszonyt, hitelviszonyt megtestesítő • jog gyakorlására jogosultság szerint:  Bemutatóra szóló:Birtokosa élvezi az összes, papírban megtestesült jogot  Névre szóló:Átadása átruházási nyilatkozattal (cedálás)  Rendeletre szóló:Az eredeti hitelező a jogot átruházza másra. (forgatás)

2. Hozam szerint: Nem kamatozó, fix, változó hozamú • Lejárat szerint:  Rövid lejáratú: 1 éven belüli  Közép lejáratú: 1-5 év  Hosszú lejáratú: 5 éven túli  Lejárat nélküli: részvény, örökjáradék kötvény • Forgalomképesség szerint • Másodlagos forgalom színtere szerint • Értékpapírok megjelenését tekintve  egyedi v. sorozatpapír • Értékpapírforgalom iránya szerint  belföldi, külföldi • Kibocsátó szerint • Fizikai megjelenés szerint  Immobilizáció, dematerializáció

3. ÉRTÉKPAPÍROK FAJTÁI Tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír: • részvény • befektetési jegy • egyéb: pl. közraktárjegy (árujegy, zálogjegy) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: • kötvény • jelzáloglevél • egyéb: csekk, váltó

4. KÖTVÉNYEK Klasszikus fogalma: hitelviszonyt megtestesítő, fix kamatozású, ált. hosszabb lejáratú értékpapír. Szólhat névre és bemutatóra. Kötvény pénzáramlásai • Kérdéses: tőketörlesztés és kamatfizetés esedékessége. • folyamatos (ált. éves) törlesztés és kamatfizetés • kamatfizetés évente, tőketörlesztés egyszer, a futamidő végén. • Formailag nem kamatozó kötvény. (zéró kupon kötvény) • Ritkán: változó kamatozású kötvény Különleges kötvénytípusok • Átváltoztatható kötvény • Opciós kötvény (Pl. jegyzési jogot biztosító kötvény) • Visszahívható kötvény • Visszaváltható kötvény • Örökjáradék kötvény

5. Kötvényekkel kapcsolatos fogalmak • Névérték • Névleges kamatláb (kupon ráta) • Kibocsátási árfolyam • Lejárat • Piaci érték • Piaci árfolyam • Bóvli kötvény

6. Példa: Számoljuk ki egy 1000 Ft névértékű, öt éves lejáratú kötvény elméleti árfolyamát, évi 12%-os kamatozás mellett, ha a kamatok kifizetése minden év végén, a törlesztés egyösszegben a futamidő végén történik. Piaci kamatláb 10%. Kötvényárfolyam Mennyit adjunk egy kötvényért? Feladat: Kötvény cash-flow-k meghatározása, diszkontálás Alapeset: évi kamatot fizető, FIX kamatozású, futamidő végén egyösszegben törlesztő kötvény árfolyama

7. Kötvényárfolyam Éves törlesztésű kötvény árfolyama. Törlesztés: minden év végén, fix összegű kamat mellett. Példa: Mennyit érdemes fizetni azért a kötvényért, melynek öt éves a futamideje, 10 000 Ft a névértéke, évente kerül törlesztésre, és 10% kamatot fizet, ha a piaci kamatláb 8%? 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év Tőke 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 Tőketörlesztés 2 000 2 000 2 000 2 000 2 000 Kamat 1 000 800 600 400 200 Össz CF 3 000 2 800 2 600 2 400 2 200 DCF 2 777,78 2 400,5 2 064,0 1 764,1 1 497,3 DCF = 10 503,6

8. Diszkont értékpapír árfolyama Pénzáramlás: egyösszegű, Pn a futamidő végén. Példa: Számoljuk ki egy 10000 Ft névértékű, két éves lejáratú diszkont kötvény kibocsátáskori értékét, 11%-os kamatláb mellett!

9. ÁRFOLYAM PIACI KAMAT NÉVLEGES KAMAT

10. NÉVÉRTÉK ÁRFOLYAM

11. Kötvények nettó és bruttó árfolyama Eddig: vásárlás  kibocsátás … ? idő kibocsátás kamatfizetés kamatfizetés kamatfizetés kamat + tőke fizetés

12. Bruttó árfolyam = Nettó árfolyam + Kamat árfolyam Példa: Adott egy 1000 Ft névértékű kötvény, melynek névleges kamata 10%, kamatfizetés március 1-én. Mennyi a kötvény nettó árfolyama augusztus 1-én, ha a bruttó árfolyama 1041,92 ? Mennyi a piaci kamatláb? 1041,92 Ft 153 nap idő 365 nap kibocsátás kamatfizetés kamatfizetés kamatfizetés kamatfizetés Nettó-bruttó árfolyam közötti összefüggések

13. Kötvények hozama – hozam-kategóriák • Névleges hozam • Egyszerű hozam Példa: Adott egy 1000 Ft névértékű kötvény, melynek névleges kamata 12%, kibocsátás: 2004. január 1. Lejárat: 2009. december 31. Ma (2007. január 1.-én), kamatfizetés után a kötvény árfolyama 104%. Alternatív hozamráta: 8% Számolja ki a hozamkategóriákat! • Tényleges hozam (IRR) • Tartási időre számított tényleges hozam  csak egy ideig őrizzük meg a kötvényt

14. n-ed fokú egyenlet megoldását keressük Példa: Adott egy 1000 Ft névértékű kötvény, melynek névleges kamata 12%, kibocsátás: 2004. január 1. Lejárat: 2009. december 31. Ma (2007. január 1.-én), kamatfizetés után a kötvény árfolyama 104%. Alternatív hozamráta: 8% Számolja ki a hozamkategóriákat! Állapítsa meg, hogy a piac az adott kötvényt alul- vagy túlértékeli!

15. Lejáratig számított hozam kiszámítása Az IRR függvény képe n-ed fokú polinom.  a gyök nehezen számítható! PV 12% r 8% • I. Közelítéses módszer: • Keressünk két kamatlábat, amely közé a megtérülési ráta várhatóan esik • Számítsuk ki a kötvény DCF-ét a két kamatlábbal • Interpoláció 1040,00 1000,00 1103,08 63,08 40

16. Lejáratig számított hozam kiszámítása II. IRR egyszerűsített becslési módszer: III. Módosított becslési módszer:

17. Kamatszelvény nélküli (zéró kupon v. elemi) kötvény hozama Árfolyam kiszámítása: Átrendezve: Példa: Mekkora annak a kamatszelvény nélküli kötvénynek a hozama, amely hároméves lejáratú, 1000000 Ft névértékű, és kibocsátási árfolyama 60% ?

18. 1500 1400 1300 1200 1100 1000 900 800 700 600 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 Árfolyamváltozás az idő függvényében Adott egy 20 év lejáratú 1000 forint névértékű és 15% névleges kamatozású kötvény, minden évben tekintsük a kötvény árfolyamát, 10, 15 és 20%-os piaci kamatláb mellett.

19. Kamatláb-érzékenység A legnagyobb árfolyam-alakító tényező a kamatláb!  Kérdés: a kockázat nagyságának mérése? Kamatláb-érzékenység mérése:  egységnyi kamatláb változás mekkora árfolyamváltozást eredményez? P1 : tárgyidőszaki árfolyam P0 : névérték r1 : piaci kamatláb r0 : névleges kamatláb

20. Példa: Adott egy 1000 Ft névértékű, 8%-os névleges kamatozású kötvény, melyet 10%-os piaci kamatláb mellett 920 Ft-os árfolyamon lehet megvásárolni. Számolja ki a kamat-rugalmassági együtthatót!

21. Átlagos hátralévő futamidő (duration) • Azt mutatja meg a mutató, hogy a kötvénybe fektetett tőke átlagosan hány év alatt térül meg. • Számítás menete: • CF meghatározása • Diszkonttényezők kiszámítása • Képlet • Képlete:

22. Minél nagyobb a hátralévő átlagos futamidő, annál nagyobb a kamatlábkockázat! Volatilitás: A kamatváltozás konkrét hatása az árfolyamra.  elaszticitás: ez a mutató a pénzáramlást is figyelembe veszi!

23. Példa: Adott egy 2000 Ft névértékű, öt éves lejáratú, 10% névleges kamatozású kötvény, mely a futamidő végén törleszt. Számolja ki a várható megtérülési időt és a volatilitást, ha az alternatív befektetések hozama 8%! Mit mutatnak ezek a mutatók? I. Cash-flow meghatározása, diszkontálás 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év  Tőke 2 000 2 000 2 000 2 000 2 000 - Tőketörlesztés 2 000 2 000 Kamat 200 200 200 200 200 1 000 Össz CF 200 200 200 200 2 200 3 000 DCF 185,19 171,47 158,77 147,01 1 497,28 2 159,71 II. Cf * t meghatározása

24. 9 078,86 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év  Tőke 2 000 2 000 2 000 2 000 2 000 - Tőketörlesztés 2 000 2 000 Kamat 200 200 200 200 200 1 000 Össz CF 200 200 200 200 2 200 3 000 DCF t * Cn 185,19 185,19 171,47 342,94 158,77 476,30 147,01 588,02 1 497,28 7 486,4 2 159,71 Példa: Adott egy 2000 Ft névértékű, öt éves lejáratú, 10% névleges kamatozású kötvény, mely a futamidő végén törleszt. Számolja ki a kamatrugalmasságot, a várható megtérülési időt és a volatilitást, ha az alternatív befektetések hozama 8%! Mit mutatnak ezek a mutatók? I. Cash-flow meghatározása, diszkontálása II. Cf * t meghatározása

25. RÉSZVÉNYEK • Fogalma: tulajdonviszonyt megtestesítő, lejárat nélküli értékpapír. • Fajtái: • Közönséges (törzs) részvény • Elsőbbségi részvény • szavazatelsőbbségi, osztalékelsőbbségi, likvid. hányad elsőbbségi, stb. • Dolgozói részvény • Kamatozó részvény • Részesedésszerzés célja: • osztalék • árfolyamnyereség • befolyásszerzés • Befolyásszerzés mértéke • közvetlen irányítást biztosító befolyás • meghatározó befolyás • mértékadó befolyás • mértékadónak sem minősülő befolyás

26. Részvény-kötvény összehasonlítása • Kötvénykibocsátás előnye: • tőkeköltség előre meghatározott • olcsóbb (nincs kockázati prémium) • függetlenség • adómegtakarítás • rugalmasabb lehet (visszaváltható kötvény) • Kötvénykibocsátás hátránya: • fix teher • likviditási teher a lejáratkor • hosszú lejáratú elkötelezettség  kamatláb-kockázat • hosszú lejárat esetén szigorúbb gazdálkodást igényel • eladósodottság • Befektető előnye kötvényvásárlásból • fix, biztos hozam • biztos törlesztés • elsőbbség a részvényekkel szemben a likvidációban • egyéb előnyös konstrukciók (pl. átváltoztatható kötvény)

27. Árfolyamkategóriák: • kibocsátási (emissziós) árfolyam • névérték • árfolyamérték •  értékelés: a várható pénzáramok diszkontálásával • Probléma: az osztalékfizetés a jövedelmezőség függvénye! • Jelölések: • EPSn – az n. periódusban az egy részvényre jutó adózott eredmény • DIVn – az n. periódus végén fizetett osztalék (egy részvényre) • Pn – az n. periódusban a részvény árfolyama • Egy periódus esetén: • Feltételezzük, hogy a részvényt a következő periódusban értékesítjük! • Elméleti árfolyam:

28. Több periódus esetén: A részvényt hosszabb távon a vállalkozásnál tartjuk. Ez idő alatt számolhatunk az osztalékkal, valamint értékesítéskor az árfolyamértékkel. Elméleti árfolyam: Ha a periódusok száma a végtelenhez közelít, az értékesítéskori árfolyam jelenértéke tart a nullához! Általános osztalékértékelési modell:

29. Példa: Adott egy „A” részvény, mely évi 100 Ft osztalékot garantál. Mennyit szabad ezért a részvényért fizetni, ha a részvénytől elvárt hozam 12%? Részvényárazás – végtelen CF-feltételezés mellett Az osztalékból eredő pénzáramot örökjáradék jellegű pénzáramlásnak tekintjük! I. Állandó osztalék, növekedés nélkül: Példa: Adott egy „A” részvény, mely évi 100 Ft osztalékot garantál, melynek növekedési üteme 2%. Mennyit szabad ezért a részvényért fizetni, ha a részvénytől elvárt hozam 12%? II. Növekvő osztalék

30. 1 részvényre jutó: Dilemma: osztalékfizetés vagy növekedés? A részvény árfolyama és az osztalékfizetésösszefüggései Adózott eredmény Osztalék Adózás előtti eredmény Társasági adó Vállalatnál maradó eredmény Osztalék 1 részvényre jutó: Visszakerül a tőkepiacra, a részvényesek jövedelmét képezi. Növeli a vállalat saját tőkéjét. Ezzel az egész vállalat nő, hat a későbbi osztalékfizetésre.

31. Az osztalékfizetési hányad Számítása: Példa: Adott egy „A” Rt., melynek adózott eredménye 20 millió forint volt. Jegyzett tőkéje 10 millió forint, a részvények névértéke 10 eFt. Az osztalékfizetési hányad 40% Mennyi osztalékot fizetett a vállalat összesen? Mennyi az újrabefektetési hányad? Mennyi az EPS? Újrabefektetési hányad Számítása: Return on equity (ROE) Return on assets (ROA) Számítása: Számítása:

32. Részvényárfolyamok tőzsdei alakulása • várható növekedési ráta • várható osztalék • kockázat • piaci kamatláb • Legfontosabb részvénypiaci mutatószámok