290 likes | 423 Views
A szociális alapszolgáltatások és szakellátások kapcsolatrendszerének módszertani kérdései. Készítette: Skultéti József ügyosztályvezető Budapest Főváros PH. Szociálpolitikai Ügyosztály. előzetes hipotézisek. A nyugdíjasok száma és aránya egyre emelkedik,
E N D
A szociális alapszolgáltatások és szakellátások kapcsolatrendszerének módszertani kérdései Készítette: Skultéti József ügyosztályvezető Budapest Főváros PH. Szociálpolitikai Ügyosztály
előzetes hipotézisek • A nyugdíjasok száma és aránya egyre emelkedik, • a nyugdíjasok alacsony nyugdíjukból nem tudnak vásárlóként megjelenni a szociális ellátás piacain (adósságcsapda is fenyeget!), • Országos Idősügyi Stratégia kidolgozására van szükség, • a nyugdíjrendszer- és a ny.előtakarékossági rendszer átalakítása nem odázható, • nem halogathatóak tovább a szakmai standardok kidolgozása és mielőbbi bevezetése, • a szakmai jogszabályok teljes körű átdolgozása és harmonizációja –azonnali korrekcióra van szükség a 36/2008. (XII.22.) SzMM., az 1/2000. (I.7.) SzCsM., , a 9/1999.(XI.24.) SzCsM. rendeletek és a Szoctv. ellátást akadályozó és anyagi eszközök bevonását nem igénylő rendelkezései esetében, • szükségessé vált a finanszírozási rendszer átalakítása, • az ágazat a növekvő szakemberhiány miatt strukturális válság előtt áll. • az alapszolgáltatás rendszere a kapacitáshiány és a finanszírozás aránytalanságai miatt nem képes a vele szemben támasztott szolgáltatások nyújtására, a követelmények teljesítésére (kerületi adatok, ÁSZ. jelentések, stb.), • a tartós bentlakásos intézmények már csak az ellátás színvonalának rovására képesek az egyre növekvő kifizetéseket igénylő folyamatosan szaporodó jogszabályváltozások betartására –miközben egyre rosszabb egészségi állapotban levő és egyre költségesebb ápolást-gondozást igénylő lakókat (betegeket) vesznek fel szaporodó, betöltetlen férőhelyeikre.
Kiemelt szociális jellemzők Magyarországon és Budapesten • A magyar társadalom lélekszáma 2050-ig 8 millió körüli lakosságszámot érhet el, így a jelenlegi 20%-ról 26%-ra nőhet a 60 éves és annál idősebb személyek aránya -lakosság 1980.01.01.:10709463 fő, 2008.01.01:10045401 fő, Bp-n 1702297 fő. • Az időskorúak aránya 2050-re elérheti a jelenlegi szintnek a másfélszeresét. A 60 éves és idősebb népesség száma: 1980.01.01-én 1830132 fő, Bp-n 434140 fő, 2008.01.01.-én 2194308 fő, Bp-n 424004 fő, - 2050-re megközelíti a 2,4 millió főt, • A csökkenő gyermekszám és a nyugdíjasok számának növekedése új kihívást jelent - kettős öregedés -, és így jelentős feladat a növekvő ellátási igényeknek megfelelő szociális és egészségügyi ellátórendszer ki- és átalakítása Budapesten. • A munkanélküliek száma nem csökken (országosan 317 efő, Bp.-n 44 efő, a munkanélküliségi ráta 7,5 %, a munkanélküliek 50,3 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama 19,0 hónap) -KSH. 09.29 • a hajléktalanok száma sem csökken(12-15 efő, 5-7 efő) -. • az inaktív munkaképesek száma (2615 efő, 543 efő), szeretne dolgozni (341 efő, 30-+50 efő), • A fővárosi díjhátralékkal rendelkező lakosok/háztartások száma két év alatt háromszorosára növekedett, Budapest közel 1,7 millió lakosa közül közel 300 ezer hátralékos fogyasztót tartanak nyilván (kb. minden 6 lakos) és több, mint 11 milliárd forint hátralékkal adósak (A 2004. évben ez az adósság nem haladta meg a 3 md ftot!). • Az időskorúak jövedelmi helyzete (létminimum 60128.-Ft., egyfős nyugdíjas háztartás minimuma 54125.- Ft, önymin 29500.-Ft. -KSH. 2008.)
A nyugdíjasok száma és jövedelme A nyugdíjasok száma – saját jogon A nyugdíjellátások paraméterei 2007. évben * Az összlétszámban a rokkant- és a korengedményes nyugdíjasok is szerepelnek. Forrás: KSH. 2008.
Nyugdíj és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma az ellátás összege szerint – 2008. évben Forrás: Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság - 2008.
Országos ellátási paraméterek I.– 2006. (SZMM) • Alapszolgáltatások - 700 e fő/év • 105 e fő étkeztetés • 44 e fő házi segítségnyújtás • 16 e fő jelzőrendszeres házi gondozás • 315 e fő éves új forgalom családsegítés • 100 e fő falu/tanyagondnoki szolgálat • 13 e fő támogató szolgáltatás • 3,6 e fő közösségi gondozás • 48 e fő nappali intézményi ellátás • 4 e fő utcai szociális gondozás
Országos ellátási paraméterek II.–2006. (SZMM) • Szakosított ellátások – 90 e fő /év • 43 e fő idősek otthona, • 14 e fő fogyatékosok otthona, • 7,6 e fő pszichiátria betegek otthona, • 6,9 e fő hajléktalan emberek otthona. • Alkalmazottak száma – 81 e fő • A szektor foglalkoztatási részesedése – 2,8% • 81 e fő szociális és gyermekjóléti szakágazatban foglalkoztatott dolgozó, • - ebből 9 170 fő felsőfokú végzettségű, • 9 e fő szociális szolgáltatást igénybevevő foglalkoztatása .
A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmények létszám és működési adatai Forrás: KSH . Szociális statisztikai évkönyv 2007.
A házi segítségnyújtás főbb ellátási adatai, a házi gondozók száma (fő) Forrás: KSH Szociális statisztikai évkönyv 2007.
A házi segítségnyújtásban részesülők száma régiók szerint Forrás: KSH Szociális statisztikai évkönyv 2007.
A házi segítségnyújtásban részesülők száma Budapesten 2006-2008. Forrás: a fővárosi, kerületi Gondozási Központ-vezetők adatszolgáltatása 2008.
A házi segítségnyújtásban részesülők és dolgozók száma Budapesten Forrás: a fővárosi, kerületi Gondozási Központ-vezetők adatszolgáltatása 2008.
Az alapszolgáltatások és a szakellátási formák működésének korlátai • kiszámíthatatlan jogszabályi környezet („karácsonyi ajándék”), • bizonytalan finanszírozási/támogatási rendszer (ÁHJ változásai- 2007. évi CLXIX.tv – 12.17.-n) • a 36/2007.(XII.22.) SzMM.rend a gondozási szükséglet, szociális rászorultság vizsg–”hatásai”, • instabil ellátórendszer („magán- és egyháziak”, „az alapszolgáltatások fejlesztése”, a várakozók számának „szabályozhatósága”, stb.), • többlet egészségügyi tevékenység növekvő költségei (újabb egészségügyi szakdolgozók alkalmazása+növekvő gyógyszerköltség+dráguló gyógyászati segédeszközök), • intézménylétesítés és rekonstrukció hiányzó pénzügyi feltételei, egyre csökkenő karbantartási költések, az uniós források bevonásának korlátozottsága, • a szakmai standardok hiánya, a kétszintű ellátórendszer korlátai, • int. létszám helyzet (osztályvezető nővér, mentálh.csopvez.-belső ellenőr, közbesz.szakértő), • az ágazatban dolgozók megbecsülésének helyzete, az érdekérvényesítés hiánya, • a 2007. évi C. tv. „álláspályázati rendszer és esélyegyenlőség”-„A,B,C,D kat is, kozigallas.gov.hu, • ágazati információhiány (döntés-előkészítés, fh. nyilvántartási R., térítési díj), • a 2005. évi XC tv./305/2005.(XII.25.) számú Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervekadatszolgáltatási kötelezettségéről -közadattári regisztráció, adatok feltöltése, aktualizálása, közzétételi szabályzat (szabályzatok+52.) 2008. 07. 01-től , • a 9/2008( II.22.) ÖTM. rendelet -az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (600 oldal) módosításáról (intelligens tűzjelző bekötése tűzoltóság /2013/, világító táblák elhelyezése, tűzoltó készülékek helye 1.35 m!!, oktatás), • a 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM egy. rendelet a biztonsági fóliázásról (irodák), • a mv. kockázatértékelés átdolgozása, a HACCP felülvizsgálata, • a 3/2008. (IV.15.) SzMM.rendeleta szociális módszertani intézmények „kijelölése és feladatai” (szakmafejlesztés, uniós gyakorlat, PPP-bestpraktice, stb.).
Az ÁSZ 0719 . számú vizsgálati jelentése az önkormányzatok szociális alapszolgáltatási tevékenységének ellenőrzéséről - 2007. július A Jelentés összegzett megállapításai …. részlet • Egyre többen jogosultak nyugellátásra és egyre többen igényelnek szociális juttatásokat, melyeket a költségvetés a korábbi szinten nem tud finanszírozni, ezért előtérbe kerül a szociális ellátások szűkítése, a támogatások csökkentése. • A Szociális törvény egyetlen módosítását nem előzte meg a lakosság szociális helyzetének, ellátási szükségleteinek felmérése, az ellátások alakítására nem készült közép- és hosszú távú koncepció. A koncepció elkészítéséhez szükséges reális helyzetelemzés, hatásvizsgálat nem készült, a szaktárca nem rendelkezett információval a működő szolgáltatásokról, ellátottakról. Jelenleg sincs olyan nyilvántartási rendszer, amely naprakész adatokkal tartalmazza a működő szolgáltatások típusát, az ellátottak számát, az egyes szolgáltatások iránti szükségleteket. • A szociális alapszolgáltatások jogszabályi előírásai gyakran változtak ma sem egyértelműen meghatározottak. A szociális alapszolgáltatások számosságából adódóan az ellátórendszer szétaprózott, a szabályozás bonyolult. Az egyre részletesebb központi szabályozás öngerjesztő folyamattá vált, újabb és újabb szabályozást indukált, ami ellentmondásos jogi szabályozási környezet kialakulásához vezetett. • A kötelező feladatok teljes köre – elsősorban pénzügyi források hiányában – a települési önkormányzatok számára nem teljesíthetők, ezért a szabályozás el- lenére kialakultak „fehér foltok”. Növekedett a települések közötti egyenlőtlenség, az ellátási hiányok éppen a legszegényebb településeken maradtak fenn vagy alakultak ki. A hiányzó alapszolgáltatások következtében a szakosított ellátások iránti igények növekednek, holott az igénylők egy része az alapszolgáltatás keretében otthonában, illetve helyben is ellátható, ami az érintettek és a költségvetés számára a legkedvezőbb megoldás lenne.
Az ÁSZ 0719 . számú vizsgálati jelentése az önkormányzatok szociális alapszolgáltatási tevékenységének ellenőrzéséről - 2007. július A Jelentés javasolta a szociális és munkaügyi miniszternek • dolgozza ki a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások hosszútávú átalakítási koncepcióját a szükséges források és prioritások meghatározásával, • kezdeményezze a Szoctv. módosítását annak érdekében, hogy a szociális alapszolgáltatások iránti igények és szükségletek felmérésre kerüljenek; • vizsgálja felül az ágazati szakmai statisztikák adattartalmát, és kezdeményezze módosítását az ellátórendszer egészére vonatkozó lényeges információ biztosítása érdekében; • jelezze az önkormányzatok pénzügyi információs rendszerére vonatkozó jogszabályi módosítások szükségességét, hogy a feladatellátás átlátható, a Szoctv.-ben nevesített szolgáltatások ráfordításai pedig kimutathatóak legyenek; • vizsgálja felül a Szoctv. és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási jogszabályok fogalom-meghatározásai közt fennálló ellentmondásokat, rendeletalkotási jogkörében gondoskodjon azok feloldásáról, illetve kezdeményezze a szükséges jogszabályi módosításokat; • kezdeményezze a Szoctv. módosítását, annak érdekében, hogy az igényeknek megfelelő szociális alapszolgáltatások minden településen elérhetők legyenek; • vizsgálja felül a Szoctv. lakossági igénytől független feladat-ellátási kötelezettséget előíró rendelkezései és az Ötv.ben foglaltak közti összhang megteremtésének lehetőségét; • kezdeményezze a Szoctv. módosítását annak érdekében, hogy az egyes szolgáltatások igénybevételénél a szociális rászorultság feltételei egységesen kerüljenek meghatározásra; • gondoskodjon a pályázati támogatások felhasználásával kapcsolatos monitoring rendszer folyamatos működéséről; • gondoskodjon a kidolgozás alatt álló standardok és az egységes ellenőrzési szempontok bevezetéséről, valamint biztosítsa – a működést engedélyező szervek révén - a szociális intézményeknek és szolgáltatók meghatározott rendszeres ellenőrzését.
Az ÁSZ 0820. számú vizsgálati jelentése I.az önkormányzati kórházak és bentlakásos szociális intézmények ápolásra, gondozásra fordított pénzeszközei felhasználásának ellenőrzéséről - 2008. július A Jelentés összegzett megállapításai …. részlet • A demográfiai előrejelzések, a lakosság egészségi állapotának felmérését szolgáló kutatások már évekkel ezelőtt annak a felismeréséhez vezettek, hogy a népesség öregedéséből adódó ellátási gondok megoldása érdekében az egészségügyi és a szociális ellátórendszer átalakítása, fejlesztése szükséges, de az ellátás rendszerét úgy kell átalakítani, amelyben az ellátottak szociális és egészségügyi szükségletei együttesen jelennek meg /2011/2007. (I. 30.) Korm. határozat az ápolási rendszer egységesítésének soron kívüli feladatairól, valamint az ápolási feladatok egységes rendszerének megteremtéséről). • A lakókörnyezetben nyújtott (otthonközeli) ápolás, gondozás rendszerében az OEP által finanszírozott házi szakápolás és a szociális normatívával támogatott házi segítségnyújtás között nem volt együttműködés, az egészségügyi és szociális ellátórendszer ápolási, gondozási tevékenységében párhuzamosságok, összehangolatlanság volt jellemző. • Az ápolás, gondozás valamennyi eleme megtalálható a hazai egészségügyi és szociális szolgáltatásokban, de ezek nem képeznek egységes rendszert sem irányítás, sem finanszírozás, sem ellátás tekintetében. Az intézmények finanszírozásában, igénybevételi szabályaiban meglévő eltérések, ellentmondások áttekinthetetlenné, nehezen összehangolhatóvá teszik a két ágazatban egyaránt megjelenő igények kielégítésének hatékonyabb és célszerűbb megszervezését. • A bentlakásos elhelyezés lehetőségében azonban az ország egyes térségei között továbbra is jellemzőek az egyenlőtlenségek. Az egészségügyi, szociális intézményekben folyó költségigényesebb ápolás, gondozás nagyobb arányt képviselt az ellátásokban, mint a települési önkormányzatok által megszervezendő szociális alapszolgáltatások, vagy az E.Alap által finanszírozott házi szakápolás.
Az ÁSZ 0820. számú vizsgálati jelentése II. A Jelentés összegzett megállapításai …. részlet • Az ágazatokban a fejlesztésekre tett intézkedések összességében eredménytelenek voltak, különösen az egészségügyi és szociális ellátások közötti együttműködés javítása, a térségi kapacitások összehangolása, a magas ápolási igényű betegek megfelelő ellátásának szervezése területén. • A szociális intézményekben végzett ápolás a 2008. évtől a szükség szerinti ápolásról leszűkült az alapápolásra, miközben az ott élők körében emelkedett a szakápolást igénylő, egészségügyi panaszok miatt ellátásra szorulók aránya, az intézményben gondozottak kórházi ápolásban töltött napjainak száma. • A szociális otthonok lakóinak egyharmada szorul folyamatos szakápolásra, amelyre az intézmények sem eszközökkel, sem szakképzett ápolószemélyzettel nincsenek felkészülve, finanszírozása az E. Alapból nem megoldott. • Az idősellátás térségi szolgáltatásai, az egészségügyi és szociális, ezen belül a geriátria és az ápolási ellátás, a szociális intézmények fejlesztését valamennyi régió operatív programja (ROP) tartalmazza, de a már megjelent pályázati célok között az ápolás, gondozás komplex intézményeinek fejlesztése nem szerepelt. • A szociális intézményekben az intézményi térítési díj megállapításánál a fenntartók korábban a tényleges önköltséget figyelmen kívül hagyva mérlegelhették, hogy az ellátottak, hozzátartozók jövedelmi, vagyoni helyzetük alapján mekkora összeget képesek megfizetni. A Szoctv. 2007. 01.01-i módosítása mérlegelést nem tett lehetővé, de a változtatást az önkormányzatok 58%-a nem hajtotta végre, a térítési díjakat a korábbiak szerint állapították meg. • Az alkalmazott nyilvántartási rendszerek különböztek, az ellátások ráfordításainak mérését (a szociális intézményekben kiadások, a kórházakban költségek alapján) az ágazati hovatartozás is befolyásolta. • A vizsgált kórházi ápolási osztályokon az egy ápolási napra jutó költség az inflációnál kisebb mértékben (21,9%-kal) emelkedett, a vizsgált szociális ellátásoknál az egy gondozási napra jutó kiadás azt meghaladó ütemben (26,7%-kal) nőtt 2003-2007 között, ennek ellenére a napi ellátás az idősek otthonában átlagosan 40%-kal (3000 Ft-tal) kisebb kimutatott ráfordítással járt, mint ugyanez egy kórház ápolási osztályán!
Az ÁSZ 0820. számú vizsgálati jelentése III. A Jelentés javaslatai • számoltassa be az egészségügyi, a szociális és munkaügyi minisztert az ápolási rendszer egységesítésének soron kívüli feladatairól szóló 2011/2007. (I. 30.) Korm. határozat végrehajtásáról, határozza meg az ápolási feladatok egységes rendszerének megteremtése, a rendszerben meglévő átfedések kiszűrése, az e célra fordított erőforrások ésszerű és átlátható felhasználása, valamint a szociális és egészségügyi feladatok összehangolása érdekében a tárcák által elvégzendő feladatokat; • gondoskodjanak az egészségügyi és szociális intézményekben az ápolás, gondozás szakmai tartalmának egyértelmű rögzítéséről, az átjárhatóság érdekében az azonos tevékenységek összehangolt minimumfeltételeinek, a működési engedélyezési eljárás és az ápolási szakfelügyelet egységes rendjének kialakításáról; • intézkedjenek a két ágazat szakmai programjai közötti kapcsolat erősítése érdekében a szociális és egészségügyi fejlesztések összehangolásáról, a két ágazat kapacitásbefogadási rendszere egységes követelményeinek kialakításáról; • dolgozzák ki az ápolási szolgáltatást egyaránt nyújtó szociális és egészségügyi intézmények működési feltételeinek, valamint egységes, azonos tartalmú finanszírozásának rendszerét; • dolgozzák ki a szociális ellátásban részesülők egészségügyi ellátásának monitorozási rendszerét, a szociális intézményekben lakók ápolássúlyossági fokozatba sorolásának folyamatos nyomon követését és értékelését biztosító adatszolgáltatási rendszert; • dolgozza ki a szociális szolgáltatások területi összehangolásával kapcsolatos helyi önkormányzati feladatok ellátásához szükséges eszköz- és információrendszer működéséhez szükséges jogszabályi követelményeket.
KSH bruttó béradatok (eFt.) Forrás: KSH Információs Szolgálat 2008.
Béradatok a házi segítségnyújtás területén Budapesten 2006-208. között Forrás: a fővárosi, kerületi Gondozási Központ-vezetők adatszolgáltatása 2008.
A segítő szakemberek társadalmi (el)ismertsége • A szociális szférában dolgozók társadalmi presztízse alacsony, jövedelmük jelentősen elmarad az átlagtól. A szociális munkások átlagos jövedelme a nemzetgazdasági átlagbér 60–65%-a. • A pénzügyi korlátok miatt hiányos munkafeltételek, szegényes munkakörülmények – ugyanakkor rendkívüli fizikai terhelés és a női munka túlsúlya ~95 % !! • Az egyéb jóléti juttatások minimális szintje, a beszűkült képzési és továbbképzési lehetőségek, nincs pályakép! • Csökkenő szakmai létszám – növekvő ellátási feladatok. • Nem megoldott a „segítők segítése”: hiányoznak a szupervízió, a munkahelyi mentálhigiéné feltételei, az igényekhez képest kevés továbbképzési lehetőség áll rendelkezésre. • Öngondoskodás, önkéntesség, önsegítés.
Hogyan tovább? I.Az alapszolgáltatások és a szakellátási formák kapcsolatrendszerének módszertani kérdései A kapcsolatrendszer szintjei -ágazati-, szervezeti-/intézményközi-, szakemberek-, valamint érintettek/ hozzátartozóik és segítőik közötti-. A kapcsolatrendszer területei- aktuális • Információnyújtás - a szolgáltatásokról, feltételeiről… • Tájékoztatás az ellátás változásairólés hatásairól (alapszolgáltatás vs. tartós bentlakás, gondozási szükséglet, jövedelem-, vagyonvizsgálat). • Segítő együttműködés a szociális szakemberek között (az ellátás biztosítása, az ügyintézés és a hozzáférés egyszerűsítése és a gondozás mielőbbi megkezdése érdekében). • Az ellátások választásának korlátai és kihelyettesíthetősége; • Az alapszolgáltatások és szakellátási formák struktúrális dilemmája; • Közös javaslatok a szociális ellátás rendszerének megújítására, átalakítására, • Következtetések/tapasztalatok összegzése, avagy hogyan tovább?
Hogyan tovább? II.Az idősek ellátása európaibbmódon, avagy az ellátórendszer átalakításának folyamata • Az idősügyi stratégia kidolgozása, • a nyugdíjrendszer átalakítása, a nyugdíjak reálértékének megőrzése, • a szakmai standardok kidolgozása (határterületek: gyermekvédelem, eü, foglpol), • az intézményi struktúra átalakítása, a kétszintű ellátórendszer változtatása, • a szakmai jogszabályok változtatása és harmonizációja, • az ellátórendszer finanszírozási rendszerének reformja, • átmeneti intézkedések -a szociális és egészségügyi ellátórendszer meglévő elemeinek megtartása és harmonizációja, új szolgáltatások kiépítése, • összehangolt cselekvési program előkészítése -az egészségügy és az időskori szociális ellátás feladatainak összehangolása, • a tartós ellátásra/fokozott gondoskodásra szoruló idősek ellátásához kapcsolódó személyi-tárgyi feltételek biztosítása, • a különféle támogatórendszerek harmonizált fejlesztése –foglpol.,lakásügy • az idősekkel szembeni diszkrimináció, munkanélküliség és szociális kirekesztés elleni küzdelem feladatai, • az élethosszig tartó tanulás-, a lehetséges foglalkoztatás feltételeinek megteremtése -e-learning, távmunka, • kisebb létszámú intézmények létesítésének ösztönzése, • önsegítés, öngondoskodás, önkéntesség / öntudat, önrendelkezés, önállóság.
Hogyan tovább? III. – rövid távú lépések • Az intézményi modell átalakulás az ún. fokozott ápolást igénylők irányába. • A demencia kórképei körébe tartozó lakók intézményen belül, külön gondozási egységben megvalósuló gondozása személyi-tárgyi feltételeinek biztosítása. • A szociális- és az egészségügyi ellátó intézmények szolgáltatásainak közelítése és összehangolása. • Az ellátás területeire vonatkozó civil-, társadalmi- és egyházi szervezetekkel megvalósuló együttműködés fejlesztése, kiszerződések. • Az intézmények/szolgáltatások integrált szervezeti formában történő megszervezése - az intézményrendszer strukturális átalakítása. • Az ápoló-gondozó intézményi körben a fogyatékosok-, a pszichiátriai lakóotthonok számának lehetséges növelése, hozzáférés biztosítása a szenvedélybetegek rehabilitációs intézményi ellátási formáihoz. • A módszertanok szakmafejlesztési tevékenységének támogatása, illetve segítése. • A szociális foglalkoztatás hatékonyságának növelése a fogyatékosok- és a pszichiátriai betegek otthonaiban. • Az intézményi rekonstrukció és épület-rehabilitáció forrásainak célirányosabb biztosítása(uniós támogatások, vállalkozói tőke bevonása, ?PPP?).
Hogyan tovább? IV. Az ellátás lehetőségei és kitörési pontjai • a lakókörnyezetben történő komplex segítségnyújtás prioritása, • a szakmai standardok kidolgozása, • az ellátási formák kihelyettesíthetősége, • közösségi alapú szolgáltatási formák, • szükségletorientált tervezés, • komplex szemléletű tervezés –SZTK-k rendszere, • integrált intézménynek és komplex szolgáltatások, • a humán erőforrás helyzetének változtatása, • az intézményi struktúra átalakítása, • az együttműködés formáinak kiszélesítése (kistérségi, önkormányzatközi, társadalmi-civil szervezettel), • minőségbiztosítás és fogyasztóvédelem.