1 / 29

Kistérségfejlesztés 1.

Kistérségfejlesztés 1. Területfejlesztés Magyarországon. Törvény (1996) Területfejlesztés fogalma: „ az országra,valamint térségeire kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása

sydnee-moses
Download Presentation

Kistérségfejlesztés 1.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Kistérségfejlesztés 1.

  2. Területfejlesztés Magyarországon • Törvény (1996) • Területfejlesztés fogalma: „az országra,valamint térségeire kiterjedő • társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása • rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben” (1996. évi 21.tv)

  3. Miért van szükség területfejlesztésre? • 1990 előtt állam szerepe jelentős (OTK 1971, szocialista iparosítás) • 1990 után jelentős változások (társadalmi, gazdasági, politikai), az állam szerepe lecsökken, közvetett; piaci verseny a meghatározó • Térségek eltérő módon reagálnak a változásra (nyertesek, vesztesek) • A gazdaság szereplői maguk döntik el, hova települnek, előnyösebb térségek felértékelődnek, így elmélyülnek a területi különbségek.

  4. Magyarország térszerkezete • A főváros kiugró fejlettsége az ország többi részéhez viszonyítva • A nyugati térségek növekvő előnye a keleti és az északi megyékkel szemben • A kistérségek fejlődésének növekvő térbeli tagoltsága • A településhálózat erősödő társadalmi-gazdasági tagoltsága

  5. A kistérségek fejlettségének meghatározása a 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat alapján (174 területfejlesztési-statisztikai kistérség) 1. Gazdasági mutatók: • A működő gazdasági szervezetek 1000 lakosra jutó száma, db, 2004 • A kereskedelmi és magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 1000 lakosra jutó száma, éj, 2005 • A kiskereskedelmi boltok 1000 lakosra jutó száma, db, 2005 • A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottakból, %, 2001 • A tudományos kutatók, fejlesztők 1000 lakosra jutó száma, db, 2005

  6. 2. Infrastrukturális mutatók: • A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, %, 2005 • Az egy km vízvezeték-hálózatra jutó zárt csatornahálózat hossza, méter, 2005 • A vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma a lakásállomány százalékában, %, 2005 • A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, %, 2005 • A hétköznapi elérés mutatója, perc, 2007 • A telefon-főállomások (ISDN-nel együtt) 1000 lakosra jutó száma, db, 2005 • A szélessávú internet előfizetők 1000 lakosra jutó száma, fő, 2006

  7. 3. Társadalmi mutatók: • Az épített 3-X szobás lakások aránya az időszak végi lakásállományból, %, 2000-2005 • A személygépkocsik kor szerint súlyozott 1000 lakosra jutó száma, db, 2005 • Vándorlási különbözet; időszak közepi 1000 fő népességre jutó évi átlag, fő, 2000-2005 • Halálozási ráta (az 1000 lakosra jutó halálozások száma), db, 2005 • Az egy állandó lakosra jutó szja-alapot képező jövedelem, Ft, 2005 • Urbanitás/ruralitás indexe (az adott kistérség népességének hány %-a él 120 fő/km2-nél nagyobb népsűrűségű településen), %, 2007

  8. 4. Szociális mutatók: • Fiatalodási index (a 15 évesnél fiatalabbak a 60-X népesség százalékában), %, 2005 • A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, %, 2001 • A 18-X éves, legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya, %, 2001 • Az önkormányzatok által rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma 1000 lakosra, fő, 2005 • A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesítettek aránya a 0-24 éves népességből, %, 2005

  9. 5. Foglalkoztatási mutatók: • Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népességből, %, 2006 átlaga • Tartósan - legalább 12 hónapja folyamatosan - nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes népességből, %. 2006 átlaga • Aktivitási ráta, %, 2001

  10. Területfejlesztés – Kistérségfejlesztés • Területfejlesztés területi szintjei: • Ország (NUTS 1) • Régió (N2) • Megye (N3) • Kistérség (N4) • Település (N5)

  11. A rendszerváltás után hatalomra került kormányzat felismerte, hogy újra kell gondolni a regionális politikát (modellváltás) • Megfogalmazódik: • a területfejlesztés ne csak válságtérségek kezeléséről szóljon • valamennyi térség versenyképességét segíteni kell • a helyi erőforrások feltárása helyi szereplők bevonásával

  12. A kistérségi szint • Önkormányzati törvény (1990) értelmében megszűnt az ún. városkörnyéki igazgatás; települési szint megerősödik, önálló önkormányzat létrehozása; önkormányzatok együttműködhetnek, szabadon társulhatnak • Kistérségi önkormányzati társulás • Kényszerhelyzet – településüzemeltetés, feladatellátás • Területfejlesztés, közös forrásszerzés • Szervesen fejlődő térstruktúra

  13. Kistérség= „a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek alapján lehatárolható területfejlesztési-statisztikai egység, egymással intenzív kapcsolatban lévő, önszerveződő, egymással határos települések összessége.” (1996) • Napjainkra a kistérségeknek két alapvető típusa: komplex (többcélú) társulás, statisztikai kistérség

  14. Statisztikai kistérség (EU NUTS rendszerét figyelembe véve KSH vezette be, statisztikai folyamatok mérése) • 1994-ben 138; 1997-ben 150; 2003-ban 169; 2007 óta 174 • 1996/os tfi. tv. felértékelte a KSH kistérségi rendszerét (Megyei Területfejlesztési Tanácsban képviselet, kedvezményezett térségek ezen a szinten lettek kijelölve)

  15. Kistérségi rendszer lefedi az országot, minden település csak egy kistérséghez tartozik, a kistérségek alapja a települések közötti funkcionális kapcsolatrendszer • Leghátrányosabb helyzetű térségek felzárkóztatása • 2007-től LHH program – „Nem mondunk le senkiről” komplex térségfejlesztési zászlóshajó program (gazdaság, turizmus, infrastruktúra fejlesztés) • 33 LHH kistérség

  16. Jogi háttér • 1990. ötv.:önkormányzatok képviselő testületei szabadon társulhatnak feladataik hatékonyabb ellátására • 1996/21 tfi. tv.: területfejlesztés számára fontossá vált a kistérségi szint, önkormányzatok tf-i társulásai a kistérség területfejlesztési szervei • 1997. tv. A helyi önkormányzatok társulásairól, együttműködéséről • Egy képviselő testület megbízhatja másikat bizonyos feladat, hatáskör ellátására • Intézmény, más szervezet közös fenntartása, munkavállaló közös foglalkoztatása

  17. Közös döntéshozó szerv, társulási tanács létrehozása • Jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozás • Nevesített társulási formák: hatósági igazgatási társulás, intézményi társulás, társult képviselő testület, körjegyzőség • Jogszabály módosítás 2004-ben • Ahol nem alakult többcélú társulás, ott Kistérségi Fejlesztési Tanácsot hoznak létre (területfejlesztési feladatok ellátása valamennyi település közreműködésével) • 2007-es jogszabály módosítás • 173 többcélú társulás létrejötte (kivéve Budapest) • Hosszú távon szabályozható, támogatható rendszer

  18. 2007-től 6 új kistérség: • Érdi-Pest megye • Kadarkúti – Somogy megye • Záhonyi - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye • Hévízi, Pacsai, Zalakarosi – Zala megye

  19. A területfejlesztés kistérségi célterületei, kedvezményezett térségek (OTK) • Társadalmi és gazdasági szempontból elmaradott térségek (országos átlag alatt, 76 db) • Fejlesztési prioritás: munkahelyteremtés, külső tőke bevonásának ösztönzése, gazdaság fejlődését elősegítő infrastr. fejl., humánerőforrás fejl. elősegítő programok, szociális és egészségügyi ellátás javítása stb. • Az ipari szerkezetváltás által érintett térségek (bizonyos iparágak válsága a rdsz. váltáskor, magas az iparban fogl. aránya 1990-ben) • Gazdasági szerk. átalakítás, képzési programok, infrastruktúra fejlesztése, környezetvédelem

  20. A mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei (agrárágazat súlya jelentős, mg-i keresők aránya vidéki átlag fölött, magas munkanélküliség, alacsony jövedelem) • Termelés szerkezetének megerősítése, vállalkozás, infrastruktúra fejlesztés, kiegészítő tevékenységek támogatása, helyi társadalom fejlesztése, természetvédelem • A fenti kategóriába nem sorolható, de tartós, jelentős munkanélküliséggel sújtott térségek (magas munkanélküliség, oka ingázás; korábban nem az adott térségben dolgozó, munkahelyét elvesztő) • Határmenti, környezeti szempontból veszélyeztetett térségek

  21. Kistérség-típusok • Működőképességük szempontjából fontos (központi település funkciója fontos) • Térszerkezetben elfoglalt helyük szerint • Nagyvárosok közvetlen közelében (aszimmetrikus pozíció, kiszolgáltatottság, szuburbán folyamatok figyelembe vétele) • Külső periférián (országhatár mentén, fontos a határátkelő) • Belső periférián (városhiányos térségek, megyehatár menti területek, hiányos központi funkció) • Valódi városkörnyék típusú kistérség (szoros, kölcsönös kapcsolat, kisváros intézményei térségi érdeket is szolgálnak)

  22. Ágazati vagy népesedési adottságok szerint • Turisztikai-, illetve üdülőterület típusú (turisztikai attrakcióra épül a fejlesztési aktivitás, ill. rekreációs zóna) • Ipari terület (részben ipari szerkezetváltás térségei) • Vidékfejlesztési, erősen rurális jellegű (kis települések, elöregedő népesség) • Nagyvárosi agglomerációs • Etnikai sajátosságok alapján

  23. Településstruktúra szerint (különbségek eltérő következménnyel járnak fejlesztés szempontjából) • Aprófalvas • Alföldi típusú • Arányos település-szerkezetű • Urbánus kistérség

More Related