1 / 46

Országos Lelkipásztor Konferencia, Bp. 2008. ápr. 11. Herjeczki Kornél

Országos Lelkipásztor Konferencia, Bp. 2008. ápr. 11. Herjeczki Kornél. Paradigmaváltások a misszió teológiájában * Milyen segítséget nyújthatott a szemléletváltásban az evangéliumi könyvkiadás és terjesztés Meyertől napjainkig?. Paradigma a természettudományban:

sydnee
Download Presentation

Országos Lelkipásztor Konferencia, Bp. 2008. ápr. 11. Herjeczki Kornél

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Országos Lelkipásztor Konferencia, Bp. 2008. ápr. 11.Herjeczki Kornél Paradigmaváltások a misszió teológiájában* Milyen segítséget nyújthatott a szemléletváltásban az evangéliumi könyvkiadás és terjesztés Meyertől napjainkig?

  2. Paradigma a természettudományban: „A vélekedések, értékek, módszerek egy közösség minden tagja által elfogadott összességét jelenti.” (Thomas Kuhn) Paradigmaváltás elmélete: A tudomány nem úgy fejlődik, hogy egyre többet tudunk, hanem egyszercsak egy alapvetően új módon kezdjük el látni a világot, s ez az új világkép lecseréli a régit.

  3. Paradigma a teológiában: Hitrendszer: Hogyan gondolkodunk Istenről és a világról. Paradigmaváltás a teológiában: Bosch: Könyvem tézise, hogy a paradigmaváltás folytonosságot és ugyanakkor változást jelent, hűséget a múlthoz, s egyszersmind a jövő bátor vállalását, állandóságot és eshetőséget, hagyományt és változtatást… A régi és az új teremtő feszültségét.

  4. Hans Küng szerint a kereszténység egész történetét hat nagy „paradigmára” lehet tagolni a következőképpen: Az korai kereszténység apokaliptikus paradigmája. Zsidók és pogány keresztyének Mindenütt alakuló gyülekezetek Erő a gyengeségbenJézus visszajövetelének nagyon korai várása

  5. 2. Az egyházatyák korának hellenisztikus paradigmája (Kr.u. 200-600)„Zsidónak először, meg görögnek” „A keresztényeket sem területi, sem nyelvi szempontból, még faji szempontból sem lehet megkülönböztetni a többi embertől. …Görög és barbár városokban egyformán laknak … étkezés és öltözködés tekintetében alkalmazkodnak azon vidék szokásaihoz… Testben vannak ugyan, de nem a test szerint élnek… Engedelmeskednek a törvényeknek, de életükkel felülmúlják a törvényeket … A zsidók küzdenek ellenük, mint tőlük idegenek ellen, a görögök üldözik őket; de akik gyűlölik őket, nem tudják megmondani a gyűlöletük okát.” (Diognétoszhoz írt levél, Kr. u. 200 táján)

  6. 3. A középkori római katolikus paradigma.(Kr.u. 600-1500)görögből latinra Kicsiny üldözött kisebbségből, hatalmas befolyásos szervezet „világegyház” lett. A trón és az oltár frigyre lépett egymással. Keresztény civilizáció, törekvés a bibliai tanítással összhangban lévő törvények megalkotására.

  7. 4. A protestáns (reformációs) paradigma. Luther Márton, mint Ágoston rendi szerzetes, a kolostorban „véletlen” talált rá Szent Ágoston írásaira. „Egyedül hit által” „A reformáció első két évszázadában vajmi kevés missziói kezdeményezés történt… A protestánsok maguk is belső harcokban szakadoztak, örökös vitákban fecsérelték erejüket, s nem sok energiájuk maradt arra, hogy a keresztény nyájon kívül lévőkkel foglalkozzanak.”(Bosch: 225)

  8. „Noha az anabaptisták helyzete mindezekben hasonló volt, ők mégis számottevő missziós tevékenységet folytattak.” „Később a reformátorok a missziói parancsot már nem tekintették kötelező érvényűnek, az anabaptisták ajkán – hitvallásaik és a periratok bizonysága szerint – a bibliai igék közül éppen a missziói parancs forgott leggyakrabban.” (Bosch: 225.)

  9. 5. A felvilágosodás modern paradigmája.(Az elmúlt 300 év) A keresztyén hit egyre inkább magánügy, mivel az egyházak fokozatosan elvesztették befolyásukat. A modern tudomány gőgje. Megújulási, ébredési mozgalmak. „A modern missziók megteremtőjeként szokták emlegetni William Carey northamptonshire-i baptista prédikátort.”

  10. 6. Az alakulóban levő posztmodern paradigma jellemzői Az emberi értelem korlátainak felismerése A föld meghódítása már nem sikertörténet. A „más vallások” köszönik, jól vannak. A gazdagok gazdagodása és a szegények további elszegényedésének feszültsége. A világháborúk előtti optimizmus eltűnése. Ezen a földön egymásra vagyunk utalva. A hívők összefogása a világméretű misszióban. Európa térvesztése.

  11. Bonhoeffer 1944. májusában a börtönben így ír saját egyházáról: „Egyházunk az utóbbi időben mintha csak önmagáért léteznék, képtelen arra, hogy az emberek és a világ számára az engesztelő és megváltó igék hordozója legyen. Ezért kell a korábbi szavaknak elerőtlenedni és elnémulni, s keresztyén mivoltunk ma csak két dologból állhat: imádságból és az emberek között végzett igaz cselekedetekből.” „A jól végzett misszió megtisztítja az egyházat. A kereszt alá állítja – az egyedüli helyre, ahol biztonságban lehet.” (Bosch: 473.o.)

  12. Szemléletváltás a missziónkban Meyertől napjainkig. Fogalmak tisztázása: Paradigmaváltás és szemléletváltás Lehet, hogy valaki szerint: „Nem paradigma/szemléletváltás kell, hanem megtérés!” Mi a megtérés és a szemléletváltás kapcsolata egymással?

  13. Meyer Henrik, a nagy paradigmaváltóGyökeres szemléletváltást hozott számos területena korabeli misszióban.

  14. Ha hűek akarunk maradni baptista identitásukhoz és hagyományainkhoz, akkor minden gyülekezet minden generációjának komolyan kell vennieezt a kérdést, és a válaszokat világosan kell megfogalmaznia és közzé tennie. Egyházalapítás és szemléletváltások

  15. 1. Bibliaterjesztés • A jó terjesztő jól ismeri a „termékét” és ugyanolyan jól ismeri az embereket.Meyer egyaránt meg tudott szólítani gyerekeket, pékinasokat és politikusokat. • Emberismeret, mint szemléletváltás • Mi van ha ez nincs? • Kommunikációs készség • Konfliktuskezelés

  16. Hogyan segíthetnek a könyvek? • Az elmúlt évtizedek ezen a területen számottevő új ismereteket hoztak. • Önképzés • Önképzőkör/Csoportos megbeszélés • Példaadás az olvasásban • Kiajánlása, figyelemfelhívás • Hosszabb lelkigondozói „kar” • Honnan van minderre idő?

  17. Biblia-terjesztés • Hagyomány és újítás egyidejűleg • Gyülekezetben fiatalok olvassák fel • Svédország: Színész elmondja • Pantomin • Bibliodráma • „réteg-Bibliakiadás” (Pl. diákoknak MEKDSZ – János evangéliuma)

  18. János evangéliumaSzemélyes átadással, nem osztogatva

  19. Külön internetes honlap készült hozzá

  20. 2. Fenyőfa a gyerekeknek • Az „aha” élmény • Az unalmas alkalom bűn • Gyermek-percek • Vasárnapi iskolai oktatás pedagógiája • Könyvek • Gyerekkönyvek gyerekeknek • Gyerekkönyvek felnőtteknek

  21. 3. Kulturális igényesség - mindenben • Épület, kiadványok, zene • Az énekek betanítása felettébb keserves dolog volt, mert egészen kezdő, gyakorlatlan énekesekkel gyötrődtünk, akik azelőtt soha nem hallottak még négy szólamra énekelni, s még kevésbé énekeltek énekkarban.(Meyer naplóból) • Igényesség a „nem-négyszólamú” énekeknél is. Hol tanulják ezt a fiataljaink? • Lövészárok módszer, vagy szakmai segítség?

  22. 4. Szociális érzékenység • Az egész gyülekezet hozzáállása • Garzon lakások a tetőtérben • Idősek otthona • Bérleménybe kiadott helyiségekbenhúsbolt, antikvárium • Ételosztás, Róbert bácsi • Az esetlegesség helyett idő és pénzkeretek meghatározása

  23. 5. Élvonalban a médiában

  24. Könyvkiadás ma Elektronikus média Internet, web Tartalom-szolgáltatás Szórólapok, újságok, könyvek

  25. 6. Világos célkitűzések és Istenre hagyatkozás • Céltudatos gyülekezet – kicsit másképpen • A jövőről való imádságos gondolkodás • Ha egy szervezet (missziós társaság/ gyülekezet/egyház/szövetség/alapítvány) működtetése annyi energiát emészt fel, hogy nincs idő azon elcsendesedni, hogy „Hogyan tovább?” akkor előbb utóbb nem lesz merre tovább.

  26. 7. Életszentség, család • Ezen a téren Meyer „ellenségei” sem tudtak életébe belekötni • Fogadott gyermekei • Családos gyülekezeti vezető férfiak életpéldái nőtlen evangélizátorok vagy egyedülálló misszionáriusok ?! • Ha a család nem kap kellő prioritást, csodálkozunk, hogy sok a törés, és a gyermekek számára nem vonzó a hit?

  27. 8. Laikus (munkatárs) képzés • Csapatmunka • Csoportos alkalmak • Vezetőképzés • Népszerű teológia • Lelkigondozás megszervezése Könyvek bő kínálatban állnak rendelkezésre • Evangéliumi Vezetőképző Fórum(European Leadership Forum, Egerben, 2008 május 24-29)

  28. 9. Életkor: Nem erény, állapot • Meyer Henrik 31 éves korában érkezett Budapestre • A 30+ korosztály bevonása a gyülekezeti döntésekbe, vezetésbe • Előre fel kell készülni, hogy ez nehéz de a fiatal értelmiség kívül rekedése elsősorban a most bent levők felelőssége.

  29. 10. Összefogás a misszióban Miért nem ment ez eleinknek? Meyer alig talált hívőt amikor Budapestre érkezett. Valóban nem voltak más felekezetből való hívők sem? Egy kis kitérő: Mások hogy látták a századforduló nagyegyházait (főleg Ref. Egyház), és minket baptistákat. Vélemények a másik oldalról.

  30. „A 19. század vége volt a magyar református egyház addigi történetének mélypontja. Bár az egyház politikai súlya megszilárdult, ugyanakkor az embereket igazán foglalkoztató kérdésekre nem tudott választ adni. A templomok kiürültek, s a lelkileg igényes emberek olyan vallásos csoportokhoz fordultak, melyek az egyház körein kívül tevékenykedtek. Ilyenek voltak a nazarénusok, adventisták, baptisták és metodisták. A református egyház vezetői ezt a jelenséget „szekta-kérdésként” kezelték. Mivel a „szekták” népszerűségének igazi okát nem ismerték fel, a kérdést rendőri hatalommal akartak megoldani.” (Bíró és Szilágyi: A Magyar Református Egyház)

  31. A korszak meghatározó református teológusai a divatos liberális teológia képviselői voltak, akik az egyháztól elidegenedett művelt emberek visszatérítését a korszellemhez igazított teológiájukkal próbálták ja. A teológiai liberalizmus fő képviselője Ballagi Mór (1815–1891) professzor volt, aki cikket írt Jézus feltámadásának lehetetlenségéről. Ő volt a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap főszerkesztője is.

  32. „A 19. század végére azonban egyre többen hangoztatták, hogy a Református Egyház lelki válságából kivezető út a belmisszió… Azt hangsúlyozták, hogy az embereket először a bűnismeretre kell elvezetni, majd abban segíteni, hogy élő és személyes Krisztus-hit által újjászülessenek… Ezt a célt ébresztő igehirdetésekkel, evangélizációkkal, vasárnapi iskolai munkával, keresztyén egyesületek létrehozásával, szociális intézetek alapításával és az evangéliumi irodalom terjesztésével igyekeztek elérni… A belmissziós tagok Bibliák ezreit osztották szét. A misszió első és legfontosabb célcsoportja maga az egyház volt, beleértve annak tisztségviselőit is…”(Sipos Ete Álmos: „Kérjétek az aratásnak Urát! Forgács Gyula, a magyar ref. Belmisszió úttörője.)

  33. Evangéliumi irodalom mindenütt Ennek jelentőségét minden missziózó felekezet vagy missziós csoport felismerte. A Baptista Nyomda fénykora. A Református Egyházban 1868-tól 1919-ig 190 különböző sajtókiadvány jelent meg. Szinte minden csoportnak volt saját újságja: lelkészeknek, gyermekeknek, nőknek. Nagy mennyiségben jelentek meg olyan szórólapok és kisebb füzetek, melyek egy-egy bibliai tanítást közöltek népszerű formában. A belmisszió és a külmisszió népszerűsítése is ilyen füzeteken keresztül történt. Számtalan magyarra fordított füzet, könyv, igehirdetés, teológiai szakkönyv került kiadásra.

  34. A Református belmissziós mozgalom is egy új korszakot nyitó írásában terjedt el. Szabó Aladár: Új Óramutató (1896) című irása nemcsak diagnózis és terápia volt, hanem egyben kemény egyházkritika is. A belmissziói munkához az egyház vezetői (püspökök, teológiai professzorok és tekintélyes zsinati tagok) kifejezetten ellenségesen viszonyultak. Elutasító magatartásukat azzal indokolták, hogy a belmisszió munkája német és angol import termék, mely a magyar emberektől idegen, az egyházra nézve pedig káros. Szilády Áron azt mondta: Két dolgot gyűlöl, a túrós palacsintát, és a belmissziót.(Ravasz: Emlékezéseim, 183. o.)

  35. De a megújulás kezdett kibontakozni a lelkészképzésben is. 1914-ben Kiss Ferenc református lelkész ezt írja: „Lelkészképzési rendszerünk avult, dekadens és tarthatatlan. Még keresztyéneket sem nevel a theologia, nemhogy lelkipásztorokat, akik magukon kívül az egész nyájról gondot tudnának viselni.” A Lelkészképző Intézet vezetőjeként székfoglalójában ezt mondja:

  36. „Minden theologusnak kell a theologiai összes tudományágakban egy bizonyos általános tájékozottsággal rendelkezni, valamely tárgykörrel pedig részletekbe menően foglalkozni, a rokon tudományok közül a lélektan és neveléstan főbb problémái felől tájékozottnak lenni, s végül egy modern nyelvet az olvasási készségig elsajátítani. Ki kell emelnem, hogy a Biblia helyes ismerete s magyarázhatása szempontjából mai theologiai irodalmunk elmaradottsága miatt valamelyik modern nyelv tudása nélkül senkit lelkésszé nem képesítenék, ami különben a színvonal emelése szempontjából is felettébb kívánatos.”

  37. „PÉCZELI KÖR” „Alulírottak, a magyar református egyháznak Péczelen 1920. aug. 20-ik napjain együtt volt lelkipásztorai, alázatos hálaadással bizonyságot tesznek arról, hogy a maguk életében megismerték Istennek a Jézus Krisztusban megjelent megváltó szeretetét… Megkeseredett szomorúsággal szemlélik egyházunknak lelki erőben, tagjai erkölcseiben és anyagi életképességében való megrokkanását annak következtében, hogy benne az élő bizonyságtétel - mely megteremtette és évszázados veszedelmeken át is megtartotta - elhalványodott...”

  38. „Szorongó lélekkel ... úgy látják, hogy rövidesen el kell dőlnie, vájjon képes-e az egyház múltjához és eszményeihez méltó életre megújhodni, vagy pedig elítéltetik a halálra és csúfságos elgyengülésre... Hirdetik azt a meggyőződésüket, amelyet a Szentírás és az egyház történelme csalhatatlanul tanít, hogy a megújhodására egyetlen út vezet, az t.i., ha tagjai és vezetői visszatérnek a Jézus Krisztusban kijelentett kegyelemnek megtapasztalására... Áthatva a fent vallott közös meggyőződésektől, alulírottak Isten és egymás színe előtt ünnepélyesen fogadják, hogy minden erejüket egyházuk ily értelmű megújítására szentelik...” Közel 40 református lelkész aláírása

  39. A Péceli kör vezetője, a péceli lelkész,Forgács Gyula, a református belmisszió kiemelkedő alakja volt. 20 éven át irt, közel 800 oldalas könyve A Belmisszió és Cura Pastoralis Kézikönyvelett a belmissziós megújulás alapkötete, melynek alapján a Református Zsinat 1933-ban megalkotta az egyház első missziói törvényét. Ebben olvashatjuk, hogy „minden lelkész misszionárius”. De olvashatunk hosszabb fejtegetést a szektákról is, a baptistákat is beleértve.

  40. „A baptisták általános típusa … mindig önmagával dicsekszik. A reformátusokat kíméletlenül becsmérelik, szerintük a lelkész a Sátán szolgája, a templom a latrok barlangja, az orgona az ördög muzsikája…” Teológiai ellenvetése azzal a baptista tannal volt, miszerint: „vízbemerítkezés nélkül nincs igazi megtérés.” Ellentmondásos módon pozitív példaként említi az angolszász területen élő baptistákat, miközben a magyarországi helyzetet úgy értékeli, hogy „nálunk a zavarosban halászva, magukat tartják annak, amit mi a láthatatlan egyháznak tartunk… és mindenképp szakadni és távolodni akarnak régi egyházuktól.”(Forgács Gyula: A Belmisszió és Cura Pastoralis)

  41. Dobos Károly életrajzából: „Manapság -1920- azt mondják, hogy kisebb felekezetekben jobban lehet a keresztyén életet élni, mint itt minálunk a református egyházban.Az ördög így csapja be őket, hiszen kiveszi a kovászt a lisztből, itt maradnak a külsőleg vallásosak, de belsőleg nem igazi hívő reformátusok. Mi azt mondtuk a Soli Deo Gloriában, ha rugdosnak, ha akármit csinálnak, akkor sem megyünk ki ebből az egyházból, mert mi képviseljük a hívő, református vonalat. Bennmaradunk, és kovász akarunk lenni. Őseink 3 évszázadon át sokat szenvedtek azért, hogy nekünk megmaradjon ez az egyház... Akármilyen kilátástalan is most a helyzet, bizakodni kell, hogy Isten kegyelmes és egyszer majd meg fog elevenedni ez a beteg test. Végezzük hűségesen a szolgálatunkat, a többi az Isten dolga.”

  42. Szemléletváltás az összefogás területén A B.B. levetkezése „Genetikai” hajlam a külön utakra és párhuzamosságokra Ha Isten nem vetette el népét a megfáradt nagyegyházakban, adott nekik is megújulási lehetőséget,akkor nekünk is talán több türelemmel kellene egymás felé lenni a gyülekezeten/egyházon belül is és a többi felekezetben élő hívők felé is.

  43. Óvakodjunk Isten láthatatlan egyházában a kiskirályságok építésétől (legyen az akár felekezet, vagy azon belüli kisebb egység) mert a kiskirályság alattvalókat és vetélytársakat termel és előbb utóbb osztódik vagy elbukik. Az a közösség lesz erős, amelyik integrálni tudja Krisztus uralma alatt az emberi különbözőségeket és meg tudja különböztetni a lényegest a lényegtelentől. Posztmodern és multikulturális korunkban ez a szemléletváltás elodázhatatlan.

  44. Ebben kíván a Harmat Kiadói is segíteni. www.harmat.hu

More Related