250 likes | 628 Views
Az idézés. Kinek melyik művéből való az idézet?. „Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél?” Balassi Bálint: Egy katonaének „Elvadult tájon gázolok: / Ős, buja földön dudva, muhar.” Ady Endre: A magyar Ugaron. „Fényesebb a láncnál a kard, / Jobban ékesíti a kart,”
E N D
Kinek melyik művéből való az idézet? • „Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél?” • Balassi Bálint: Egy katonaének • „Elvadult tájon gázolok: / Ős, buja földön dudva, muhar.” • Ady Endre: A magyar Ugaron
„Fényesebb a láncnál a kard, / Jobban ékesíti a kart,” • Petőfi Sándor: Nemzeti dal • „Messze jövendővel komolyan vess összve jelenkort; / Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!” • Kölcsey Ferenc: Huszt
„Tüzesen süt le a nyári nap sugára Az ég tetejéről a juhászbojtárra.” • Petőfi Sándor: János vitéz • „Edward király, angol király / Léptet fakó lován:” • Arany János: A walesi bárdok • „Egy, csak egy legény van talpon a vidéken, / Meddig a szem ellát puszta földön, égen;” • Arany János: Toldi
Figyeljétek meg a két mondat közti különbséget! • a) „A bölcsesség legnagyobb mestere az élet.” (Kölcsey Ferenc) • b) Kölcsey azt mondta, hogy bölcsességre az élet tanít.
idéző mondat Molnár Ferenc a következőt vallotta egy alkalommal: „Csak az kedves nekünk igazán, amit félünk elveszíteni.” idézet a) „A bölcsesség legnagyobb mestere az élet.” (Kölcsey Ferenc)
idézet „Csak az kedves nekünk igazán, amit félünk elveszíteni” – mondta Molnár Ferenc. idéző mondat Molnár Ferenc a következőt vallotta egy alkalommal: „Csak az kedves nekünk igazán, amit félünk elveszíteni.”
A párbeszéd helyesírása - A kéket kérem – felelte Kata. - Honnan ismered őt? – érdeklődött Péter. - Jaj, de szépet rajzoltál! – kiáltott fel Pisti.
Molnár Ferenc a következőt vallotta egy alkalommal: „Csak az kedves nekünk igazán, amit félünk elveszíteni.” „Csak az kedves nekünk igazán, amit félünk elveszíteni” – mondta Molnár Ferenc.
idézet „Csak az kedves nekünk igazán - hangoztatta Molnár Ferenc -,amit félünk elveszíteni.” idéző mondat idézet
Idézzük tartalom szerint az alábbiakat! • „Nem adhatok mást, csak mi lényegem” – mondta Lucifer Madách Imre művében. • Lucifer azt mondta Madách Imre művében, hogy nem adhat mást, csak ami a lényege.
Kosztolányi Dezső azt írta: „Szeretnék élni, élni örökig!” • Kosztolányi Dezső azt írta, hogy örökké szeretne élni.
Juhász Gyula régi kedveséről írja: „És én úgy őrzöm e mosolygást, /miként a napsugárt a tenger[…]” • Juhász Gyula azt írta régi kedveséről, hogy úgy őrzi a mosolygását, mint a tenger a napsugarat.
„Használni s nem ragyogni akarok” – jelentette ki Petőfi Sándor. • Petőfi Sándor azt jelentette ki egy alkalommal, hogy használni akar, nem pedig ragyogni.
Az idézés Mások gondolatait – mondatait, közléseit – kétféleképpen idézhetjük: szó szerint és tartalom szerint. A szó szerinti idézés (egyenes idézet) mondatformája idéző mondatból és idézetből áll. A tartalom szerinti idézést (függő idézet) rendszerint alárendelő mondatban fogalmazzuk meg. Az idézetet tartalmazó mellékmondatban az eredeti szöveg személyragos alakjai – a főmondathoz igazodva – megváltoznak.
Idézzük szó szerint háromféleképpen és tartalom szerint a következő idézetet: „Elbeszélni nem regényíróktól tanultam, hanem a magyar paraszttól” (Mikszáth Kálmán)
„Elbeszélni nem regényíróktól tanultam, hanem a magyar paraszttól” – vallotta Mikszáth Kálmán. • Mikszáth Kálmán mondta: „Elbeszélni nem regényíróktól tanultam, hanem a magyar paraszttól.” • „Elbeszélni nem regényíróktól tanultam - fejtette ki Mikszáth Kálmán -, hanem a magyar paraszttól.” • Mikszáth Kálmán bebizonyította, hogy elbeszélni nem regényíróktól tanult, hanem a magyar paraszttól.
Válassz ki a felsoroltak közül 9 kifejezést, és tetszőleges sorrendben írd be a bingószelvényedbe! • párbeszéd • idéző mondat • személyragok • idézet • idézőjel • helyesírás • kettőspont • tartalom szerinti • gondolatjel • szó szerinti • egyenes idézet • három • függő idézet
Figyeljük meg a két forrásmegjelölés közti különbséget! • Takács Etel: A magyar nyelv könyve 7-8., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2011. • Grétsy László: Nyelvi játékok – nyelvi nevelés, 1967, Magyar Nyelvőr 91, 171-82.
Köszönöm a figyelmet! Készítette: Vizi Bernadett 2013