390 likes | 1.16k Views
NÖVÉNYTERMESZTÉS. TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc. HEFOP - 3.3.1. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. Borsótermesztés A borsótermesztés általános jellemzése A borsótermesztés tényezői ökológiai feltételek biológiai alapok agrotechnikai elemek. BORSÓTERMESZTÉS. A hüvelyes növények jelentősége.
E N D
NÖVÉNYTERMESZTÉS TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc HEFOP - 3.3.1.
ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE • Borsótermesztés • A borsótermesztés általános jellemzése • A borsótermesztés tényezői • ökológiai feltételek • biológiai alapok • agrotechnikai elemek HEFOP 3.3.1.
BORSÓTERMESZTÉS HEFOP 3.3.1.
A hüvelyes növények jelentősége • Magas fehérjetartalmú, növények. • Kiváló tápértékű, az állati takarmányozásban, és a humán táplálkozásban is kiemelkedő jelentőségűek. • A fehérjék táplálóértéke az esszenciális aminosav tartalommal és a különböző aminosavak egymáshoz viszonyított arányával függ össze. (A táplálóérték tekintetében a szója aminosav összetétele a legoptimálisabb) • A vetésszerkezetben kiemelkedő helyet foglalnak el. (Jó elővetemény hatás) (Rhizobium baktériumok, erős mélyre hatoló gyökérzet, talajtakarás) HEFOP 3.3.1.
A HÜVELYES NÖVÉNYEK FEHÉRJETARTALMA • Borsó 23% • Bab 20% • Lencse 27% • Lóbab 32% • Csillagfürt 37% • Szója 39% • Csicseriborsó 22% • Szegletes lednek 26% • Homoki bab 23% • Mungóbab 23% • Földimogyoró 30% HEFOP 3.3.1.
HÜVELYESEK TERMESZTÉSI JELLEMZŐI • nagy ökológiai érzékenység • nagy termésingadozás (főképp évjárathatás, kevésbé termőhelyi adottságok miatt) • Az éghajlati adottságokra a borsó és a lóbab a legérzékenyebb(alacsony termésbiztonság) - A szója érzékeny a legkevésbé az évjárathatásra, (a termőhelyi adottságokra érzékenyebb). • transpirációs koefficiens: 650-700 l/kg • kimerítik a felvehető vízkészletet • gátolja a további termésnövekedést a vízhiány • korlátozott N-felvételre képesek • csírázás: • hypogaeikus: borsó, szegletes lednek, lóbab • epigaeikus: bab, szója, csillagfürt, HEFOP 3.3.1.
A HÜVELYES NÖVÉNYEK TERMŐTERÜLETE ÉS TERMÉSÁTLAGA I. • Termőterület alakulása • A hüvelyesek vetésterülete a világon mintegy 110 millió hektár • A főbb hüvelyes növények termőterülete a világon • Szója 50% (55%: USA, Kína, Brazília) • Szárazbab 24% • Csicseriborsó 11% (90% Ázsia) • Szárazborsó 10% • Lóbab 5% (76% Ázsia) • Lencse 2% (75% Ázsia) HEFOP 3.3.1.
A HÜVELYES NÖVÉNYEK TERMŐTERÜLETE ÉS TERMÉSÁTLAGA II. A Főbb hüvelyes növények termésátlaga Magyarországon: • Borsó 2,1 t/ha • Szója 2 t/ha • Bab 1,36 t/ha • Zöldborsó 3,74 t/ha • Zöldbab 5,5 t/ha • Lóbab 0,9 t/ha • Lencse 0,9 t/ha • Csillagfürt 0,86 t/ha HEFOP 3.3.1.
A BORSÓ VETÉSTERÜLETE ÉS TERMÉSÁTLAGA I. Vetésterülete a világon: (csökkenő) • szárazborsó: 5,5 m ha – 1,6 t/ha • zöldborsó: 1 m ha – 8,9 t/ha • Vetésterülete Magyarországon: • szárazborsó: 18 e ha – 1,5 t/ha • zöldborsó: 15,5 e ha – 4,5 t/ha Zöldborsó termesztés ipari feldolgozáshoz kötött, szárazborsó takarmánynövényként az állattenyésztés fehérje igényét elégíti ki. Termésátlag ingadozása a nagy ökológiai érzékenységgel van összefüggésben. HEFOP 3.3.1.
A BORSÓ VETÉSTERÜLETE ÉS TERMÉSÁTLAGA III. • Világ 6,5 millió ha 1,64 t/ha • EU 828 ezer ha 3,42 t/ha • Ausztrália 334 ezer ha 1,1 t/ha • Kanada 1,27 millió ha 1,67 t/ha • Kína 900 ezer ha 1,37 t/ha • Franciaország 363 ezer ha 4,44 t/ha • Németország 149 ezer ha 2, 78 t/ha • India 730 ezer ha 1 t/ha • USA 133 ezer ha 2 t/ha HEFOP 3.3.1.
SZÁRAZBORSÓ ÖSSZETÉTELE • Szénhidrát: 53 – 60 % • Nyersfehérje: 22 – 28 % • Zsír:1,5 – 1,9 % • Hamu:3 % • Vitamin: B1, B2, C, nikotinsav • Emésztést gátló fehérje: lektin (glükoprotein) ZÖLDBORSÓ ÖSSZETÉTELE • Szénhidrát:15 – 17 % • Nyersfehérje: 5 – 8 % • Zsír:0,5 % • Vitamin: B1, B2, B12, B6, C, A P, Ca, Fe, Mg HEFOP 3.3.1.
A BORSÓ TALAJIGÉNYE - jó vízgazdálkodású- jó mész- és humusztartalmú- semleges v. enyhén lúgos kémhatás: 6,5-8 pHlegjobb:- löszön kialakult meszes, mészlepedékes csernozjomnem megfelelő:- savanyú erdőtalaj, szikes, réti talaj, homok HEFOP 3.3.1.
BORSÓ ÉGHAJLATIGÉNYE • mérsékelt égöv növénye • érzékeny a megvilágítás hosszára, napszakokra, fény- és hőviszonyokra • hosszúnappalos növény Kritikus szakaszok: • Kedvező márciusban a kevés csapadék (el tudják időben vetni) • áprilisi vetés, késői kitavaszodás(hűvös, csapadékos idő):- alacsony marad- kevés emeleten hoz virágot- terméscsökkenés • Május 1-25.: Átlagos csapadék és hőmérséklet akkor 3 hétig virágzik. Ha nem átlagos akkor 1 hétig egy emeleten hoz virágot HEFOP 3.3.1.
A BORSÓ VETÉSVÁLTÁSA • Vetésszerkezetbe jól beilleszthető • A borsó előveteményre kevésbé igényes. • 4 évig nem termeszthető önmaga után!!! • Tilos más pillangós (gümőképződés gátolt)!!! • legjobb: őszi kalászosok – őszi búza, len, mák, burgonya • közepes: kukorica, silókukorica, v.mag kukorica • rossz:- késői betakarítású növények (c.répa) - nagymennyiségű szármaradványt visszahagyó- gyomirtószer-maradványt visszahagyó • borsó kiváló előveteménye a búzának1,0 – 1,2 t/ha-os terméstöbblet, korán lekerül, sekélyen gyökerezik +N-gyűjtő, kevés szármaradvány • gyakorlatban: két kalászos (búza) között HEFOP 3.3.1.
A BORSÓ TALAJMŰVELÉSE Tavaszi vetésű – mélyművelést igényel + korán előkészített magágy Őszi – téli csapadék befogadása!!! 1. hagyományos őszi szántás (30 – 35 cm) 2. 40 – 50 cm lazítás + 18 – 22 cm szántás Korai betakarítású, kevés tarlómaradványt visszahagyó elővetemény után: • tarlóhántás + zárás • tarlóápolás + zárás • szántás • elmunkálás • magágykészítés Késői betakarítású, sok tarlómaradványt visszahagyó elővetemény után: • szármaradvány aprítása, zúzása, talajba keverése • szántás • elmunkálás • magágykészítés HEFOP 3.3.1.
A BORSÓ TÁPANYAGELLÁTÁSA I. Szárazborsó: Fajlagos igény: Műtrágyaigény : kg/100 kg kg/ha N: 3,5 – 4,550 – 70 P2O5: 1,0 – 1,560 – 90 K2O: 1,5 – 2,490 – 120 CaO: 2 – 2,4 Zöldborsó: Fajlagos igény: Műtrágyaigény : kg/100 kg kg/ha N: 3,5 – 4,570 – 80 P2O5: 1,0 – 1,560 – 90 K2O: 1,5 – 2,090 – 120 CaO: 2 – 2,4 HEFOP 3.3.1.
A BORSÓ TÁPANYAGELLÁTÁSA II. A szárazborsó 1t terméssel a talajból: • Nitrogén 60 kg/t • Foszfor 17 kg/t • Kálium 35 kg/t • Mész 32 kg/t • Magnézium 6 kg/t vesz fel. • A talajban lévő tápanyag csak jó kultúrállapotú talajban, valamint a technológiai fegyelem betartása mellett hasznosul megfelelően. • A nitrogént magágykészítés előtt, a foszort és káliumot az őszi szántás előtt jutassuk ki. • A légköri nitrogén megkötése a 4.-5. héten indul meg addig a talaj nitrogéntartalmát használja • A borsó kálium és mészigényes növény, a meszet az őszi szántás előtt juttassuk ki. • Istállótrágyára nem igényes • A borsó a mikroelemek közül molibdén, mangán és bórhiányra érzékeny HEFOP 3.3.1.
SZÁRAZBORSÓ VETÉSE Vetés: • Korán egyenletes mélységben optimális csíraszámmal végezzük • Vetés ideje: • március (mindenképpen, ahogy a talajállapot és időjárás engedi) (ha nem sikerül a tenyészidő rövidül virágzás száraz időszakra esik) • Sorrend: kifejtő – velő (igényesebb!!! Hőm!!) (robbanásszerű tavasz fordítva: velőnek kedvezni) • Csíraszám: (típustól függően)> 1 millió/ha(200-320 kg) • korai: 1,3-1,5 m/ha • középérésű: 1,1-1,3 m/ha • késői: 1-1,2 m/ha • Gabona sortávra: 12-15,4 cm • Vetésmélység: 6-8 cm • Tőtávolság: 6-8 cm HEFOP 3.3.1.
A BORSÓ ÖNTÖZÉSE • Vízigénye: 380 – 400 mm • A vizfelhasználás kedvezőtlen a transp k. 650-700 mm/kg sz.a. • Kezdeti fejlődés: egyenletes vizellátás • Virágzáskor: mérsékelten meleg csapadékos időjárás kedvező • Hüvelykötés: maximális vízellátást igényli • Szárazborsót nem gazdaságos öntözni, a téli csapadék ált. elég a termesztéhez. Tr.koeff: 650-700 l/kg • Zöldborsót mindenképpen érdemes öntözni • Módja: esőszerű öntözés • 30 – 40 mm-es víznorma • Időpont:IV. harmadik dekádjaV. elejeVI. elején – közepén • Terméstöbblet: 40 – 50 % HEFOP 3.3.1.
A BORSÓ BETEGSÉGEI HEFOP 3.3.1.
A BORSÓ ÁLLATI KÁRTEVŐI HEFOP 3.3.1.
A BORSÓ GYOMNÖVÉNYEI T2 • Szikfűfélék – Matricaria spp. • Pipitér – Anthemis spp. • Pipacs – Papaver rhoeas • Ragadós galaj – Galium aparine T3 • Vadrepce – Sinapis arvensis • Repcsényretek – Raphanus raphanistrum T4 • Fehér libatop – Chenopodium album • Szőrös disznóparéj – Amaranthus retroflexus • Kakaslábfű – Echinochloa crus-galli HEFOP 3.3.1.
A BORSÓ GYOMNÖVÉNYEI Évelők: • Mezei acat – Cirsium arvense • Aprószulák – Convolvulus arvensis • Fenyércirok – Sorghum halepense Mélyből is csírázni képesek: • Napraforgó – Helianthus annuus • Parlagfű – Ambrosia artemisiifolia • Selyemmályva – Abutilon theophrasti • Szerbtövisek – Xanthium spp. HEFOP 3.3.1.
SZÁRAZBORSÓ BETAKARÍTÁSA • Tenyészideje: 100-110 nap • Betakarítás ideje: június 1-2. dekádja • 16-18% nedv.tartalom mellett – tárolási nedv.tart.: 14% • Borsóadapterrel felszerelt kombájnnal + száremelők, + gumiverőlécek HEFOP 3.3.1.
ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA • A borsó származása, története, felhasználása, termesztése a világon és hazánkban • A borsótermesztés ökológiai feltételrendszere, biológiai alapjai • A borsótermesztés agrotechnikai elemei HEFOP 3.3.1.
ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI • Ismertesse a borsótermesztés jelentőségét (származása, felhasználása, vetésterülete, termésátlaga)! • Ismertesse a borsótermesztés ökológiai (éghajlat- és talajigény) feltételeit! • Ismertesse a borsótermesztés biológiai alapjait! • Ismertesse a borsótermesztés agrotechnikai elemeit! HEFOP 3.3.1.
ELŐADÁS Felhasznált forrásai • Szakirodalom: • Antal J. (2005): Növénytermesztéstan I és II. kötet (tankönyv) • Pepó P. – Sárvári M. (2007): Növénytermesztési alapismeretek (egyetemi jegyzet) • Növénytermesztési füzetek I-VIII. kötet (egyetemi jegyzet) • Egyéb források: előadásokon, gyakorlatokon javasolt szakirodalmak • További ismeretszerzést szolgáló források: előadásokon, gyakorlatokon javasolt szakirodalmak HEFOP 3.3.1.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKETOLAJNÖVÉNYEK, NAPRAFORGÓTERMESZTÉS • Több előadást átfogó oktatási téma előadássorozatának címei: Általános növénytermesztés I-IV.; Gabonanövények; Búzatermesztés I-II.; Kukoricatermesztés I-II.; Borsótermesztés; Olajnövények, Napraforgótermesztés, Repcetermesztés; Növénytermesztés és természetvédelem; Növénytermesztés természeti feltételei, ökológiai gazdálkodás stb. • Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: Előadás anyagát készítették: HEFOP 3.3.1.