Standardizálás

1. Standardizálás 7. hét

2. ViszonyszámokCél: nagyságrendek érzékeltetése, adatok egymáshoz való viszonyítása • A viszonyszám két, egymással összefüggő statisztikai adat hányadosa: Viszonyszám = viszonyítandó adat (A) / Viszonyítási alap (B) • 3 fő típusa: • Megoszlási • Intenzitási • Dinamikus

3. A viszonyszámok fajtái • Megoszlási viszonyszám: valamely részadat egészhez való arányát fejezi ki • Pl. nyugdíjasok aránya a népességen belül • A cég piaci részesedése egy adott termék forgalmazásában • Intenzitási viszonyszám: két, egymással kapcsolatban lévő, különböző fajta adat hányadosa. • Fajlagos mérőszámok: pl. üzemanyagfogy./100km • Sűrűségi, ellátottsági mérőszámok: pl. népsűrűség • Arányszámok: pl. születési, halálozási arányszám • Színvonalmutatók: pl. egy főre jutó bruttó hazai termék, egy lakosra jutó vízfogyasztás • Dinamikus viszonyszám: két összehasonlított időszak adatának hányadosa, ahol a viszonyítandó adat a tárgyidőszak adata, a viszonyítás alapja pedig a bázisidőszak adata.

4. Rész- és összetett viszonyszámok • heterogén sokaság • részviszonyszám • összetett viszonyszám

5. Standardizálás • intenzitási viszonyszám • térben vagy időben különböző sokaságok jellemzőinek összehasonlítása • Mi a feltárt eltérések oka? • két intenzitási viszonyszám eltérésének oka: • eltérő részviszonyszámok • eltérő szerkezet

6. Két összetett viszonyszám összehasonlítása

7. két viszonyszám K különbségét és I hányadosát felbontjuk • K=K’+K’’ és I=I’I’’ • K’ és I’ a megfelelő részviszonyszámok közötti eltérésnek a két összetett viszonyszám eltérésére gyakorolt hatását mutatja • K’’ és I’’ a két sokaság eltérő szerkezetének, összetételének a két összetett viszonyszám közötti eltérésre gyakorolt hatását mutatja • K=K’+K’’ felbontást térbeli, az I=I’I’’ felbontást pedig főként időbeli összehasonlítások esetében szokás használni

8. Különbségfelbontás • A K különbség felbontásának célja olyan K’ és K” összefoglaló mutatószámok meghatározása, hogy • K’ azt mutassa, hogy a megfelelő részviszonyszámok közötti kj eltérések önmagukban mekkora eltérést indokolnak a két összetett viszonyszám között – RÉSZHATÁS-KÜLÖNBSÉG • K” azt mutassa, hogy a két sokaság eltérő összetétele önmagában mekkora eltérés indokol a két összetett viszonyszám között – ÖSSZETÉTEL HATÁS KÜLÖNBSÉG • A két mutatószám egyezzen meg a tényleges K különbséggel

9. Különbségfelbontás • teljes, részhatás-, összetételhatás-különbség standard súly

10. Különbségfelbontás

12. B0 A0 V0 B1 A1 V1 V1-V0 -0,057 -0,017 -0,003 0,096 0,115 0,019

15. B0 A0 V0 B1 A1 V1

16. Hányadosfelbontás • standardizáláson alapuló indexek • összetett intenzitási viszonyszámok hányadosai

18. Hányadosfelbontás • Ha I=I’ vagyis I’’=1 teljesül, ha • a standardnak tekintett részviszonyszámok (Vsj) egyformák, nem szóródnak és/vagy • a sokaság összetétele nem változik (az összetétel változásra utaló B1j/B0j hányadosok nem szóródnak) és/vagy • Szóródnak ugyan a B1j/B0j hányadosok és Vsj részviszonyszámok is, de azok nagysága nem függ egymástól

19. 1,158 1,192 1,429 153 91,96 446 102,06 1,110

21. 1,08 1,07 1,05 22,1 24,8 1,12

23. Köszönöm a figyelmet