IZOMDISZBALANSZ

1. IZOMDISZBALANSZ IZOMDISZBALANSZ Izomegyensúly felbomlás

2. Definíciója Az agonista és antagonista izmok koordinált működésének zavara, amely hibás tónuseloszlást von maga után

3. Kialakulásának oka A mozgásszervek statikus és dinamikus túlterhelése, amit időben nem kompenzálnak

4. FUNKCIÓ VÁLTOZÁS STRUKTÚRA VÁLTOZÁS Ok és következmény

5. Struktúra változás Funkció változás Ok és következmény Izomrövidülés Diszfunkciók

6. Gyengült izmok Diszfunkció – hibás tónuseloszlás Hyperaktív izmok

7. Diszfunkciók • A megrövidült izmok antagonistái reflektórikus gátlás alá kerülnek • Izomerejük csökken, gyengülnek • Az izomműködés megbomlása kontraktúrák kialakulásához vezet

8. Medenceövi diszbalansz Formái

9. Vállövi diszbalansz Megrövidült izmok: Pectoralis m. Biceps brachii Megnyúlt izmok: Infraspinatus Teres minor Deltoideus hátsó rész Formái

10. TÓNUSOS IZMOK FÁZIKUS IZMOK Izomrosttípusok megoszlása I.SO típusú rostok II.FG típusú rostok

11. I. SO TÍPUSÚ Lassú reakció idő Nagyobb nyugalmi tónus Gyorsabb regeneráció II. FG TÍPUSÚ Gyors reakció idő Kisebb nyugalmi tónus Lassú regeneráció A tónusos és fázikus izmok jellemzői

12. I.SO TÍPUSÚ Lassan fáradnak Könnyen aktiválódnak Rövidülésre hajlamosak II.FG TÍPUSÚ Gyorsan fáradnak Lassan aktiválódnak Megnyúlásra, gyengülésre hajlamosak A tónusos és fázikus izmok jellemzői

13. Rövidülésre hajlamos izmok

14. Rövidülésre hajlamos izmok

15. Rövidülésre hajlamos izmok

16. Gyengülésre hajlamos izmok • Gluteus maximus • Gluteus medius • Abdominalis izmok • Rhomboideusok • Trapezius alsó része • Longus colli • Vastusok

17. Kontraktilis elem kontraktilis, tulajdonság/izomhas/ Neurofiziológiai tulajdonság /izomorsó, ínorsó/ Viszkoelasztikus tulajdonság Nem kontraktilis elem mechanikai tulajdonsága viszkoelaszticitás A nyújtást befolyásoló tényezők

18. A kötőszövet Képes a környezeti tényezők és funkció változásának hatására szerkezetét változtatni

19. Alapállomány Gél Víz Glycosamino – glycan / GAG / Fibrótikus komponens Kollagén Elasztin Szerkezetének legfontosabb komponensei

20. Alapállomány funkciója • GAG szintézise • A normál hidratáció és kenés biztosítása • Fenntartja a rostok közötti kritikus távolságot • Biztosítja a rostok közti csúszást • Megelőzi a mikro adhéziókat

21. Alapállomány dehidrációja Biomechanikai és biokémiai kompenzációk Szöveti merevség Korlátozott mobilitás Restriktív intermolekuláris kereszt kapcsolat Immobilizáció-szöveti stimuláció hiánya

22. A szöveti mobilizáció hatása • A GAG szintézis stimulációja • A normál hidratáció és kenés helyreállítása • A restriktív intermolekuláris keresztkapcsolatok megtörése • A rostok közötti csúszás és a mechanikai elongáció biztosítása

23. Mechanikai tulajdonsága A kötőszövet mechanikai tulajdonságát a kollagén és elasztikus rostok aránya és elrendeződése határozza meg

24. Mechanikai alapfogalmak • Viszkoelaszticitás az idő függvényében • Viszkoelaszticitás a hőmérséklet függvényében • Az anyag merevsége az erő függvényében

25. Viszkoelaszticitás az idő függvényében Hosszú ideig fenntartott erő hatására a kötőszövet megnyúlik /elongáció /, s a nyújtás során deformálódik. A szöveti hosszváltozás tehát idő függő

26. Mechanikai tulajdonság Az elaszticitás mértéke a kötőszövet jellemző mechanikai tulajdonsága, mellyel meghatározható az anyag merevsége, azaz a külső erővel szemben mutatott ellenálló képessége

27. A kötőszövet stressz-strain görbéje Alapfogalmak: • Stressz = erő, terhelés • Strain = megnyúlás útja – hosszváltozás deformáció • Creeping = rostok közötti csúszás

28. Stressz – strain görbe

29. Stretching elve

30. Neurofiziológiai tulajdonsága Viszkoelasztikus tulajdonsága Kontraktilis elem

31. 1. Kontraktilis elem az izomhas alapegysége a sarcomer 2. Nem kontraktilis elem Párhuzamosan Sorosan kapcsolt elasztikus elemek Egyéb működést befolyásoló elemek Az izomzat szerkezeti elemei

33. Mechanikai válaszreakció • Kereszthidak mechanikai szétszakadása • Sarcomerek hossznövekedése

34. Neurofiziológiai alapok Proprioceptív ingerek • Izületi receptorok – trakció • Izomorsó – stretch reflex • Ínorsó – feszülés, tartós nyújtás

35. Neurofiziológiai alapok Izületi receptorok érzékelik: • Izületi tokon belüli nyomásváltozást • Az izületi tok feszülését, nyúlását • Gyors, lassú izületi mozgásokat Szerepük: az izomorsó ingerküszöbének beállítása, tónus szabályozás

36. Izomorsó Helye: izomhas közepe Ingerküszöb: alacsony Érzékelik az izomhossz változását Információ az izom megnyúlásának mértékéről Ínorsó Helye: izom-ín átmenet Ingerküszöb: magas Érzékelik az izom kontrakciót, az izom nyúlását Védekező mechanizmus Neurofiziológiai alapok

37. Izomorsó, ínorsó

38. Kiváltott reflexmechanizmusok

39. Kiváltott reflexmechanizmusok

40. Reflexaktivitások az aktív nyújtás során 1.Stretch pozíció – nyújtási reflex, izomorsó ingerületének kiváltása 2.Izometriás kontrakció– ínorsó megnyúlása, aktiválása A megrövidült izom autogén gátlása 3. Antagonisták aktív izomaktivitása A megrövidült izom reciprok gátlása FÁJDALOMMENTES NYÚJTÁS

41. Szakirodalom

42. Szakirodalom

43. Szakirodalom