ÍRÁS-, KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRTÖRTÉNET

1. ÍRÁS-, KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRTÖRTÉNET INFORMATIKUS-KÖNYVTÁROS SZAK 1. ÓRA (2.témakör) kereszturi.jozsef@pecs-vk.hu

2. AZ ÍRÁS KIALAKULÁSAÉS KELETI, ILLETVE EURÓPAI MODELLJEI

3. mottó „Aki tehát azt hiszi, hogy művészetét írásban hát-rahagyhatja, nemkülön-ben az, aki átveszi, abban a hiszemben, hogy az írás alapján világos és szilárd lesz a tudása, együgyűség-gel van telítve [...] ha azt hiszi, hogy nagyobb jelen-tősége van az írásnak, mint az, hogy emlékez-tesse azt, aki már úgyis tudta, arra, amiről az írás szól. (Platón, Kr. e. 427-347)

4. AZ ÍROTT TÖRTÉNELEM ELŐTTI KOR

5. prehisztória • Bevezetésül a beszédről (pontosabban az „elsődleges szóbeli-ségről”) kell szólni. • „Kezdő” időpontja – természetesen - nem határozható meg, az „elsõdleges szóbeliség" terminus nem egy körülhatárolható korszak, amely változásában is állandó nyelvállapotot mutatna. • Ez a "korszak" az emberi nyelv kialakulásától ((valamikor Kr.e. 500.000 és 10.000 között, év[tíz]ezredek folyamán) az írás-beliség megjelenéséig (tehát kb. a Kr. e. 4. évezredig) tart.

6. prehisztória 1.) az ember eleinte - a gyermekhez hasonlóan - mintegy kívülről tekintette saját magát, először testrészeivel ismerkedett meg(általuk különböztette meg személyét a társaiétól)... 2.) legszűkebb környezetét, családjának, rokonságának csoportjait bontotta személyekre, s hozzájuk való viszonyát foglalta szóba … 3.) majd a körülötte élő természet megismerése következett… 4.) a beszéd legkényszerítőbb és leghatásosabb serkentője amunka, az együttélés legintenzívebb formálója, a társadalom megteremtője.

7. prehisztória • A mai, gazdag szókincs tetemes része a cselekvés, a fizikai munka és az érzékelés megnevezéseiből ered! Beszédünk ma is metaforikus, „képes" beszéd. • A legelvontabb, átvittebb fogalmak neve gyökerében mind valamely cselekvésre utal vagy érzékelhető tárgyat jelöl meg – lásd akár éppen az iménti mondat: „elvont"~vonás, húzás igéje – „átvitt"~vivés – „fogalom"~fogni - „képzelet"~kép • Az írásbeliség elõtti korból nincsenek nyelvi emlékeink, ily módon az írásbeliség elõtti korszak nyelvének leírása során csak közvetett módszereket alkalmazhatunk. Segítség: a jelenleg is írásbeliség nélkül működõ nyelvek, valamint a telefon, rádió és televízió révén kibontakozó ún. „másodlagos szóbeliség” nyelvhasználatának a tanulmányozása.

8. prehisztória • A magányos ember = nincs kivel közölnie gondolatait (Maugli, Tarzan, Robinson), így hát nem tanul meg (vagy elfelejt) beszélni. • Családi, törzsi közösség = az egyén egyszerűen, fáradság nélkül magáévá tehette mindazok szellemi kincseit, akik körülötte éltek s azokét is, akik a körülötte élőkkel valaha, valahol érintkeztek. A mindennapi élethez (létfenntartás forrásai, biztonságos közlekedési útvonal stb.) pusztán jelekre van szükség – a csoporton belül alkalmazott egyezményes jeleket viszont kizárólag azok értelmezték megfelelően, akik ebben egymással megállapodtak… (mai példák: fénykürt v. fejbólintás - különböző közösségekben akár ellentétes jelentésűek is lehetnek…)

9. prehisztória • De a legfőbb rögzítő és továbbörökítő mégis az írás - az írásnélküli népek emléke-zőképességükre voltak utal-va. • A „természeti" népek (de a magasabb műveltségűek is) hihetetlen mennyiségű tényt, adatot tudtak elraktározni emlékezetükben, minden belső kapcsolat nélkül, pl. végtelen hosszúságú króni-kákat, eposzokat, mitoszo-kat, meséket. Példa: a Kalevala (a képen Elias Lönnrot)vagy éppen az iskolai versikék…

10. prehisztória • hindu risik és bráhmanok példája: a védák szövegtömkelegét, a vallás kultuszapparátusát megtanulták, emlékezetben tartották s csonkítatlanul, sőt az ősi kiejtés, a hangsúlyozás épen tartásával továbbadták. • ősi mítoszok szólnak arról is, hogy a magasabb műveltségre törő népek tudásukat féltették, igyekeztek megmenteni az enyészettől s ezért kőre vésték, agyagba égették - az írás konzerváló, megőrző szerepének felismerése(!) (Várkonyi Nándo: Sziriat oszlopai c. könyvéből az oszlop-hagyomány…)

11. SZÓBELISÉG – ÍRÁSBELISÉG

12. szóbeliség – írásbeliség A beszéd újító, változtató hatású a szellem életében. Az időben s a térben hangzik el, egész élete, hatása idő-höz, társas léthez kötött. Walter J. Ong (I-IX) és Ruth Finnegan (1-11) – dichotómiák (= jelentése: kettősség, ket-tős felosztás)

13. Ruth Finnegan Walter J. Ong dichotómiái

14. szóbeliség - írásbeliség • A beszéd „fürgébb” természetéből (vö. Finnegan 2.,3.,5.d.)-> zsargonok, réteg-, csoport-, utcanyelv, argó, szleng és tolvajnyelv. Ezek a (legutóbbi időkig) csak beszédben élő nyelvek (új példa: angol-amerikai szlengszótár) illetve az élénkebb környezetben élők közt (nagyvárosokban) egészen önálló életet élnek - az irodalmi nyelvet beszélő idegen esetleg meg sem érti őket. A köznyelv törzséből hajtanak ki - rendkívül múlandók. Az irodalmi nyelv és a közbeszéd általában különbözik. A kiejtés sajátosságai: A kiejtés dolgában teljes a bizonyta-lanság. nation - nacion (ném.) nésn (angol) - nászjón (fr.) nasún (norvég) KONKLUZIÓ: Ha ugyanazon szó írott alakját, betűképét minden-ki a maga nyelve szerint más-más kiejtéssel, azaz hangképpel olvashatja el, ez azt jelenti, hogy az írás általában nem hű képe a beszédnek.

15. szóbeliség - írásbeliség • Ha csak a legelterjedtebb ábécével (a latinnal) író nyelveket tekintjük, látjuk, hogy a betűkép és a hangkép különbsége némelyikben óriási, úgyszólván megdöbbentő. • (Ha az angol vagy a francia nyelv elenyészne, s csak írott emlékei maradnának meg, ezekből soha senki meg nem tudná, hogyan beszéltek az angolok és a franciák, mint ahogyan mi sem tudjuk, hogyan ejtették a latin szavakat a rómaiak.) • Az átvett írások kérdése: Atatürk; Sörös - Soros • Márai ”Az ohioi bányában megbicsaklik kezed. A csákány koppan és lehull nevedről az ékezet.”

16. AZ ÍRÁS ELŐZMÉNYEI

17. az írás előzményei indián leány levele a leány egy ifjút hív meg ba-rátságos látogatásra. Elő-ször a saját törzsének totem-jét, a medvét (a) rajzolja fel a kép bal sarkába, a feladó megnevezése céljából, alája pedig a címzett totemjét, a halat (b). A két sátor (c, d) családja lakását jelöli, amely három tó (e, f, g) közelében található…

18. az írás előzményei indián leány levele a sátorból út (h) vezet a fő-útvonalra (i), onnan pedig újabb elágazás (j) az ifjú lakhelye felé. A három ke-reszt (k, l, m) a leányt és két nővérét jelenti, (ők már keresztények), az egyik sátorba rajzolt kéz pedig a saját sátrát, ahol ezt a le-velét írta.

19. az írás előzményei kagylófüzér Nyugat-Afrikában használták a kauri kagylókat(=arakó) - a kagylók száma, helyzete ha-tározza meg az üzenet tar-talmát. (pl. két kagyló nyí-lásával egymás felé fordítva a barátságot, fordított hely-zetben pedig az ellenséges-kedést jelzi). A családapa betegsége súlyosbodik...

20. az írás előzményei Jelzésmód és használat dol-gában hasonlít az előbbihez a wampum-írás az algonkin és irokéz in-diánok találmánya. Az ábrák mellett a szín s az anyag, a kagyló is jelentőséggel bír (vampum = kagyló). Az irat nem egyéb, mint egy kagy-lókkal telefűzött szalag, amelynek közepébe külön-böző színű és nagyságú kagylókból formált figurákat illesztenek. Szövetségkötés William Penn (1644-1718) és a lenape törzs között 1682-ben

21. az írás előzményei rováspálcák az emlékezet felfrissítésére, az adósságok nyilvántartá-sára szolgáltak - az összeg nagysága a botra kerülő bevágások (rovások) módjá-ból és számából derült ki. Angliában 1834-ig szokás volt az adófizetést rovás-pálcákon nyugtázni. Ebben az évben égették el a ro-vásbotokat a parlament (!) épületében, amely ettől ki is gyulladt. A rováspálcákra való feljegyzések hagyomá-nyát őrzi nyelvünkben a „sok van a rovásán" ki-fejezés. Bár a szokás már eltűnt, a nyelv még „emlé-kezik" rá.

22. az írás előzményei hírnökbot Részben az emlékezetet tá-mogatták, de titkos üzene-tek küldésére is alkalmasak voltak ezek az (ausztráliai őslakosok által kifejlesztett) eszközök. Ha a feljegyzé-seket a hírnök is el tudta „olvasni", akkor számára segítséget jelentett az üzenet tartalmának felidézésében, egyben igazolásként is hasz-nálhatta egy-egy veszélye-sebb küldetés esetén. Ha vi-szont a küldött nem ismerte az üzenetet hordozó jeleket, akkor a feladó és a címzett biztosíthatták annak titkos-ságát.

23. az írás előzményei csomójelek ma is használjuk ezt a figyelmeztetést: „köss csomót a zsebkendőd-re", ha arra hívjuk fel a másik ember figyel-mét, hogy nagyon fon-tos dolgot kell megje-gyeznie. A kínai hagyomány szintén a csomójele-ket tartja az emlékez-tetés legősibb eszkö-zének.

24. az írás előzményei kipu jóval bonyolultabb csomó-rendszer maradt fenn az inkák, Peru őslakóinak hagyatékában. A 15-16. szá-zad fordulóján hatalmuk Peru, Bolívia és Ecuador területére is kiterjedt, a egy ekkora állam már nem nél-külözhette a gazdasági ki-mutatásokat. A kipu statiszti-kák, számadatok feljegyzé-sére szolgált.

25. az írás előzményei kipu Alapzsinórból és rákötött mellékfonalakból állt. A zsi-nór színe a tárgyat jelezte, amire az adatok vonatkoz-nak: pl. a sárga az aranyra, a fehér az ezüstre, a zöld a gabonára, a kék a vallás dolgaira, a bíbor a hadsereg ügyeire érvényesen adott mennyiségi felvilágosítást annak, aki meg tudta fejteni őket.

26. a barlangrajzoktól a betűírásig Mi célt szolgáltak a bar-langrajzok? - tehetséges művészek val-lomása a világról? - netán valamilyen esemény emlékét kívánták így meg-őrizni maguk és az utókor számára? - előfordulhat, hogy a rajzok mágikus hatalommal rendel-keztek, a vallási szertar-tásokon játszottak fontos szerepet?

27. a barlangrajzoktól a betűírásig A kérdések árnyalt és pon-tos megválaszolására a ha-talmas időtávlat miatt aligha kerülhet sor, de az írás törté-nete kapcsán talán nem is ez a fontos. Számunkra igazán lényeges kérdés a rajzok átalakulása lehet. A kőkor korábbi szaka-szaiból származó leletek na-gyon élethűek, színesek – mi példaként a Lascaux-ban (ejtsd: lászkó) talált gyö-nyörű barlangképeket mutat-juk. (Kr. e. 15-14.000 körül)

29. a barlangrajzoktól a betűírásig Ám a mezolitikum (Kr.e.9000 k. - Kr.e. 5000 k.) sziklarajzain már mozgásban ábrázolták az embert és az állatokat, ráadásul egyre stilizáltabb formában, csak pár vonással, a lényegre szorítkoz-va utaltak az ábrázolandó tárgyra, személyre.

30. a barlangrajzoktól a betűírásig • Ez az átalakulás vezetett el a képírás jeleihez. • A képírás (piktográfia) jellemzője: jelei bármilyen nyelven „olvashatóak", hi-szen nem hangértéket jelöl egy-egy ábra, hanem az ábrázolt tárgyra utal. • A piktográfiából fejlődött ki a fogalomírás (ideográfia) akkor, amikor a jelek már nem-csak a konkrét tárgyra utaltak, hanem az ahhoz kapcsolódó elvont fogalmakra is.

31. ÍRÁSBELISÉG

32. Az írásbeliség kezdetének általában az Kr. e. 9000–5000 között a barlangrajzok folyamatos stilizálódásának eredményeként létrejött képírást tartjuk, s az írásbeliséget napjainkig tartó egységes folyamatnak tekintjük. Az ideogramma -> a fogalom és az írás közvetlen kapcsolatát teremti meg, de a stilizációk ellenére lényegében ikonikus (az ábrázolt tárgyra, fogalomra hasonlító) jeleket használ. Így például a láb képe a menés, járás jelentését is kifejezte. írásbeliség

33. írásbeliség • Ez a változás azt feltételezi, hogy azok, akik e jeleket értelmezték, azonosan oldják fel, foglalják szavakba. Mindehhez szükség volt egyfajta közmegegyezésre, hiszen komoly együttgondolkodást fel-tételezett az írás-olvasás képessége már ezen a viszonylag alacsony hatékonyságú szinten is. • Figyelem: Az ideogrammák nem rögzítettek hangértékeket, ezért kü-lönböző népekhez tartozó, más nyelvet beszélő emberek is értették jelentésüket.

34. írásbeliség • PIKTOGRAMMOK

35. írásbeliség • Amikor egy-egy jel már nemcsak egy fogalmat jelölt, hanem a szó hangalakját is kifejezte, akkor beszélhetünk a szóírás meg-jelenéséről, Ekkor vált lehetővé, hogy hosszabb, többtagú szavakat egymás mellé rajzolt jelekkel ábrázoljanak. A tudósok többsége a szóírást tekinti az írás legősibb formájának. • Ezzel a módszerrel pl. a padló szót a pad és egy ló képének egymás mellé rajzolásával tudnánk visszaadni. • Fonogramma ->: amire nem volt ideogrammájuk, azt egy olyan tárgy ideogrammájával jelölték, amelynek a kezdőhangja ugyanaz.

36. írásbeliség • Az írás - a konzerválás, a megrögzítés feladatát látja el. - fejletlenebb fokán nehézkes, bonyolult eszköze a gondolat közlésének, - fáradságosan megszerezhető tudomány, - okkult tevékenység, mágikus szemléletbe merült életformák alkatrésze s így őt magát is varázserők járják át. - lélektani hatása is statikus, nyugalomra törő.

37. írásbeliség - a megörökített gondolatot nem szükséges emlékezetben tartani, jó helyen tudjuk a papíron, visszatérhetünk hozzá bármikor, de ezt csak szükség esetén tesszük. - a lerögzített gondolat nem él oly eleven életet, mint a szóbeli hagyomány, - viszont könyvekben, könyvtárak polcain mérhetetlen mennyiségben raktározódik fel, s a fejlődést mindig közvetlenül visszakapcsolja az eredeti alapvetésekhez. (Példa: a mezopotámiai műveltség emlékeit a királyok és a templomok könyvtárai gyűjtötték össze - a rájuk rótt feljegyzések ma már nél-külözhetetlen forráskincsei történeti tudásunknak, korszerű művelt-ségünknek.)

38. írásbeliség • A valódi írásbeliség a betűírással kezdődik, (kb. a Kr. e. 2. évezred végén), amikor a görögök az átvett föníciai ábécét magánhangzó-jelekkel egészítették ki - csak ekkor vált ugyanis az írás a nyelv rögzítésének valóban pontos eszközévé. "verba volant, scripta manent" • Az írásbeliség csak akkor lehet kimutatható hatással a közösségre, ha a nyelvhasználók számottevően széles körére terjed ki. A több ezer jel ismeretét igénylő képírás, illetve a jelek százaival operáló szótagírás alkalmatlan volt rá, hogy sokan megtanulják.

39. írásbeliség Az ismeretek bővülése, az új fogalmak, földrajzi vagy személynevek leírásának problémája azonban megkívánta az eddig használt írás-módszer átalakítását, a szavakat elemekre bontották fel: szótagokra, betűkre - így jóval nagyobb variációban álltak rendelkezésre. Azt az írásfajtát, amikor egy-egy rajzjegy már csak egy-egy szótagot jelöl, szótagírásnak, amikor egy-egy ábra egy-egy hangot érzékeltet, betűírásnak nevezzük.

40. írásbeliség A szélesebb körű elterjedés fontos állomásai: A karoling minuszkula megszületése (ez azolvasást könnyítette meg), majd a gótikus folyóírás létrejötte (ez viszont az írás tempóját növelte). Az írásbeliség hatókörét természetesen a nyomtatás megjelenése tágította ki igazán.

41. írásbeliség AZ ÍRÁS TÉR- ÉS IDŐBELI ELTERJEDÉSE

42. AZ AMERIKAI ÍRÁSOK

43. aztékok • Nagyon kevés dokumentum maradt. Végeredményben mintegy harminc azték és maja kódex menekült meg a pusztulásból, és szétszóródott Európa múzeumaiban. • Kőre, bőrre s növényi anyagokból (agávérostból) készült papirosra írtak, technikájuk - képírásról lévén szó - festés, tarka, élénk színű, s minthogy ők is kánont követtek az írásban, a színek megismétlődnek: egyes fajta figurákat mindig ugyanazzal a fekete, sárga vagy vörös színnel ábrázolnak. • Jellemző képességük a rajzban kiváló, gyakran az egyiptomiakéra emlékeztet. • Amikor Cortez Veracruznál partra szállt, Moctezuma (1466-1520), „aharagos úr", hírszerzőket küldött eléjük, s a spanyolok ámulva látták, hogy az azték „írnokok" mily ügyes, gyors jellemző készséggel festik le őket és viselkedésüket; a király így pontos vizuális képet nyert a jövevényekről.

44. aztékok Az aztékok nem őslakói Mexi-kónak; eredetmondáik szerint keletről jöttek, az óceánban fek-vő boldog szigetről, ahol fehér és fekete bőrű népekkel együtt éltek jólétben és békességben, de egy nagy özönvíz(!) kiván-dorlásra kényszerítette őket. Mexikóba (Mesika) honfoglalók gyanánt érkeztek; hódító, kato-nafajta voltak. Legyőzték a tol-tékokat de átvették művelt-ségüket, s vele együtt az írást is. • Hitük szerint az írás tudományát a vallásalapító Kecalkoatltól (Tollas Kígyó) kapták.

45. aztékok azték szójegyek (halál) (özvegység), (háború=tűz és víz)

46. aztékok a visznatl, állami tiszt-viselő, illetve ítéletvégre-hajtó; szája előtt a nyelv rajza - tehát beszél kacika, (kormányzó), akin az ítéletet végrehajtják (megfojtják) ítéletvégrehajtó, szintén beszél felül a kacika felesége, megkötözve, nyakán kalodá-val; alatta a fiuk, hasonló állapotban

47. aztékok • valamely város kacikája bűnt követett el (államellenes bűnt, valószínűleg fellázadt a fő-hatalom ellen); bűnéért halállal lakolt, feleségét, fiát bebörtö-nözték. • A második képsor még köny-nyebben olvasható; figurái szintén balról jobbra: • a kacika katonái (lándzsás alakok) megölik és kirabolják a vándorkereskedőket, áruik is rajta vannak a képen (az alakok fölött). Ámde jobboldalt már megérkeznek (lábnyomok!) az ítéletvégrehajtók, s közlik az ítéletet a széken ülő kacikával.

48. aztékok • A harmadik képsor ismét valami visszaélést tárgyal, amely háborúsággá fajult: az állami közegek távoznak valahonnan (lábnyomok), még pedig sietve, minthogy a kacika katonái üldözik őket; a kacika itt már úgy látszik nyilván szembeszállt a hatalommal.

49. aztékok • Feltűnő azonban, hogy ha az olvasást nem felül kezdjük, ha-nem az alsó képsoron balról jobbra, logikus egymásutánban lepergő történetet, kerek el-beszélést kapunk: • a kacika és katonái visszaélé-seket követnek el, • elkergetik az állami közegeket, kereskedőket rabolnak ki és ölnek meg, • amire azután a kormányzót el-ítélik, végrehajtják rajta az íté-letet, családját pedig bebörtön-zik. • Nyilván így kell olvasni a kép-sorozatot. Ez volt tehát az azték sorvezetés: alulról felfelé és balról jobbra.

50. maják • A maják hazája a Yucatan-félsziget, (=iuc athan: mit mondtok? Nem értünk benneteket…) de birodalmuk valaha Hondurasig és Mexikóig ért. Ők voltak Amerika görögjei. Műveltségükről pompás épületeik, romvárosaik tanúskodnak, de különösen a számtan tudományában és az időszámításban (csillagászatban) értek el kiváló eredményeket, művészetük pedig az összes indián népét felülmúlja. • Az írást Icamna (=az iguána háza) nevű istenüktől, a nappalok és éjszakák irányítójától kapták. Máig nincs teljesen megfejtve, csupán annyi bizonyos, hogy kép-szó írás, azaz hieroglif.