HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

1. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc HEFOP - 3.3.1.

2. ELŐADÁS/GYAKORLAT ÁTTEKINTÉSE • A hulladékok gyűjtése és szállítása. (Elhordásos, átürítéses, pneumatikus, vízöblítéses stb.; együtemű – kétütemű). Az átrakóállomás. HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

3. 1. hét A hulladék fogalma. A hulladékgazdálkodás célja, alapelvei, stratégiái. A hulladékgazdálkodási törvény. 2. hét A hulladékok csoportosítása eredet, halmazállapot és veszélyesség szerint. A hulladékok csoportosítása hasznosíthatóság (ártalmatlanítás) szerint. A hulladékok környezeti hatásai. 3. hét A hulladék, mint másodnyersanyag. Kiemelt hulladékáramok. A kommunális, a mezőgazdasági, élelmiszeripari és az ipari hulladékok hasznosítása 4. hét A hulladékok gyűjtése és szállítása. (Elhordásos, átürítéses, pneumatikus, vízöblítéses stb.; együtemű – kétütemű). Az átrakóállomás. 5. hét A szelektív hulladékgyűjtés rendszerei. Hulladékudvar, gyűjtősziget, válogatómű. 6. hét A fizikai hulladékkezelési eljárások HEFOP 3.3.1.

4. 7. hét A kémiai hulladékkezelési eljárások 8. hét. A termikus hulladékkezelési eljárások (égetés és pirolízis). 9. hét Az égéstermékek kezelése, hőhasznosítás 10. hét A biológiai hulladékkezelés I. Komposztálás 11. hét Biogáztermelés, enzimtechnológiák 12. hét A rendezett hulladéklerakó létesítése és működtetése 13. hét A rendezett hulladéklerakó biztonsági berendezései. A veszélyes hulladékok lerakása. A hulladéklerakó lezárása, utógondozása. 14. hét A folyékony háztartási hulladékok kezelése HEFOP 3.3.1.

5. A hulladékkezelés általános technológiája HEFOP 3.3.1. Forrás: Vermes 1998 HEFOP 3.3.1.

6. HEFOP 3.3.1.

7. HEFOP 3.3.1.

8. Kétütemű gyűjtési rendszer • átrakással • nagy szállítások esetén • körzeti, regionális kezelő telepek esetén • szállítási költség+átrakó állomás költsége HEFOP 3.3.1.

9. Kétütemű gyűjtési rendszer HEFOP 3.3.1.

10. Gyűjtési módszerek, eszközök • ÁTÜRÍTÉSES • Félpormentes • pormentes – világszerte a legelterjedtebb • korszerű, gyors, higiénikus • por- és bűzmentes • gazdaságos • hátrányok: • speciális célgép, edényzet, ürítőszerkezet • beruházási és üzemeltetési költségigény • személyzet • KONTÉNERES • különböző hulladékok • tartály=csomagolóanyag – higiénikus • minimális munkaerőigény • hátrányok: • szervezés • tömörítéssel használható ki • speciális szállítójármű HEFOP 3.3.1.

11. Zsákos (2-3% de elterjedőben) • olcsó, könnyen kezelhető • a szállítás egyszerű • alkalmazkodik a változó hulladékmennyiséghez • por- és bűzmentes • a zsákot nem használják fel újra • jól alkalmazható ha szervezett és rendszeres hulladékszállítási szolgáltatás nincs • jól alkalmazható a szelektív hulladékgyűjtésben • csúcsidőszak • Higiénikus • Hátrány: • nem minden fajta hulladékra alkalmas • a zsákokat gyorsan el kell szállítani • folyamatos zsákellátás HEFOP 3.3.1.

12. A hulladékok szállítása • Konténeres szállítás • Követelmények: • zárt tartály tömörítővel és továbbítóval • könnyű, gyors, zaj- és pormentes rakodás • megfelelő tartályméret • üzembiztos alépítmény, jó manőverező-képeség • tartós, üzembiztos, előírásoknak megfelelő • Emelőberendezések: • emelőkaros konténerszállító • emelőhorgos ~ • billenőrámpás-csörlős ~ Pneumatikus szállítás Zárt rendszer Független Sokoldalú (egyéb szállítás) Nagy beruházási költségek Darabos hulladék esetén előaprítás Vízöblítéses rendszer Előaprítás Jelentős beruházási költségek HEFOP 3.3.1.

13. Kétütemű szállítási rendszer Átrakóállomás Nagykonténerek Nagytávolságú, gazdaságos szállítás Tömörítve vagy tömörítés nélkül Berendezések (épület, rámpa, rakodó és tömörítő gépi berendezések) Továbbszállító járművek (közúti, vasúti járművek, nyerges vontatók, konténerszállítók) Veszélyes hulladékok Ömlesztve Göngyölegben Anyagfajtánként szétválogatva Alapinformációk (hulladék, gyűjtőhely, útvonal) HEFOP 3.3.1.

14. Gyűjtés • települési szilárd hulladék „pormentes” gyűjtése • 110 ill. 1100 literes gyűjtőedény; 6-8, 12-15, 22 m3-es gyűjtőkonténer • speciális szállítójármű • Szelektív hulladékgyűjtési módszerek: • járdaszéli gyűjtés • speciálisan kialakított gyűjtőjármű • meghatározott hulladéktípus, gyűjtési naptár szerint • az elszállításért ált. nem kell fizetni • konténerszigetes gyűjtés • település kitüntetett pontjain kihelyezett konténerek • lakossági felkészítést igényel • hulladékudvar • a település egy vagy több pontján kialakított, bekerített telep • a hulladékot típusonként szétválogatva a lakos szállítja • ellenőrzött begyűjtés  nagy tisztaságú hulladékfajták • költséges üzemeltetés és fenntartás • nagy nevelő hatás HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

15. Kétütemű hulladékszállítás A hulladékok megosztott, átrakóállomás közbeiktatásával történő szállítása a keletkezési helytől a hasznosító v. ártalmatlanító létesítményig. A kétütemű hulladékgyűjtést kifejezetten a gazdaságosabb szállítás érdekében alkalmazzák, rendszerint nagy távolságú, regionális elhordásos gyűjtési-szállítási módszerként. A speciális célgépekkel begyűjtött hulladékot telepített tömörítő berendezéssel/berendezésekkel ellátott átrakóállomás fogadja, ahonnan a nagy kapacitású szállítókonténerekbe átrakott hulladékot más célgépekkel továbbítják a több tíz v. esetleg néhány száz km-re lévő regionális kezelő létesítményekbe. HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

16. HEFOP 3.3.1.

17. ÁTRAKÁS A korszerű hulladékgazdálkodás során alkalmazott művelet. A kétütemű hulladékgyűjtési rendszer esetében az első szállítási ütem végén a hulladék közvetlen áthelyezése egyik szállítóeszközből a másikba v. közvetett módon - tárolóba, ill. abból a továbbszállító járműbe. Az átrakás révén a különböző – elsősorban települési – forrásokból származó szilárd hulladékot megfelelően tömöríteni, válogatni, csomagolni lehet a további szállítás, ill. egyéb hulladékgazdálkodási műveletek (pl. hasznosítás) érdekében. Az átrakás telephelye az átrakóállomás, amely tehát olyan hulladékbegyűjtő hely, amelynek alkalmazása esetén elkülönül a szilárd hulladék gyűjtése és szállítása, ahol a szilárd hulladékot a speciális gyűjtőjárműből zárt rendszerű konténerbe ürítik v. a zárt konténert (felépítményt) ürítés nélkül a továbbszállításig ideiglenesen tárolják. Az átrakóállomás zárt, körülkerített, őrzött létesítmény. HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

18. Átrakóállomás vázlata Az átrakóállomás lényegi elemei -ürítőhely garattal, -tömörítő berendezés, -tároló konténer. Az átrakóállomás a hulladék fogadására és szállításig történő tárolására létrehozott mű, amelyet a regionális hulladéklerakó és a települések közötti korszerű és gazdaságos szállítás érdekében alakítottak ki. Ilyen jellegű létesítményből már több is működik az országban. HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

19. Általános előírások Az átrakóállomás a regionális hulladékkezelés megvalósításának eszköze, amely a kétütemű hulladékszállítás - ebben elkülönül a hulladékok gyűjtése és a szállítása - révén mind környezetvédelmi, mind gazdasági szempontból szükségszerű megoldás. Az átrakóállomás olyan zárt rendszerű hulladékkezelő mű, amely a hulladéknak csak a fizikai állapotát változtatja meg (tömörítés). Az átrakó elhelyezése, telepítése Az átrakót a hulladékkezelés szempontjából egy régiónak tekintendő településcsoportra készített, az érintett települési önkormányzatok által támogatott, kijelölt helyre, építési engedélyezési eljárás keretében kell telepíteni. Az átrakó helyének kijelölése olyan gazdaságossági számításon alapul, amely a gyűjtőkörzet lehetséges súlypontját jelöli ki. HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

20. A telepítésnél figyelembe kell venni a következő szempontokat: - az ellátott körzet nagysága (lakosszám, ingatlanszám, hulladéktermelők stb.), - a kezelt hulladék fajtája, mennyisége, - az átrakó közlekedési kapcsolata, - ártalmatlanítóhelyi kapcsolat (közlekedési, forgalomtechnikai, szerződéses), - az átrakó közműigénye, - a rendeletben meghatározott védőtávolság, - gazdaságossági számítás. Az átrakó létesítése engedélyköteles tevékenység. Az átrakó területigénye, műszaki felszereltsége Az átrakóállomás minden esetben zárt, őrzött, portával ellátott. A portán kívül az átrakó tartalmazza az alábbi helyiségeket magába foglaló épületet vagy konténert: • iroda (az irányítás és az adminisztráció részére), • szociális helyiségek (mosdó, zuhanyzó, wc, fekete-fehér öltöző, étkező, munkaruha- és kéziraktár) a dolgozók részére. HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

21. A műszaki felszereltség további kötelező tartozékai (1.): • Ürítőhely garattal: célszerű zárt, zsilip rendszerű kialakítással létesíteni. A garat a tömörítőberendezés része, amely azonban célszerűen külön légtérben kell, hogy elhelyezkedjen. A garat légterét elszívórendszerrel kell biztosítani, és meg kell oldani az elszívott levegő tisztítását. Az ürítőhely szintbelileg a konténerszint felett helyezkedik el úgy, hogy a garat felső síkja és az ürítőhely alsó síkja megegyezik. A garat a tömörítőpajzs felé szűkülő fordított csonka kúp. • Tömörítő berendezés: az ürítőgarat és a konténer között elhelyezkedő tömörítőpajzs a működtető gépészettel. Ez lehet a konténerrel egybeépített, de lehet attól leválasztható, fix telepítésű berendezés is. • Konténer: a képződő hulladék mennyiségétől és minőségétől függő méretű és kialakítású, zárt rendszerű tárolótartály, amely alkalmas a préselőrendszerrel való összekapcsolódásra éppúgy mint a közúti szállításra. A konténerek és a tömörítőberendezés egymáshoz képest vízszintes irányban elmozdulnak, ezzel biztosítják az üres és tele konténerek cseréjét és a szállítás zavartalanságát. HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

22. A műszaki felszereltség további kötelező tartozékai (2.): • Szilárd burkolat: a telep közlekedési, ürítőhelyi, konténertárolási és mozgatási területein egységes, szilárd, a nehéz tehergépkocsik forgalmára méretezett burkolatot igényel, a közlekedési útburkolati jelek felfestésével. • Közlekedési jelzőtáblák: a forgalom irányítására szolgálnak. A telepen megengedett legnagyobb sebesség 5 km/óra. • Kerítés: minimálisa 3,0 m magas (háló, fonat pálca stb kialakítással), esztétikus megjelenésű, a személy- és teherforgalom számára elkülönített kapuzattal, A teherforgalom számára a hídmérleg előtt automatikus sorompóval. • Övárok és csapadékvíz-elvezető árkok: a hulladékforgalommal nem érintett szilárd és természetes felület, valamint a kerítés külső vonalánál körbefutó árokrendszer, amely természetes vízfogadóba torkol. HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

23. A műszaki felszereltség javasolt tartozéka: • Hídmérleg: minimálisan 1 db 14 m hosszúságú és 40 tonna méréshatárú kivitelű lehet, amelyet számítógépes kapcsolattal kell létesíteni és üzemeltetni. (A kistelepülési átrakó hídmérleggel való felszerelése nem indokolt, mivel az igénybe veendő ártalmatlanító mű kötelező felszereltségébe ez már beletartozik. Az ettől eltérő átrakóállomások kötelező tartozéka a hídmérleg.) • Csurgalékvíz-tároló rendszer: az ürítési tér, a garat, a tömörítőpajzs, a konténerek területére kijutott csurgalék- és csapadékvíz elkülönített, tárolómedencét és tisztítást igényel, amelynek fogadni kell a konténerek, a garat és a tömörítőpajzs mosásából származó szennyezett vizet is. • Kerékfertőtlenítő: amely a szállító járművek kerekeinek fertőtlenítésére szolgál. A medence hossza legalább a legnagyobb kerékkerület háromszorosa lehet. A kerékfertőtlenítő vize a csurgalékvízzel együtt kezelendő. HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

24. A területigénynél alapvető szempont, hogy a be- és kiszállító járművek fordulási sugara biztosított legyen a különszintű kezelőmű forgalomtechnikájához, a tárolókonténerek üzemi és rakodási mozgásához. A szintkülönbség természetes vagy mesterséges rézsűit célszerű füvesíteni, hasonlóan a telep burkolatlan felületeit is. A telepet körülvevő kerítés mellett gyorsan növő, a tájra jellemző fákkal 10 m-es erdősávot kell telepíteni. Személyi feltételek Az átrakóállomás - típusától és a kezelt éves hulladékmennyiségtől függően - különböző létszámot és szakmai képzettséget igényel. Környezetvédelmi megbízott alkalmazása kötelező. A megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet szerint kell eljárni. Az alkalmazotti létszám meghatározása az átrakó típusának függvénye. Az önállóan működő átrakóállomás minimálisan portaszolgálatot és telepi adminisztrációt igényel. Ennek ellátása műszakonként 1-2 fő. HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

25. Aknaszelep Siló Hangtompító Levegő Felszállócső Ledobó akna Levegő Ventillátorok Hulladék Tömörítő konténer Pneumatikus szállítás ELVI vázlata HEFOP 3.3.1.

26. Pneumatikus szállítás vázlata HEFOP 3.3.1.

27. ELŐADÁS/GYAKORLAT ÖSSZEFOGLALÁSA • ELHORDÁSOS RENDSZEREK • EGYÜTEMŰ SZÁLLÍTÁSI RENDSZER • KÉTÜTEMŰ SZÁLLÍTÁSI RENDSZER • ÁTRAKÓÁLLOMÁS • PNEUMATIKUS ÉS VÍZÖBLÍTÉSES RENDSZER HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

28. ELŐADÁS/GYAKORLAT ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI • Ismertesse az átürítéses hulladékszállítás módszereit! • Jellemezze a kétütemű hulladékszállítást! • Ismertesse a vízöblítéses és a pneumatikus hulladékszállítás előnyeit és hátrányait! • Jellemezze a hulladékgyűjtő és szállító eszközöket, berendezéseket és működtetésüket! • Írja le a települési hulladék gyűjtésének, szállításának módszereit! • Írja le a kommunális és veszélyes hulladék szállításának feltételeit! HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

29. ELŐADÁS/GYAKORLAT felhasznált forrásai • Barótfi István: Környezettechnika. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 2000. • Vermes László: Hulladékgazdálkodás, hulladékhasznosítás. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 1998. • Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek(www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/ • A hulladékgazdálkodás általános kérdései, alapelvei • A települési szilárd hulladékkezelés üzemviteli költségei • A települési szilárd hulladék szelektív kezelésének módszerei, alkalmazási lehetőségei HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

30. KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKETKövetkezőELŐADÁS/GYAKORLAT CÍME A szelektív hulladékgyűjtés rendszerei. Hulladékudvar, gyűjtősziget, válogatómű. Előadás anyagát készítették: PREGUN CSABA HEFOP 3.3.1.