400 likes | 617 Views
Intézményszámlálás. Kecskemét 2008. november 20. MIT? MIÉRT?. Az adatgyűjtés c élja : A közművelődésben és a közkultúra terén a településeken működő összes közművelődési, ill. közkulturális intézmény számbavétele, valamint intézményi, szervezeti struktúrájuk feltérképezése.
E N D
Intézményszámlálás Kecskemét 2008. november 20.
MIT? MIÉRT? • Az adatgyűjtés célja: A közművelődésben és a közkultúra terén a településeken működő • összes közművelődési, ill. közkulturális intézmény számbavétele, • valamint intézményi, szervezeti struktúrájuk feltérképezése. • Egy-egy településen hányféle intézmény van, ahol kulturális szolgáltatásokhoz hozzá lehet férni? Melyek a kultúra közvetítés és a közösségi együttlét fő színterei? Kell egy hely – Egy hely kell? Van egy hely? • Művelődési házak a leglátogatottabbak a kulturális intézmények közül (54 % vs. könyvtár, mozi, színház, múzeum csak 30-40 százalék 2003-ban), mégsem tudjuk hány van. • Mennyire differenciált ill. integrált az intézményrendszer? FONTOS volt, hogy a településekreösszesített adatok is legyenek!
OKM MMIKL • - egy-egy település teljes kínálatát adja a helyszínekről • intézmény(egység), épület/telephely • csak színteret, intézményt fenntartó egyesületek • - NEM vizsgáltuk a programokat és a közönség nagyságát • törvény szerint kötelező, de valójában önkéntes • az adatszolgáltató alapegység – alapfeladatként közművelődésitev.-t folytató szervezetek, • - sok egyesület (pályázatok miatt kötelező adatszolgáltatás), nemcsak intézmény fenntartók • NEM derül ki a művházak/közösségi színterek száma!!!! Azonosságok is vannak és a két adatbázisból együtt teljesebb képet kapunk
Módszer • 30 ezer fő alatti településeken (3113 db.), települések 99%-át, de a népességnek csak 60%-át jelenti • Adatlapokkal • Nem önkitöltős!, személyes/telefonos, hólabda • Megyei „instruktorok” vezetésével, régiós munkatársak segítségével • Összesen kb. 60 szakemberrel (KÖSZÖNET!) • MMIKL + NKA forrásból
Művelődési ház- hungarikum? Nemzetközi kitekintés • A fogyasztásról vannak könnyen elérhető, összehasonlító adatok. • Nincs egységes név, sem definíció műv. házakra (színház, könyvtár mindenütt uaz) cultural centres, cultural houses, art centres, clubs and art rooms, multifunctional cultural centre, community houses, szociokulturális központok, stb. • Jövőre nemzetközi kutatást tervezünk, egyelőre: Ausztria: 350 cultural centres Németo. Népfőiskola (Volkshochschulen), sokszor szociokulturális centrumok: 435 bejegyzett, 15.895 foglalkoztatottal, a lakosság 54%-a fordult meg bennük 2001-ben. Egy részük művelődési központként működik. 460 „art and cultural houses”. Svédo.: 692 community centres (folkets hus, kulturhuset) Belgium: 244 cultural centres Minden nagyobb városban “cultural centre”, kisebb városokban és falvakban “community centres”. Spanyolo.: 4731 multifunctional cultural centre, ezek 53%-a "houses of culture" Bulgária: több mint 600 „Chitalishte” Litvánia: 140 cultural centres, 4000 feletti szakemberrel és több mint 70 ezer önkéntessel! Letto. : 554 kultúrház, 6000 alkalmazottal Észto.: majdnem minden településen van, kb. 300 USA, Illinois: 2800, Vitányi Dél Afrika: 54 multi-purpose community centres tartományonként. Cél, további 60, minimum egy per district/metropolitan municipality, by 2005.
Témakörök – csak a „hardware”-t vizsgáltuk: 14 féle funkció ellátottságát vizsgáltuk: • közművelődési • internetes közösségi tér • e-Magyarország pont • nyilvános könyvtár • galéria, kiállító terem • mozi(terem) • táborhely üzemeltetése • (ifjúsági) információs és tanácsadó iroda • tourinform iroda • tájház, helytörténeti gyűjtemény • alkotó ház • múzeum • művészeti iskola • egyéb kulturális tevékenység (közoktatás nem!!!)
Témakörök (folyt.) • Fenntartó, működtető (a tevékenységet ellátó), gazdálkodási mód • Munkaerő helyzet (szakalkalmazottak száma) • Szervezeti átalakulások 2005 óta • Beruházások, felújítások (500 ezer Ft+)
Az adatfelvétel tapasztalatai: Pozitívumok: Minden településről elkészült, kevés időbeni csúszással Sokaknak sok új információt adott „Kénytelenek” voltak minden településsel „megismerkedni” a szakemberek További munkához muníciót ad
Az adatfelvétel tapasztalatai: Problémák: Változó színvonal Sokszor nehéz volt a megbízható informátort megtalálni Valószínűleg ez sem teljes, de majdnem Jogi szabályozás és a valóság inkongruens: melyiket rögzítsük? (pl. alapító okirat szerinti állapotot kellene (?) vizsgálni. Ez egyrészt lehetetlen, másrészt a valóság és az okiratok egyezése kérdéses) Definíciós problémák
Közművelődési intézmény: a lakosság közösségi közművelődési tevékenységéhez erre a célra alapított, fenntartott, működtetett, megfelelő szakmai, személyi, infrastrukturális feltételekkel és alapító okirattal rendelkező költségvetési szerv vagy egyéb fenntartású intézmény. • Közösségi színtér: • „A helyi lakosság közművelődési tevékenységének biztosítása érdekében - önkormányzati fenntartásban vagy közművelődési megállapodás alapján – működtetett, erre a célra alkalmassá tett és üzemeltetett, adott helyen rendszeresenműködő létesítmény (helyiség együttes épület).” • Kérdések: • (A közművelődési megállapodás mikor elfogadható? És mi van, ha megállapodás nélkül ugyan, de működik „valami”?) • Mi számít • - működőnek, • - rendszeresnek, • alkalmas létesítménynek? • Működő-e, • ha van épület, de nincs folyamatos működés? (kulcsos házak, nyitvatartási idő, csak az ünnepi kultúra gondozása és/vagy helyet ad a civileknek, próbaterem. Ez is jó, lehet elég.) • ha van épület(rész), de nincs ezt a területet ellátó szakember? • - ha épület(rész) is szakember is van, de a „szakember” csak kvázi szakértelmű, nem erre képesített (pl. pedagógus, lelkes önkéntes, polgármester)?
Elemzési szintek • Intézmények, intézményegységek (6.189) • A működés fizikai helye szerint (5.689 épületben) • A települések (3.113) • Egy gazdálkodóhoz való tartozás, azaz intézmény csoportok szerint (4.248) • Excel, ábrák, egyedi elemzések MMIKL-től + a megyék visszakapják
A különböző funkciókat ellátó intézmény(egység)ek száma (N=6189)
A különböző számú intézménnyel rendelkező települések száma(N=3113) (40%) (30%)
A települések aránya aszerint, hogy hány funkciót szolgáltat % 3+: 50%
Gazdálkodási mód (N=6189) 23
Milyen szervezeti átalakulás történt az intézményrendszerben a településen 2005-2008 időszakban? 25
Ellátatlan települések • Nincs intézmény • Van, de nem működik • Van, de nem „eléggé”, nem rendszeresen működik • Nincs intézmény, és más település sem szolgáltat
Települések száma, ahol nincs közművelődési vagy könyvtári szolgáltatás
A települések hány %-ában érzik ellátatlannak a közművelődési ill. a könyvtári funkciót és ez hány embert érint? 685 településen 500 ezer fő 263 településen200 ezer ember
A települések hány %-ában nincs egyetlen (közművelődési vagy közgyűjteményi) szakember se? Átlag: 20%
Hány közművelődési vagy közgyűjteményi feladatot ellátó munkatársat foglalkoztatnak (teljes v. rész munkaidőben) az egyes településeken?
Foglalkoztatott szakemberek (közművelődési és közgyűjteményi) száma
Van egy hely? Teljesül-e a (köz)művelődéshez való jog? • A települések 20%-ban, 500 ezer ember számára nem biztosított, mert nincs intézmény vagy szolgáltatás • Ahol nincs, mi az ok? • Hanyag és/vagy szegény önkormányzat? • Nincs igény rá? • Nem szükséglet • Más formában elégítik ki a szükségletet (otthon, más településen) • Meg kell-e menteni a „kulcsos házakat”? Elfogadható, vagy diszfunkcionális?
Mi várható, kérdések, trendek: • Mi lesz az egyfunkciós közművelődési intézményekkel és könyvtárakkal ami az összes intézmény 20%-a (11+9 %) • Erősödik-e a többfunkciós intézmények súlya? Mi lesz az eredménye az ikszt pályázatoknak? Ezekben milyen típusú szakember(ek)re lesz szükség? Kellenek-e újak? Hány? • A közművelődési feladatok, intézmények és a szakemberek feladatainak újragondolása szükséges. Milyen tudás szükséges komplex intézményekben? Internet, nyelv, könyvtár, program szervező, ifjúság segítő, drog megelőző stb.? • Hálózatosodás a könyvtárakban magától értődő, lesz-e a közművelődésben is? Milyen területen? Milyen feladatai lehetnek a kistérségi közművelődési szolgáltatásnak? (pl. műsorszolgált, képzés)
integráltságdifferenciáltság, fa. megosztás demokrácia+szolgáltatások+közösségi élet színterei művelődés, tanulás színterei kis településeknagyobb települések
Használhatóság • A közművelődés ügye, nyilvánosság, köztudat formálása • Stratégiák készítéséhez (régiós, megyei, kistérségi) • Törvény előkészítéshez, hatástanulmányokhoz • Indikátorok képzése Már használtuk: • Háttéranyag előadásokhoz, beszélgetésekhez (pl. Borbáth Napközben, Halmai miskolci előadás) • Pályázatokhoz (pl:1000 fő alatti települések ellátottsága, kistérségi központok helyzete) • Címlisták készítéséhez (pl. civilkonferencia) Lesz, legyen: • Nyilvános hozzáférés Erikanet és helyi honlapokon
Tervek • A hiányzó 39 településre is • Adatbázis karbantartás • Adatbázis bővítése (infrastruktúra, programok, látogatók) • Kiadvány készítése • Felhasználó barát szolgáltatás • OKM statisztikával összehangolni
IKSZT • az 5000 fő vagy 100 fő/km2 alatti, kivétel a városi rangú települések és a kistérségi központok • épület vagy épületrész, amelyben a fejlesztést követően egy helyen elérhetővé válnak a helyi lakosság számára fontos szolgáltatások • Kötelező szolgáltatások: • a) helyszín és feltételek biztosítása a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) tájékoztatási valamint ügyfélszolgálati pont működtetéséhez; • b) ifjúsági közösségi programok szervezése, ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és folyamatkövetése, ifjúsági információs pont működtetése; • c) a lakosság és a vállalkozások számára az információhoz való hozzájutás elősegítése (közösségi térben); • d) közösségi internet hozzáférés biztosítása az önállóan vagy teleházban működő eMagyarország ponton az e-Közszolgáltatások, eTartalmak használatát segítő humán szolgáltatás (eTanácsadó) alkalmazását is beleértve • e) könyvtári és információs szolgáltatások biztosítása; • f) közművelődési programok szervezése.