Járulék

1. 11. TételMilyen határidőket kell ismernie vállalkozása szabályos és zavartalan működéséhez? Milyen bizonylatokat, nyilvántartásokat kell könyvelőjének átadnia ezek betartásához?

2. Járulék • az állam szabja meg a mértékét, • kötelező befizetni, • egy konkrét szolgáltatásra fordítják, • de általában nem a befizető részesül belőle (nyugdíjbiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék munkaerő-piaci járulék, a társadalombiztosítási járulék, ) • Járulékot a foglalkoztató és a biztosított fizet.

4. A legfontosabb járulékok • Egészségbiztosítási járulék:az állampolgárok ellátása betegségük, rokkantságuk esetén az állam feladata, s ennek a fedezésére köteles mindenki munkajövedelmei után egészségbiztosítási járulékot fizetni. A járulék egy része a munkaadót, a másik része a munkavállalót terheli. • A biztosítottak a következő szolgáltatásokra jogosultak: egészségügyi szolgáltatás, táppénz, terhességi–gyermekágyi segély, baleseti ellátás. • Nyugdíjbiztosítási járulék: arra szolgál, hogy a munkaképes kor után is legyen a munkavállalónak jövedelme.

5. Forgalomhoz, fogyasztáshoz kapcsolódó legfontosabb adók • ÁFA • Fogyasztási adó

6. Általános forgalmi adó (ÁFA): • az ún. hozzáadott–értékre vetik ki, azaz arra az értékre, amivel az adott termelési szakaszban a termék értéke megnőtt. A termelő visszaigényelheti az államtól az általa a termelésben felhasznált nyersanyagokért kifizetett áfát, így az áfát végső soron teljes egészében a fogyasztó fizeti meg. • Különböző áfakulcsok léteznek, a gyógyszereké és a tankönyveké például viszonylag alacsony. Ennek oka, hogy az állam fontosnak, támogatandónak tartja fogyasztásukat, s így megkönnyíti ezen javak vásárlását.

7. ÁFA kulcsok 2012-ben. • - 27 százalékos áfa (a 2011. évi 25 százalékos helyett)- 18 százalékos áfa- 5 százalékos áfa- 0 százalékos áfa- mentes az adó alól

8. Fogyasztási adó • olyan adó, amelyet egyes fogyasztási cikkekre a végső értékesítéskor vet ki az állam, azaz az áfához hasonlóan szintén a fogyasztó fizeti meg. • A fogyasztási adót általában azért vetik ki, hogy az adott termék (pld. cigaretta, alkohol) keresletét befolyásolják, visszaszorítsák. Ez természetesen egy biztos bevételi forrást is jelent az államnak.

9. Jövedelemhez kapcsolódó adók • Személyi jövedelemadó (SZJA) • Társasági adó • Osztalékadó •  Kamatadó • Árfolyamnyereség adó

10. Személyi jövedelemadó (SZJA) • a magánszemélyek, mezőgazdasági kistermelők és az egyéni vállalkozók fizetik az év során szerzett valamennyi jövedelmük után. • Részben ebből fedezi az állam az olyan kiadásokat, mint a honvédelem, az infrastruktúra fenntartása és fejlesztése, a közoktatás stb., azaz olyan szolgáltatások, amelyekből mindenki részesedik, s ezért mindenkinek ki kell vennie a részét a költségek fedezéséből. • A személyi jövedelemadó mértéke egységesen 16 százalék.

11. Társasági adó • a vállalkozások által az adott évben elért nyereség után fizetendő adó mértéke 2011-ben 10% 500 millió forintos adóalapig.

12. Egyéb, jövedelemhez kapcsolódó adók • Osztalékjövedelem után fizetendő adó 16% •  Kamatjövedelem után fizetendő adó 16% • Árfolyamnyereség után fizetendő adó 16%

13. Helyi adók • Fogalma: azok az adók, amelyeket az önkormányzat az illetékességi területén szedhet. • Fajtái: • Építményadó: • Telekadó: • Kommunális adó • Idegenforgalmi adó • Helyi iparűzési adó:

14. Építményadó • Vagyonadó, amelynek tárgya a lakás és nem lakás célját szolgáló építmény. • Fizetésre kötelezett: aki az adó tárgyának a naptári év első napján a tulajdonosa, illetve vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan esetén a jog gyakorlására jogosult. • Alapja: az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, vagy korrigált forgalmi értéke (az ingatlan piaci értékének 50%-a). • Mértéke: 1.100 Ft/m2 vagy a korrigált forgalmi érték 3,6%-a (nem változott),

15. Telekadó • Az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földterületre vethető ki. • Fizetésre kötelezett: aki a naptári év első napján a telek tulajdonosa, illetve vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan esetén a jog gyakorlására jogosult. • Alapja: a telek m2-ben számított alapterülete, vagy korrigált forgalmi értéke. • Mértéke: 200 Ft/m2 vagy a korrigált forgalmi érték 3%-a (nem változott),

16. Kommunális adó • Szedésének célja a település infrastruktúrájának fejlesztése, illetve környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok finanszírozása. • Alapja: az önkormányzat közigazgatási területén lévő építmény, telek, bérleti  jog. • Mértéke: adótárgyanként 12.000 Ft-ról 17.000 Ft-ra emelkedett,

17. Idegenforgalmi adó • ez az adó két jogcímen szedhető: -         magánszemély által az önkormányzat közigazgatási területén eltöltött idő -         a magánszemély az önkormányzat közigazgatási területén pihenésre, üdülésre alkalmas ingatlannal rendelkezik. • Alapja: tartózkodási idő alapján a megkezdett vendégéjszakák száma, illetve a megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj, valamint az építmény hasznos alapterülete. • Mértéke: 300 Ft személyenként és vendégéjszakánként vagy a szállásdíj 4%-a,

18. Helyi iparűzési adó • Fizetésre kötelezett: aki az önkormányzat közigazgatási területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel vállalkozási tevékenységet folytat.Állandó jellegű a tevékenység, ha a vállalkozó az önkormányzat illetékességi    területén székhellyel, vagy telephellyel rendelkezik.Ideiglenes jellegű a tevékenység, ha a vállalkozó piaci és vásározó            kiskereskedelmi tevékenységet folytat. • Állandó jelleggel végzett tevékenység esetén az adóalap 2%-a, ideiglenes jelleggel végzett tevékenység esetén naptári naponként maximum 5.000 Ft.

19. Leltár • A leltár a mérleg alapja. A vállalkozás saját eszközeit és forrásait tartalmazza. A bérelt, kölcsönvett, eladott és még elszállítatlan eszközöket, a vállalkozásnál tárolt idegen tulajdonú eszközöket nem szabad a saját leltárban szerepeltetni. • A számviteli törvény előírásai alapján a mérleget leltárral kell alátámasztani. • A leltárt el lehet készíteni a - folyamatosan, naprakészen vezetett nyilvántartások alapján, - illetve a mennyiségi felvétellel végrehajtott leltározás során.

20. A leltározás célja • a mérleg valódiságának alátámasztása • a bizonylati fegyelem ellenőrzése, megszilárdítása, a könyvelés helyességének ellenőrzése • a tulajdon védelme • a vezetőség tájékoztatása

21. A leltározás folyamata • A leltározás mennyiségi felvétellel történik, ami az eszközök megszámlálásával megy végbe. A vállalkozásnál az üzleti év végi leltározás fordulónapja december 31. • A leltárfelvétel befejezésének időpontjától számított 10 napon belül a leltározás adatait egyeztetni kell a könyvviteli nyilvántartásokkal és a jegyzőkönyvileg megállapított különbözetek okát az egyeztetéstől számított legkésőbb 20 napon belül ki kell vizsgálni. • A leltározásban részt vevő személyek feladatát és felelősségét a leltározási ütemterv írja elő, melyet a vezető hagy jóvá. • Az éves leltározási tevékenységről szóló jelentést a leltározási bizonylatokkal együtt kell tárolni és 10 évig meg kell őrizni.

22. A leltározás rendje • 1. A leltározás előkészítése • 2. A leltározás megszervezése • 3. A leltározás lebonyolítása • 4. A leltári adatok értékelése • 6. A leltározás lezárása • 5. Hiányok, többletek rendezése

23. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!!