360 likes | 755 Views
A tehetség-talentum. - jó szerencse semmi más???. Prof. Dr. Czeizel Endre. A tehetség-talentum fogalma. 1. Kivételesség (ritka) 2. Összetett (struktúra) 3. Komplex eredet (mind genetikai, mind külső hatások). A népesség értelmi képességének Gauss-féle normális eloszlása.
E N D
A tehetség-talentum - jó szerencse semmi más??? Prof. Dr. Czeizel Endre
A tehetség-talentum fogalma • 1. Kivételesség (ritka) • 2. Összetett (struktúra) • 3. Komplex eredet (mind genetikai, mind külső hatások)
A népesség értelmi képességének Gauss-féle normális eloszlása
A humán genetika és kreatológia alaptörvénye P = „produkció”= teljesítmény = képesség G = genetikai komponens = adottság E = „edukáció” = tanultság P = G E Tehetség = kivételes adottság Talentum = kivételes képesség Géniusz = egészen kivételes képességű személyiség
Család Iskola Speciális mentális adottságok Általános értelmi adottság Kreativitási adottság Motivációs adottság Kortárs csoportok Társadalom A 2x4faktorostalentummodell
Külső hatások • Család - kialakulása - anyatej - szülők életkora - első gyerek - egyke - csonka család
Külső hatások • Család - kialakulása - anyatej - szülők életkora - első gyerek - egyke - csonka család
Miért veszélyeztetettek az egykék? Elkényeztetettek A szocializálódásuk hiányos Általános értelmi képességük kibontakozása gátolt Szenvedélybetegségek gyakoribbak Gyakrabban betegek testi bajok: magas vérnyomás, allergia lelki bajok: depresszió, öngyilkosság
Külső hatások b) Iskola Esélyegyenlőség ( kisegítő iskola – tehetségesek iskolája ?) Az iskola hatása ( 10% javulás – 50% romlás) Pedagógusi küldetés ( általános értelmesség, speciális mentális képességek, kreativitás, motiváció) Wigner Jenő – Michelangelo
Külső hatások c) Kortársak A tizenévesek „leválása” szüleikről (önállóság) Erős vágy a társak elismerésének kivívására Személyiségük éretlensége – kiegyensúlyozatlansága Választási kényszerek
Külső hatások d) Társadalmi körülmények A „megfelelő ember a megfelelő pozícióba” Az „ítélethozók” és a „jelet hagyni akarók” A vezetők kontraszelektáltsága A Hamilton-féle törvény
IGAZ-E, HOGY A KIVÉTELES TEHETSÉGEK (POTENCIÁLIS GÉNIUSZOK) MINDIG KÉPESEK KÜLÖNLEGES ADOTTSÁGAIK VALÓRA VÁLTÁSÁRA?
A kivételes képességű emberek és a magyar „géniuszok” nemi aránya az 1700 és 1900 között Magyarországon születettekben Jászai Mari Kaffka Margit Lesznai Anna
A férfi és női népesség általános értelmi szintjét jelző értékek eloszlása
Magyarázat A nőkben lappangó szokatlan (hibás vagy kiváló) gének a fiaikban megjelennek A kb. 25 000 génünk közül mintegy 10 000 a központi idegrendszer működésével kapcsolatos Az általános értelmiségi „adottság” hátterében mintegy 1 000 gén áll Ebből az X nemikromoszómában mintegy 200 van, tehát 20%, pedig az összes génnek csak 4%-a található meg e kromoszómában
Következmény Az értelmi fogyatékosok között 30%-os fiú/férfi többlet A kivételes értelmi képességűek közötti férfi többlet? Az értelmi fogyatékos és géniusz férfiak többletéért elsősorban az anyai gének felelősek
Speciális mentális képességek nemi eltérése Verbalitás – beszéd kezdete teljesítmény oka Térbeli tájékozódás – matematika (zeneszerzés) teljesítmény oka Agyanatómiai magyarázat „Esélyegyenlőség”
Kreativitás Globális gondolkodás (férfi) Részlet érzékenység (nő) Racionalitás – emocionalitás Agresszivitás – közösségi érzés
Motiváció Általános – középiskola A lányok jobbak Főiskola – egyetem A fiúk jobbak (?)
Tanulság A két nem szellemi adottságai némileg (mennyiségileg) különböznek, ez nem jelent jelentős (minőségi) eltérést a képességekben A nők szellemi adottságaiban még különösen óriási tartalékok vannak
Tanulság De azért: „... mi férfiak férfiak maradjunk és nők a nők – szabadok, kedvesek, s mind ember” (József Attila)
A MÚLT SZÁZADBAN VILÁGRA JÖTT MAGYAR GÉNIUSZOK SZÜLETÉSI ÉVE TÍZÉVES BONTÁSBAN
„Nobel-díjasaink” listája E= evangélikus; R= református; Rk= római katolikus; Zs= zsidó
„Nobel-díjasaink” listája E= evangélikus; R= református; Rk= római katolikus; Zs= zsidó
A „magyar” Nobel-díjasok származása Az összes Nobel-díjas zsidó származása 1901-2001 között 18,5%. A zsidók aránya a világnépességen belül 0,3%, körükben a Nobel-díj „kockázata” 62-szeres.
Miért sokkal több a Nobel díjas a zsidók körében? 1. Genetikai ok? Beltenyészet 2. Társadalmi és genetikai? Kereskedők Uzsorások/bankárok 3. Társadalmi/családi Tudás/tanulás mindenek fölé helyezése Szüleik jó anyagi körülményei Zsidó vallás (kételkedés) Gyermeknevelés: küldetéstudat Szolidaritás Van mit tanulnunk a zsidókultúrától!
Gustave Doré : Cain and Abel offering their sacrifices, 1865
Hegedűs László: Káin and Ábel, 1899, Magyar Nemzeti Galéria
Albrecht Dürer: Cain Killing Abel, 1511
TINTORETTO: The Murder of Abel, 1551-52, Gallerie dell'Accademia, Venice
Az emberi jellegek tudatosan befolyásolhatók! A genetikai hajlam nem végzet, van szabad akarat. Sorsunk befolyásolható fajunk biológiai lehetőségein belül. Legfontosabb szerepük a pedagógusoknak van, ezért kellene sokkal jobban megbecsülni őket.