Az Európai Unió természetvédelmi szabályozásának alapja

1. „PILSEN after OXFORD”2. nemzetközi workshop a Natura 2000 területekkel kapcsolatos hatásbecslésről

2. Az Európai Unió természetvédelmi szabályozásának alapja a 79/409/EGK irányelv (1979. április 2.) a vadon élő madarak védelméről a 92/43/EGK irányelv (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről/3. cikk/ A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény(CITES) végrehajtására irányuló, a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemrőlszóló 338/97/EK tanácsi rendelet (1996. december 9.)

3. A TANÁCS 92/43/EGK IRÁNYELVE 6. cikk: (3) Figyelembe véve az adott természeti terület védelmével kapcsolatos célkitűzéseket, megfelelő vizsgálatot kell folytatni minden olyan terv vagy program hatásait illetően, amely nem kapcsolódik közvetlenül, illetve nem nélkülözhetetlen a természeti terület kezeléséhez, de akár önmagában, akár pedig más terv vagy program részekéntvalószínűlegjelentős hatással lehetarra. A természeti területre gyakorolt hatások vizsgálatának eredményét figyelembe véve, továbbá a (4) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel az illetékes nemzeti hatóságok csak azután hagyják jóvá az érintett tervet vagy programot, ha megbizonyosodtak arról, hogy az nem fogja hátrányosan befolyásolni az érintett természeti terület épségét, és miután - adott esetben - kikérték a lakosság véleményét is. • (4) Amennyiben a természeti területre gyakorolt hatások vizsgálatának kedvezőtleneredménye ellenére fontos közérdeken alapuló kényszerítő okra figyelemmel, ideértve a társadalmi vagy gazdasági jellegű okokat is - alternatív megoldás hiányában - mégis végre kell hajtani egy tervet vagy programot, a tagállam minden szükséges kiegyenlítő intézkedést megtesz a Natura 2000 általános egységességének (koherenciájának) megóvása érdekében. A tagállam az elfogadott kiegyenlítő intézkedésekről értesíti a Bizottságot. • Amennyiben az érintett természeti terület kiemelt jelentőségű természetes élőhelytípust foglal magában és/vagy veszélyeztetett faj élőhelyéül szolgál, kizárólag az emberi egészséggel, a közbiztonsággal vagy a környezet szempontjából elsődlegesen fontos előnyökkel kapcsolatos, továbbá - a Bizottság véleménye szerint - a közérdek kényszerítő indokain alapuló szempontokat lehet érvényesíteni.

4. 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről) 10. § (1) Olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely Natura 2000 területre akár önmagában, akár más tervvel vagy beruházással együtthatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak - a tervvel, illetve beruházással érintett terület kiterjedésére, az érintett területnek a Natura 2000 területhez viszonyított elhelyezkedésére, valamint a Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatokra figyelemmel - vizsgálnia kell a terv,illetve beruházás által várhatóan a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. (2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a tervnek, illetve beruházásnak jelentős hatása lehet, hatásbecslést kell végezni. (7) A terv akkor fogadható el, illetve a beruházás akkor engedélyezhető, ha a hatásbecslés alapján megállapítható, hogy az a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére, illetve a Natura 2000 területre kedvezőtlen hatással nem jár, továbbá - a 4. § (1) bekezdésre figyelemmel - nem ellentétes a jelölés céljaival. (8) Ha a terv, illetve a beruházás a hatásbecslés alapján a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természet­védelmi helyzetére kedvezőtlen hatással jár, és a terv, illetve a beruházás megvalósítására egyéb ésszerű megoldás nincs, azonban a tervhez, illetve a beruházáshoz a 10/A. § (2)-(3) bekezdés szerinti közérdek fűződik, a terv elfogadható, illetve a beruházás engedélyezhető. A beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon.

5. A jogszabály 2008.XI.20-ig az alábbiak szerint rendelkezett: 10. § (1) Olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely Natura 2000 területre akár önmagában, akár más terv vagy beruházás részeként az ott megtalálható élővilágra vonatkozó adatok alapján várhatóan jelentős hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak vizsgálnia kell a tervnek vagy beruházásnak a Natura 2000 területen előforduló, a terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajokra és élőhelytípusokra gyakorolt hatását. (2) A természetvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti beruházást akkor engedélyezheti, illetőleg ahhoz szakhatóságként akkor járulhat hozzá, ha megállapítható, hogy az nem veszélyezteti vagy károsítjaa Natura 2000 területet, továbbá - a 4. § (1)-(2) bekezdésének figyelembevételével - nem ellentétes a jelölés céljaival. (3) A természetvédelmi hatóság - egyéb ésszerű megoldás hiányában a 10/A. §-ban foglalt eltérésekkel - akkor is köteles az (1) bekezdés szerinti tervet elfogadni, illetőleg a beruházást engedélyezni vagy ahhoz a szakhatósági hozzájárulást megadni, ha a terv vagy beruházás az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a Natura 2000 terület állagára, illetve a rajta előforduló, a terület kijelölésének alapjául szolgáló, az 1., 2. vagy 3. mellékletben felsorolt fajok vagy a 4. mellékletben felsorolt élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére káros hatással lehet, azonban ahhoz a 10/A. § (2)-(3) bekezdés szerinti közérdek fűződik.

6. Megfelelő hatásbecslés Az irányelv 6. cikk (3) és (4) bekezdése által előírt eljárás folyamatábrája (lépésről lépésre történő eljárás)

7. „PILSEN after OXFORD” Résztvevő országok: Belg., Cseho., Észto., Holl., Horv., Íro., Magyaro., Málta, N-Brit., Németo., Port., Szerbia, Szlovénia Program: „Country profiles“- a „megfelelő hatásbecslés” jelenlegi gyakorlata a résztvevő országokban A hatások jelentőségének becslése, vizsgálata - cseh módszertan Hatások jelentősége, esettanulmányok: A Natura 2000 területekre gyakorolt hatások jelentőségének értékelése, becslése Észtországban Az élőhelyveszteség jelentőségének becslése, vizsgálata során alkalmazott normák Németországban A Corrib-tavon (jelölt különleges természetmegőrzési terület) átvezető, Galway városát elkerülő út megvalósítása kapcsán felmerülő hatások jelentőségének becslése, vizsgálata (Írország) Hogyan kerüljük el a jelentős hatásokat (Hollandia) -Összegződő hatások vizsgálata - jelenlegi gyakorlat a résztvevő országokban - Az összegződő hatások becslésének, vizsgálatának cseh módszertana - fokozatos élőhelyveszteség (Natura 2000 gyepek) a Krkonoše-hegységben - A horvát nemzeti ökológiai hálózatba tervezett szélerőműparkok hatásainak vizsgálata - A „be nem avatkozás” alkalmassága védett ill. Natura 2000 területeken -Sumava Nemzeti Park, Cseho.

11. Hatások jelentősége - teljes körű becsléséhez, vizsgálatához a projekt minden, hatást kiváltó tényezőjét, minden hatást vizsgálni kell. Hatások: • közvetett, közvetlen; • rövid-, hosszú távú; • a projekt különböző fázisában fellépő; • elszigetelt, kölcsönhatásban álló, összeadódó hatások.

12. A hatás jelentőségének értékelése: az alábbi tényezők és indikátorok alapján: • az érintett környezet jellege és értéke • a környezet változásokkal szembeni ellenálló képessége • érzékenység, kitettség • az élőhelyek ökológiai funkcionalitásának minőségi csökkenése • fajok, élőhelyek természetes regenerációs képessége • a hatás időtartama/tartóssága, hatásterülete, erőssége, valószínűsége • a közvélemény érintettségének mértéke • a kármérséklés, fenntarthatóság, visszafordíthatóság hatálya • a döntéshozatal objektivitását elősegítendő szabványok, útmutatók, standardok, kritériumok alkalmazása jelentőséget jelző indikátorok: • élőhely területi kiterjedésének csökkenése (abszolút, relatív) • egyedszám csökkenés, állománysűrűség csökkenése (az eredeti állománysűrűség visszaállásának időigénye) • fajok zavarása (időtartam, távolság a területtől) • fragmentáció • a természetvédelmi érték fő indikátorainak (vízminőség, vízkészlet, stb.) változásainak mértéke

13. Nyilvánvalóan jelentős hatások: - A Hab.Dir. 6 (2) szerinti fajok, élőhelyek károsodása, állapotának romlása - A védettségi helyzetet jelző indikátorok értékének csökkentése: a fajsűrűség mérhető csökkenése tartós, mérhető élőhelyveszteség • Ha a hatások különleges természeti értéket (pl. endemikus, veszélyeztetett faj), kiemelt közösségi jelentőségű fajt, -élőhelytípust érnek Különlegesen ritka jelölőfajok, élőhelyek esetében semmilyen negatív hatás fellépése nem engedélyezhető! - Ha a védelmi, fenntartási célok megvalósítását a terv, projekt jelentősen akadályozza Az ökológiai tényezők, struktúra hosszú távú romlása

14. Valószínűleg nem jelentős a hatás, ha: • a hatások olyan területet érintenek, ahol a Hab.Dir. hatálya alá tartozó fajok, élőhelyek nem fordulnak elő • az élőhelyek, fajok nem jelentősek, vagy egyéb okból nem relevánsak a védelmi célok szempontjából • a hatások a terület olyan részét érintik, amelyek fejlesztésére, helyreállítására nincs reális esély • Ha az érintett élőhelynek nincs fontos vagy speciális funkciója és • egy abszolút mennyiségi küszöbértéket nem ér el vagy nem halad meg és • nem éri el az 1 %-os relatív küszöbértéket és • nincs egyéb hatás és • nincs olyan kumulatív hatás, ami a küszöbértékek meghaladását eredményezné.

15. A KHV irányelv (a Tanács 85/337/EGK, a 97/11/EK és a 2003/35/EK irányelve) III. melléklete: Szempontok a valószínűleg jelentős hatást gyakorló projektek kiválasztásához • A beruházás jellemzői: - a beruházás mérete, - más beruházásokkal való összeadódása, - a természeti erőforrások felhasználása, • A beruházás elhelyezése • Figyelembe kell venni a beruházás által valószínűleg befolyásolt földrajzi területek környezeti érzékenységét, különös tekintettel: - a fennálló földhasználatra, - a terület természeti erőforrásainak viszonylagos bőségére, minőségére és megújulási képességére, - a természeti környezet befogadóképességére, A lehetséges hatás jellemzői • A beruházások lehetséges jelentős hatásait a fenti 1. és 2. bekezdésben előírt szempontok alapján kell megítélni, különös figyelemmel: • a hatás kiterjedésére (földrajzi terület és az érintett lakosság nagysága), • a hatás országhatáron átnyúló természetére, • a hatás nagyságára és összetettségére, • a hatás valószínűségére, • a hatás időtartamára, gyakoriságára és visszafordíthatóságára.

16. Kumulatív (összegződő, egymást erősítő) hatások vizsgálata • Az adott Natura 2000 terület érintett jelölőfajra, vagy -élőhelyre gyakorolt hatások más projektek hatásaival összeadódva okozhatnak-e jelentős kedvezőtlen hatást, • ill. a vizsgált projekt megvalósítása során várhatóan fellépő hatások együttesen elérhetik-e a jelentős mértéket? • Az irányelv nem pontosítja a figyelembe veendő T. v. P-k körét tervek, projektek: • engedélyezett, megvalósult, • engedélyezett, még nem valósított, • tervezett, javasolt

17. A már megvalósult projektek hatásainak vizsgálata: • referencia szint a Natura 2000 területek kihirdetési dátuma: a korábban fellépő hatások háttérterhelésnek tekinthető, az azt követően fellépő hatások: összegződő hatásokként kezelhetőek. • A jelölőfajok és jelölő élőhelyek jelenlegi státuszának viszonyítása a referencia szinthez: az eredmény a korábbi kumulatív hatások összegzése • Először a környék hasonló projektjeinek azonos hatásait célszerű vizsgálni, majd az egyéb projektek hasonló hatásait. • közvetlen (pl. a site földhasználata) - közvetett (zavarás, kibocsátások) hatások vizsgálata • természetes és antropogén eredetű folyamatokat egyaránt vizsgálni szükséges • A Natura 2000 területen kívülről származó hatások is okozhatnak jelentős hatást a Natura 2000 területen (pl. talajvízszint-csökkenés, szennyezőanyag-kibocsátás, zajterhelés, fényszennyezés, zavaró hatás) • „szalámizás” • információszerzés más projektekről • adatbázisok, limitek (Krkonose-hg.)

18. Megfelelő hatásbecslés Alapelvek: a MHtárgya annak megállapítása, hogy a terv, projektnek van-e (lehet-e) jelentős negatív hatása az adott Natura 2000 terület integritására, egységességére ill. a jelölés céljaira. A site egységessége akkor érintett jelentősen negatívan, ha legalább egy jelölőfajt, -élőhelyet (a védelmi célokkal összefüggő ökológiai tényezőt, funkciót) bizonyítottan jelentős káros hatás ér. A projektek jelentős hatásainak becslését mind a site egységessége, mind az élőhelyek, mind a fajok kedvező természetvédelmi helyzete vonatkozásában lépésről lépésre (konkrét projektekre, az adott érintett területre és jelölési célokra) egyenként kell lefolytatni. A hatásbecsléshez szükséges információk: - a projekt, terv jellemzői (méret, ütemezés, stb.) - az érintett terület elhelyezkedése, kiterjedése - folyamatban lévő, javasolt, vagy jóváhagyott egyéb (esetlegesen kapcsolódó) tervek, projektek jellemzői, - a jelölő élőhelyek, -fajok fő jellemzői, a kijelölés célja, - a területen tervezett természetvédelmi kezelési/fenntartási célok - a terület természetvédelmi státusza (kedvező-kedvezőtlen) - a terület fizikai, kémiai jellemzői, változásra érzékeny tényezői, stb. információk, adatok forrása

19. Az adott terv vagy projekt által a természeti területre gyakorolt hatások megfelelő vizsgálata: • Az adott terv vagy projekt engedélyezése előtt az adott területre vonatkozó legújabb tudományos ismeretekre figyelemmel meg kell határozni a terv vagy projekt minden olyan részletét, amely önmagában illetve más tervvel vagy projekttel együtt hatással lehet a természeti terület védelmével kapcsolatos célkitűzésekre. /A Bíróság Ítélete (nagytanács) 2004. szeptember 7. a C-127/02. sz. ügyben/ • Az elérhető legtöbb adat, a legrelevánsabb időszakban, specialista szakértők által végzett terepi vizsgálatok, a vizsgálat tárgya alapján legmegfelelőbb módszertan alkalmazásával, stb. • A bizonytalansági tényezők ellenére a hatásbecslési eljárás végeredményeként mindig konkrétan meg kell állapítani a jelentős negatív hatás várható fellépését, vagy elmaradását. (nyilvánvaló, vagy nagyon valószínű a jelentős hatás fellépésének elmaradása → egyéb esetben: Hab. Dir. 6. cikk (4) • Ha jelentős negatív hatás fellépése várható, a kérelmező feladata annak bizonyítása, hogy a negatív hatás fellépése kizárt.

20. Köszönöm a figyelmet!