Kutyafajták

1. Kutyafajták Készítette: Vörös Anita VOARAAI.ELTE 2009. November 1.

2. Elnevezései és használatuk • A kutya szavunk hangutánzó eredetű állathívogató szóból ered. Erre mutat sok alakváltozata: kucsa, kucsu, kucsó, kucó. A magyartól függetlenül kialakult, hasonló kutyahívogató szavak: szerb és horvátkuci, ukránkucsukucsu, oszmán-törökkuçukuçu. • Az eb szó ugor kori örökségünk. A másik két ugor nyelvben (manysi és hanti) a kutya neve emp. Az eb szó ma már csak hivatalos és szaknyelvi szóként („ebadó”, „ebtenyésztő”), illetve egyes kifejezések, szólások és közmondások elemeként használatos. („Ebadta”, „ebihal”, „ebugatta”, „eben gubát cserél”, „ebek harmincadjára vet”, „ebül szerzett jószág ebül vész”, „eb ura fakó” stb.)

3. Kutya története A kutya a farkasháziasításával (domesztikációjával) jött létre, amint azt mitokondriális DNS adatok is bizonyítják1. A háziasítás kezdetének időpontját tudományos viták övezik, de általában 10 000–100 000 évvel ez előttre teszik. A legkorábban háziasított állat, egy 14 000 évvel ezelőtti lelet is létezik (Oberkassel, Németország), ami valószínűleg egy kutya álkapocscsontja. A legtöbb lelet azonban Izraelből és Palesztina területéről származik, ami a kutya délnyugat-ázsiai eredetét látszik igazolni. A koponyaszerkezet alapján viszont a kelet-ázsiai kialakulás, és az kínai farkastól való származás is lehetséges. A mitokondriális DNS-vizsgálatok alapján is a kelet-ázsiai teória a valószínűbb, ugyanis innen származtak a legváltozatosabb minták. Viszont mára már bizonyos, hogy a kutya kizárólagos őse a farkas. (Konrad Lorenz egy ideig bizonyos kutyaféléknek más őst tulajdonított, az aranysakált, de később visszavonta elméletét. A kutyafajták közötti genetikai variáció nem kisebb, mint a farkasok és a kutyák közötti (0,2%)

4. Kutyafajták • A kutyáknál megkülönböztetik a két vagy több fajta kereszteződéséből származó a keverékeket és a fajtatiszta egyedeket. Utóbbiakat törzskönyvi nyilvántartásba veszik. Az azonos fajtájú egyedeket közös külső és belső jellemzők (úgynevezett vézenjegyek) kötik össze a közös származáson kívül. Ezeket a fajtastandard tartalmazza. A fajtajegyek némelyike negatívan hathat a kutya egészségére, rizikófaktor – például a spánielek hosszú füle. Más külső jellemzők egyenesen genetikai rendellenességként foghatók fel, például a bulldogok állkapcsa, a meztelenkutyák vagy a tacskók rövid lába. • A kutyafajtákat többek között feladatuk, hasznosításuk szerint osztályozzák. Négy fő csoportjuk a vadászkutyák, a munka- és őrkutyák, terelőkutyák és az ölebek (társasági kutyák). A vadászkutyák fő típusai az agarak, kopók, retrieverek, spánielek, tacskók, terrierek, vérebek és Vizslák, a munka- és őrkutyákat pedig terelő és kísérőkutyákra, őrzőkutyákra, mentőkutyákra, harci kutyákra, masztiffok (más néven szelindekek), bulldogokra, bulldogterrierekre, dogfélékre, spiccekre és szánhúzó kutyákra osztják.

5. Magyar kutyafajták Puli Pumi Mudi Kuvasz Komodor Drótszőrű magyar vizsla Rövidszőrű magyar vizsla Magyar agár Erdélyi kopó

6. A kutya betegségei Fertőző betegségek : A kutyát számos fertőző betegség veszélyezteti, különösen kölyökkorban. Éppen ezért kell elkezdeni a kutyus oltási programját 8 hetes korban. Ha a gazdi felelősségteljes és beoltatja kedvencét, valószínűleg soha nem fog találkozni a rettegett kórokkal. Ettől függetlenül nem árt tudni, mik is ezek a betegségek pontosan. Féregfertőzések: • Toxokariázis • Kutyagalandféreg • Dipylidium caninum Kutyák által okozott emberi betegségek, bántalmak • A Toxocara canis, a kutyagalandféreg és a Dipylidium caninum az emberre is átterjedhet. • A kutyák szőrével szemben kialakulhat allergia. A tüneteket rendszerint a szőrszál belégzése váltja ki. • Kinofóbiának nevezzük a kutyáktól való kóros félelmet (fóbiát). • Végül megemlítendők a kutyatámadások, melyek során az áldozat súlyos sérüléseket szerezhet, vagy akár meg is halhat. Az állat főként erős harapásával okozhat kárt az emberben, de egy nagy testű kutya – a súlyából adódóan – fel is lökheti az áldozatát.

7. Köszönöm a figyelmet!