A víz

1. A víz Mikrokozmosz a makrokozmoszban Molnár Dániel – Németh Szabolcs KECSKEMÉT 2011. január 24.

2. Gyakran elmegyünk Kecskemét belvárosában egy szobor mellett, melynek címe Mikrokozmosz a makrokoszmoszban.Amerigo Tot alkotása, a formák egyre kisebb méretben ismétlődnek benne.A kicsi ugyanaz, mint a nagy : mint a tengerben a cseppnyi víz.

3. A „kék bolygó” a tengerektől kék

4. A víz a Föld felületén megtalálható egyik leggyakoribb anyag, a földi élet alapja. • A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sós víz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el. • Kanada rendelkezik a legnagyobb édesvíz tartalékokkal, a források 25%-ával. Magyarország ivóvízellátásának több mint 95%-a felszín alatti vizeken alapszik.

5. A tengerek

6. A tenger egy nagy kiterjedésű sós víztömeg, mely lehet • peremtenger – amelyet a vízáramlatok az óceánhoz kapcsolnak • beltenger – mely csak vékony csatornákon érintkezik az óceánnal • vagy egy nagy sósvízű tó valamely kontinens belsejében. • A tengerek meghatározása mint látható,nem egyértelmű, ezért több tenger (vagy tó) besorolása vitatott. • Tengernek nevezik például az óceánt sós vize és nagy távolságai miatt • Gyakran tenger nevet kapnak sós-, vagy édesvizű tavak is, és előfordul az is, hogy széles körben tengernek tekintett vizeket mások tónak neveznek • A Kaszpi-tengert például nevezik Kaszpi-tónak, az Aral-tavat Aral-tengernek is, a jóval kisebb Holt-tengert viszont nem szokták tónak nevezni. Az édesvizű Galileai-tó Galileai-tenger néven is ismert.

7. A tengerek és óceánok a Földön • Csendes-óceán • Atlanti-óceán • Indiai-óceán • Jeges-tenger • Déli-óceán • Beltengerek • Aral-tó • Kaszpi-tenger • Holt-tenger • Nagy-sóstó • Salton-tó (Kalifornia)

8. Európa vizei • Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai • nyugaton az Atlanti-óceán • északon a Jeges-tenger • keleten az Urál-hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger • délkeleten a Kaukázus és a Fekete-tenger • délen pedig a Földközi-tenger. Európa Ázsiával együtt alkotja Eurázsiát , amelynek Európa a nyugati egyötöd részét teszi ki.

10. Magyarország vizei

11. Magyarország vízrajzát meghatározza az, hogy a Kárpát-medence közepén fekszik, a Kárpátok félkörétől körülvéve. • Az országban nincs lefolyástalan terület, minden felszíni víz a déli középpont felé tart, és onnan a Dunán , a Vaskapu-szoroson keresztül a Fekete-tengerbe jut. Az egész terület a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. • Évente körülbelül 100 milliárd m³ víz hagyja el az országot dél felé. Ennek csak 10%-át adja a csapadék, a többit a környező területekről érkező folyók hozzák.

12. Magyarország vízrajzi térképe

13. Nagyobb folyók • Duna teljes hossza: 2850 km, ebből a magyarországi főágának hossza 417 km • Tiszateljes hossza: 962 km, ebből magyarországi szakaszának hossza 584,9 km (a Duna mellékfolyója) A Duna mellékfolyói • Lajta • Rábca • Rába (magyarországi szakaszának hossza 211,3 km) • Sió-csatorna, teljes hossza: 120,8 km, • Dráva, teljes hossza: 749 km, ebből mindössze 90 km hajózható. • Ipoly (magyarországi szakaszának hossza 143 km)

14. Tisza mellékfolyói: • Zagyva • Sajó • Hernád • Bodrog • Szamos • Kraszna • Körösök • Sebes-Körös • Fehér-Körös • Fekete-Körös • Maros • Zala, a Balaton „táplálója”

15. Nagyobb tavak • Balaton, felülete 594 km² • Tisza-tó, felülete 127 km² • Fertő tó, Ausztria és Magyarország tava, magyarországi felülete 75 km² • Velencei-tó, a felülete 24,2 km², melyből közel 10,1 km²-t nádas borít

16. Kecskemét és a víz • A város a Duna és a Tisza között fekszik, de minden víztől elég messze. • Térségében azonban mégis találunk jelentős fürdőhelyeket. • A kistérségét keleten Magyarország leghosszabb folyója, a Tisza határolja, mely Lakiteleket, Tiszakécskét és Tiszaugot érinti. Lakiteleken szabad-strand, fürdő és a Népfőiskola uszodája, Tiszakécskén a tiszai szabad-strand, a Tisza-parti Termálfürdő és a Kerekdombi Termálfürdő, Tiszaugon pedig szabad-strand van.

17. Kecskeméten élményfürdő és csúszdapark, uszoda valamint a Szabadidőközpont tórendszere található. A gyógyulni vágyók Kecskeméten, Lakiteleken, Tiszakécskén és Ballószögön találhatnak gyógyvizű fürdőt.

18. A DOMB-TÓ a mi tavunk • Az 57 hektárnyi területen kialakított szabadidőközpont része Kecskemét „tava”. • Ez talajvíz eredetű fürdő és csónakázó tó, része a vízisí-pálya (Wakeboard Centrum) is. • A víztározó tó kotrásából kitermelt földet pedig dombbá alakították ki (Vízműdomb).

19. Árvíz helyett belvíz • Nincs ami kiöntsön, de van ami elöntsön bennünket. • Megtelt a talaj vízzel Kecskeméten, a telítettsége 98 százalékos. • A megyeszékhely több száz házának pincéjében áll a víz, ötven épület pedig megközelíthetetlen lett a belvíz miatt. Az időjárás, az eső a gondot tovább növeli. Jelenleg másodfokú belvízvédekezési készültség van érvényben.

20. A „kemény” víz • Ez a tulajdonság az ivóvíz és a különböző háztartási gépek használata szempontjából is fontos. • A változó és az állandó vízkeménység együttesen adja az összkeménységet, mely a vízre jellemző, és mérhető adat. A jellemzőt általában keménységi fokokban adjuk meg. Többnyire a német keménységi skálát használjuk (nK°). • A víz keménységét a benne oldott kalcium- és magnéziumsók mennyisége határozza meg. A változó keménységet a kalcium- és magnézium-hidrogén-karbonát tartalom adja. Ezt forralással kiküszöbölhetjük, mert ezek ilyenkor kiválnak - és ezzel teszik tönkre a mosógépet, a vízforralót „vízkő” formájában. • Ivásra viszont jobb a kemény víz, mivel mindkét ásványi anyag létfontosságú.  A kalcium a csontokhoz és a fogakhoz kell, a magnézium az idegrendszer jó működését segíti • A víz keménység szerinti osztályozása (nK°) • Nagyon lágy víz:  0-tól 7-ig • Lágy víz:  8-tól 13-ig • Közepesen kemény víz: 14-től 22-ig • Kemény víz:  23-tól 30-ig • Nagyon kemény víz:  30 felett

21. Ivóvizünk • Egyes jóslatok szerint Magyarország mikroklímája dacol majd az általános elsivatagosodás problémájával - vagy legalábbis sokáig lesz még képes az élelmiszer-termelésre. Ivóvíz tartalék tekintetében pedig a második helyen állunk a világon. • Az ivóvíz minősége a magyar és európai közösségi jogszabályok által szigorúan szabályozott. • Hazánkban a vezetékes víz mindössze 5%-a származik felszíni vizekből, 95%-t a Föld mélyéből termelik ki.

22. Milyen a jó ivóvíz? • színtelen, átlátszó: a vasoxihidrát vörösessé, az algák zöldessé, a tőzeges talaj sárgássá festi, míg az algák, baktériumok, agyag, és homok zavarossá tehetik a vizet • szagtalan: a kénhidrogén, klór, szerves anyagok, gyári termékek és gázok élvezhetetlenné, nagyobb mértékben az egészségre is károssá tehetik a vizet • kellemes ízű: a tőzeges talajból származó vizek úgynevezett mocsár ízzel, a magnéziumsók keserű, a salétromsavas sók édes, a kloridok sós, a vas tinta ízű vizet eredményeznek • kellemes hőfokú legyen: a legjobb a 10-14 °C-os ivóvíz • ne legyen sem túl lágy, sem túl kemény: Az ivóvíz nem tartalmazhat egészségre ártalmas szennyező, fertőző anyagokat

23. Tengernyi cseppből egy A víz jellemzői: • Kémiai képlet: H2O • Moláris tömeg 18,01528(33) g/mol • Megjelenése: • színtelen, • szagtalan • Sűrűség 0,99701 g/cm3 • Olvadáspontja 0 °C • Forráspontja: 100 °C Vízmolekula modellje

24. A víz halmazállapotai

25. A mikroszkopikus csoda: a hópehely • Fagypont alatt a felhőket alkotó vízcseppek hópelyhekké fagynak, alacsony hőmérsékleten azonban csak apróbb jégkristályok keletkeznek. • A pelyhek szabályos formájúak, méretük általában egy milliméter körül mozog. Léteznek azonban négy milliméteres vagy annál nagyobb pelyhek is.

26. Köszönjük figyelmüket!

27. Forrás • www.wikipedia.hu • http://www.univerzum-galaxy.gportal.hu/gindex.php?pg=31744393 • http://kolegabor.atw.hu/maps.htm • http://www.bácsvíz .hu/index. Php?id=99 • www.kecskemetilapok.hu • http://www.vizinform.hu/oldal.php?page=9