Kína 2.

1. Kína 2.

2. Történelem • 1945-49 polgárháború és forradalom1949 okt.1. Kínai Népköztársaság kikiáltása (Mao Ce-tung)(Kuomintang kormány Tajvanra menekülCsang Kaj-sek vezetésével • 1949-52 háborús károk enyhítése, földreform, államosítás, úthálózat és vízi utak felújításaszocialista átalakítás • 1953-57 Első 5 éves terv – iparosítás, nehézipar fejlesztése, mg. Átszervezése (szövetkezetek), óriási építkezések falusi munkanélküliekkel • 1958 – a „nagy ugrás terve” – irreális második 5 éves terv„3 év kemény munka, 1000 év boldogság”

3. Népi kommunák létrehozása(háztáji nincs, egyenlősdi, menza…)25-30- millió ember halt éhen (Vadhattyúk 249. old)Szocialista országokkal is szembefordul, nagyhatalmi célok • 1960-as évek a helyreigazítás, nagyobb teret kap a mg., parasztság • 1966-76 – Kulturális forradalom (Mao személyi kultusza)„nyíljék és virágozzék száz virág” (szabad vélemény)orvos – Sanghaj 222. old- értelmiség üldözése, kutatás… megbénul- vörös gárdisták (Vadhattyúk 322. old) felhalmozás aránya 30% • 1976 Mao halála„négyek bandája” bukása, a korszak vége

4. 1977 – a „négy modernizálás” meghirdetése(ipar, mg., tudomány, honvédelem)ReformokDe a kommunista párt vezető szerepe marad • 1989 pekingi diáklázadás brutális leverése mutatja a pártállam merevségét Gorbacsov1989. májusi pekingi látogatása azonban újabb bátorítást adott a rendszer ellenzékének. Ettől kezdve szinte naponta 200-300 ezer ember - főleg fiatalok és diákok - lepte el Peking főterét és a környező utcákat. A tüntetők Gorbacsovot éltették, és rendszerváltást követeltek. Június 3-4-én a hadsereg páncélos, ejtőernyős és egyéb egységeit vetették be a Tienanmen téri demonstrálók ellen. A beavatkozás mintegy 1500-3000 ember életét követelte. Hasonló keménységgel léptek fel a többi nagyvárosban tüntetők ellen is. Ezzel sikerült elejét venni annak, hogy a Szovjetunióhoz és Kelet-Európához hasonlóan Kínában is többpárti demokrácia váltsa fel az egypárti diktatúrát.

6. Kína mezőgazdasága • Lakosság 2/3-a falvakban él, mg.-ban dolgozik • Terület 1/10-e áll művelés alatt½-e terméketlen (sivatag, magas hegység…) • Új területek bevonása alig lehetséges, ezért a termésátlagokat kell növelni (trágyázás, gépesítés…)Talajerő pótlás: tengeri hínár, halliszt, halastó iszap… minden • Öntözés fontos – Föld öntözött termőföldjeinek 1/5-e itt50-es évektől óriási csatornaépítések, árvízvédelmi építésekRizsnek kb. 3 hónap árasztás kell • Ma már nincsenek tömeges éhínségek

7. A „négy modernizálás” jegyébenreformokat vezettek be a mezőgazdaság átalakítása céljábólAz állam tulajdonában lévő termőföldet hosszú lejáratú bérletbe adták a gazdálkodó családoknak. A megtermelt javak egy részét már a piacon értékesíthették. A gazdák érdekeltsége a termelés és a hatékonyság növekedéséhez vezetett.

8. Nagy-csatorna

9. Növénytermesztés • Rizs – vetésterület ¼-én, A világ legnagyobb rizs termelője!Jangce, Kínai-alföld, D-Kína (ahol csak lehet!) • Búza - vetésterület ½-én (rizs másodvetése) Tavaszi búza a Nagy faltól É-ra a löszvidéken • Kukorica, szója, cukorcirok (kaoliang) - Kínai-alföld, Madzsu-medence (nedves kont.) • Cukornád, földimogyoró, gyapot , tea – szubtrópusi terülten • Zöldség, gyümölcs A cukorcirok termelése nem ismeretlen Magyarországon. A silókukoricáénál magasabb hozama, és fehérjetartalma, valamint magas cukortartalma miatt igen alkalmas silókukorica közé vetve 2/3- 1/3 arányban kérődző állatok silózott takarmányának előállítására. Annál is inkább, mivel a magas cukortartalom az erjedést igen kedvezően befolyásolja.

10. Állattartás • A világ legnagyobb sertés és baromfi tartója(háztartási és mg.-i hulladékon tartják) • Állattartás nem kiemelkedőNincs hely takarmánynövényekre • Szarvasmarha, bivaly igavonóTerületének 1/3-a pusztai legelő – ott nomád, félnomád pásztorkodás (ló, juh, jak, kecske) • Különlegesség: selyemhernyótenyésztés • Halászat: fontos fehérje forrás (+ rizsföldekről csiga, ehető kártevők…)Halak, alga, rák, kagyló

12. Kínai konyha • Tüzelő hiányErdőtelepítési programFőzés – apró darabokra vágják sok előkészítés, gyors összefőzés