A nyelvtantantanítás módszertana Ludányi Zsófia 2019. tavasz

1. Az anyanyelvi nevelés színterei, céljai és feladatai. Az anyanyelvi kompetencia fejlesztésének területei A nyelvtantantanítás módszertana Ludányi Zsófia 2019. tavasz

2. Az anyanyelvi nevelés feladatai • Iskola → kommunikációs képességek legfőbb színtere az anyanyelvi nevelés • Kettős feladat: • képessé tenni a tanulókat a szóban és írásban feléjük áradó információk befogadására, megértésére • képessé tenni őket arra, hogy saját gondolataikat mind szóban, mind írásban pontosan, hatásosan kifejezhessék. • Kommunikációs képességfejlesztés: beszélt és írott nyelvhasználat fejlesztése, tökéletesítése, gazdagítása közben valósul meg

3. (Ismétlés) • 1–4. osztály • Isk.-ba kerülő gyerekek →beszélt nyelvhasználat →már van vmilyen szintű tudás, tapasztalat • → erre alapozva: (1) írott nyelvhasználat alapformáinak elsajátítása (2) további nyelvi, kommunikációs képességfejlesztés

4. 1–4. osztály anyanyelvi nevelés feladatai (ismétlés) Az anyanyelvi tudás különbségeinek csökkentése, kiegyenlítése • családban sajátították el (vernakuláris nyelvváltozat, alapnyelv, anyanyelvjárás) • család műveltsége, szociális helyzete →nyelvhasználati minta →a tanulók beszédértése, mondat- és szövegalkotása pontosan tükrözi • óvoda: tervszerű anyanyelvi nevelés, de az óvoda nem tudja a nyelvi hátrányos helyzetet megszüntetni • Bernstein: ingerszegény családokban nevelkedő gyerekek korlátozott kódot sajátítanak el • kidolgozott kód: iskola, tömegkommunikációs eszközök segítségével →ha nem tér át időben erre, akkor ismeretszerzési lehetőségei beszűkülnek • nyelvi korlátok miatt nem érti meg a tanító magyarázatait, nem v. csak részben fogja fel az olvasott infókat • felső tagozatban súlyosbodik a helyzet: lemaradás • alsó tagozatban: nyelvileg hátrányos helyzetű tanulók kiegyenlítő beszédfejlesztése!!!

5. 1–4. osztály anyanyelvi nevelés feladatai (ismétlés) Anyanyelvi ismeretek elsajátíttatása • egyfelől: olvasás, írás jelrendszerének, technikájának megtanulása, -tanítása→oktatási feladat • másfelől: anyanyelvi ismeretek szélesebb körének megszerzése nélkül elképzelhetetlen a nyelvhasználat tudatosítása, továbbfejlesztése • a gyerekek ismerjék a nyelvi jeleket, a jelek összefűzésének és rögzítésének szabályait • a megértés és a gondolatkifejezés pontossága a nyelvi elemek stilisztikai értékének ismeretét is feltételezi

6. 1–4. osztály anyanyelvi nevelés feladatai (ismétlés) Nyelvhasználati készségek, képességek fejlesztése • kifejezetten készségfejlesztési feladat: (1) helyes beszédlégzés, (2) tiszta hangképzés, (3) olvasás- és írástechnika elsajátíttatása • helyesírás →készségnek tekintjük, de tudni kell, hogy alsó tagozatban ez nemcsak a megtanult szabályok tudatos alkalmazásán és automatizálásán nyugszik, hanem az analógián, az íráskép-emlékezeten →befolyásolja a tudatos figyelemmegosztás képessége is • nyelvhasználati képességek: (1) néma, szövegmegértő olvasás; (2) szöveg tartalmának, hangulatának megfelelő hangos olvasás; (3) íráskészségen alapuló íráshasználat és írásbeli szövegalkotás • beszélt nyelvhasználat szintjén pedig: (1) beszédmegértés, (2) összefüggő beszéd (monológ: pl. felelet, tartalomelmondás), (3) párbeszéd, (4) kommunikációs szerepváltás képessége →a párbeszédhez nélkülözhetetlen

7. Nyelvi, irodalmi eszközökkel a tanulók személyiségének fejlesztése • értelemfejlesztés • szemléletformálás • érzelmi nevelés • ízlésformálás • akarat- és jellemformálás • Értelem- és szemléletformáló hatások → szoros kapcs.: ismeretelsajátítás • Személyiségformálás alapvető feltétele: kedvvel, örömmel végezzék a nyelvi tevékenységet a gyerekek • Érzelmek gazdagítása: olvasás nyújtja a legtöbb élményt • olvasmányok szereplőihez, cselekedeteihez való erkölcsi viszonyítás → beépül a személyiség szerkezetébe → később: tanuló magatartásának meghatározója • irodalmi alkotások tartalmi, nyelvi szépségének felismerése → irodalmi ízlés formálása

8. Az anyanyelvi nevelés elvei

9. I. Az elsődleges nyelvelsajátítás és az iskolai nyelvtanítás különbsége • El kell dönteni: két felfogás közül melyik • Az elsődleges nyelvelsajátítás folytatódik az iskolai évek során, s tanárnak az a feladata, hogy segítse a gyerek spontán fejlődését • Másik: különbség van a nyelvelsajátítás és az iskolai nyelvtanítás között, az iskolai tevékenység tanítás és tanulás, mely a gyerekek kibontakozó nyelvi tudatosságára épít. (inkább ez!)

10. II. Beszédre való alapozás – minden iskolafokon • a gyermek beszélt formában ismerkedik meg a nyelvvel → erre a tudásra építünk később • az első olvasás- és írástanítást egy beszédbeli szakasznak kell megelőznie • egyes tanítási órákon is beszélve, beszéltetve, beszélgetve kell túlnyomórészt tanítani

11. III. Integráció: többféle magyarázat • az anyanyelvi nevelés több területre bomlik: • kommunikáció • beszéd • olvasás • írás • nyelvtan • nyelvi tervezés • helyesírás • fogalmazás • szövegtan • retorika • stilisztika • nyelvtörténet • cél: ezek az ismeretek összeálljanak a gyerek fejében, egységet alkossanak →nem összekeverésssel, hanem körültekintő tanítással kell elérni • olyan módszert kell mindenhol választani, hogy a többi terület tanítását is támogassa, ne akadályozza • panasz: gyerekek képtelenek megjegyezni a hangok időtartamának írását →elsős olvasástanításban van a baj, nem tanították meg a gyerekeket a beszéd megfigyelésére, nem fejlesztették a beszédhallásukat →ilyenkor elő kell venni a beszéd-, beszédhallás-fejlesztő gyakorlatokat

12. Integráció (folyt.) • irodalom és nyelvtan integrációjának másik felfogása: a nyelvtanhoz az éppen tanult irodalmi szemelvényekből v. íróktól veszünk példákat: irodalom olvasásakor egyben nyelvtani magyarázat is • kiterjesztés többi területre: stilisztika – nyelvtan, irodalom, retorika →nagyon gondos tananyagtervezés!! • integráció további felfogása: nincs külön nyelvtanóra, hanem a nyelvtan beleolvad az irodalom tanításába, az órán mindennel foglalkozunk →tapasztalat: sérül vmelyik terület, rendszerint a nyelvtan, az ismeretek bizonytalanok maradnak →nem szerencsés

13. Integráció (folyt.) • funkcionális nyelvszemlélet • szűkebb felfogás: funkció a nyelvi kifejezésben betöltött szerep, a nyelvi eszközök mirevalósága • tágabb: nyelvi eszközök beépítettsége, egymástól való függése • alsó tagozatban mind2 felfogás érvényesül a nyelvtanoktatásban • példák: Kinek, mikor mondanád? Hogyan mondanád X-nek y helyzetben? → nyelvi eszközök mirevalósága, pl. a diskurzusjelölők (hát, izé stb.: mire való? → a megbeszélyegzés, tiltás helyett) • tágabb: a nyelvi elemek mondaton belüli függésben állása, 4. osztály: mondat szintagmatikus szerkezete • de korábban is: mondatok tartalmi-logikai összefűzésekor azt kívánjuk meg a gyerektől, épp azt gyakoroltatjuk, hogy a szövegben a mondatok kölcsönösen függenek egymástól

14. IV. Analógia és kreativitás • Analógia: legerősebb nyelvformáló erő, mintakövetést jelent. • kisgyermek így sajátítja el a nyelvet, pl. környezetéből ellesi a mondott igealakot, s ennek mintájára megalkotja az olvasott formát; almák mintájára: kutyák • téves analógia: eszem helyett pl. eszettem, de később kiegyenlítődnek • analógia nem mechanikus művelet, gondolkodási műveletek egész során jelenik, összehasonlításokat, következtetéseket • Kreativitás: alkotóképesség; túllép az ember a tanulással szerzett tudásán, és vmi újat hoz létre • nyelvre vonatkoztatva: az ember képes soha nem hallott, új mondatokat létrehozni a meglévő nyelvi készletéből, szavakból a gramm. szabályrendszer segítségével • Analógia és kreativitás egymást kiegészítik!

15. V. Nyelvi tudatosság • a gyermek nyelvének fejlődésével párhuzamosan fejlődik a nyelvi tudatossága • amint környezetét, beszédét is elkezdi megfigyelni a kisgyerek, észrevesz benne bizonyos egységeket és szabályokat • nem tudatosság, csak vmi meglátás • észreveszi a mondatokat, azt, hogy a mondat egy alanyi és állítmányi részből áll • toldalékokat figyel meg • 3 éves kora táján kitűnően szótagol • hatéves kora táján felfedezi, hogy a szavak hangokból állnak • Van: mondattudat, szótudat, szótagtudat, fonématudat →utóbbi a feltétele az olvasás- és írástanításnak • ha nem fejlődött ki, akkor az isk. tanulmányok elején fejleszteni kell

16. VI. Felosztás és részekre bontás • 2 gondolkodási művelet, amely végigkíséri az anyanyelvi tanítást • a dolgok alá-fölé rendeltségi viszonyban vannak →beszélgetések során tisztázzuk • pl. járművek és járművek fajtái; gyümölcsök és gyümölcsfajták →ábrázolás →jelentéstérkép • pl. gyümölcs: alma, körte, szilva, cseresznye; névszó: főnév, melléknév, számnév, névmás • ha sok efféle séma van a gyerek fejében, akkor át lehet vinni a sémát az elvont területre • ha megvan a gyerek fejében az a séma, akkor a meghatározások logikáját is érti

17. VII. Egész-rész problematika • Módszertani elv, tanítás egészét átfogja • Örök dilemma: részből vagy egészből induljunk-e ki • tehát: szó legyen előtérben vagy a betű; az egyes versszakokat értelmezzük v. a költemény egészét (előbb) • A sikeres oktatás a rész-egész párhuzamos kezelésére törekszik → kiegyensúlyozott tanítás

18. VIII. Kiegyensúlyozottság elve • Mindent arányosan kell fejleszteni, egyik területet sem szabad a másik kedvéért elhanyagolni! • Egyensúly legyen pl. szóbeliség és írásbeliség; olvasás és írás gyakorlása; szóbeli és írásbeli (számonkérés) között

19. IX. Összehasonlítás • Pl. főnév-melléknév összehasonlítása.: ismerni kell besorolásukat, tulajdonságaikat

20. X. Induktív menetű tanítás • Szemléletre és magyarázatra épülő, gondolkodtató tanítás • Ilyen szemléletű tankönyvek: példaanyag a tanítandó jelenségre, megfigyeltetik a szóban forgó jelenségeket, megfogalmaztatják a lényeget, a megértett szabályt megtanítják

21. XI. Sémaelmélet • Feltétele a tanuló már meglévő tudása v. sémarendszere • Minél nagyobb, rendszerezettebb a már meglévő tudás, annál könnyebb az anyag megértése • Séma: hosszú távú memóriában tárolt tudásstruktúra • pl. jelentésmező, szövegszerkezet, betűalak sémája • Folyamat (megértés): az agy egyezteti az új információt a tárolt infóval →közben következtetéseket működtet • ha az infó új ismeret →beépül a rendszerbe (megfelelő séma üres helyére) • megértés: rendszerépítés →ezért fontos tanítási órán az előkészítés

22. XII. Memória és figyelem • Memória: fontos tényező a tanulásban →enélkül nem is volna nyelvünk, nem tudnánk beszélni • ismeretek az agyban: hosszú távú memória • nyelvi ismeretek aktualizálása elképzelhetetlen a rövid távú mem. működése nélkül • memória fejlesztése elengedhetetlen feladat • Figyelem: mind a beszédprodukcióban, mind a-percepcióban fejlesztendő • ügyelni kell arra, hogy ne osszuk meg a gyermek figyelmét, hagyjuk egy-egy dologra összpontosítani

23. A kedvező szociális háttér biztosításának elve • Tágabb értelemben még az anyanyelvi nevelés elvekeihez tartozik • Osztálytanító felelőssége: milyen nyelvi mintát nyújt a tanulóknak • Megfelelő munkalégkör biztosítása →a gyerekek ne féljenek megnyilatkozni, legyen joguk tévedni, hibázni • nem jelenti azt, hogy nyelvi-stilisztikai hibákat nem javítjuk (itt: nem sztenderd alakok használata??? – hogyan?)

24. Kezdő pedagógusoknak • Soha ne legyenek az osztályban olyan gyerekek, akiket nem szólítunk fel, vagy nem hallgatunk meg, mert félünk, hogy megnyilatkozásukkal veszélyeztetik az óra sikerességét. • Ne engedjük meg, hogy az akadozva, nehézkesen vagy hibásan teljesítő gyereket kigúnyolják a társai. • Ne legyenek az osztályban „ügyeletes zsenik”! • Szoktassuk rá a tanulókat, hogy egymást türelmesen, közbekiabálások nélkül hallgassák meg. • A tanító szóbeli értékelése és az ezt kísérő metakommunikációs jelzések mindig legyenek összhangban. • A szöveges minősítéskor differenciált frazeológiára törekedjünk. Azaz: ne csak „ügyes vagy”, és kifogásoláskor sem „Már megint…” , „még mindig…”. Az értékeléskor alkalmazott kifejezéseket ne használjuk túl gyakran, mert modorossá válunk, másrészt elveszti figyelemfelkeltő jellegét.

25. Felhasznált irodalom • Adamikné Jászó Anna 2008. Anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig. Trezor Kiadó. Budapest. 16–21. • Kernya Róza 2008. Az anyanyelvi nevelés feladatai. Az anyanyelvi nevelés elvei. In: Kernya Róza (szerk.): Az anyanyelvi nevelés módszerei. Általános Iskola 1–4. osztály. Trezor Kiadó. Budapest. 5–14.