Az Európai Uniós EMVA beruházási támogatások 2014-2020

1. Fejér megyei TESZÖV konferencia 2014. január 28. Egerszalók Az Európai Uniós EMVA beruházási támogatások2014-2020 Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főigazgató Hatékonyság, Innováció, Szakmaiság HISZ-ünk benne!

2. A Vidékfejlesztési Program helye és szerepe a tervezésben Nemzeti célok/stratégiák EU Kohéziós politika Operatív Programok* EU Prioritások EU 2020 Stratégia Nemzeti Reform Program CSF (Közös Stratégiai Keret) GINOP Növekedési Terv VEKOP TOP Szakpolitikai Stratégiák OFTK Partnerségi Megállapodás EFOP KEHOP Megyei fejlesztési Igények IKOP NVS VP KAP célkitűzések EMVA vidékfejlesztési prioritások MAHOP Közös Agrárpolitika * 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatok alapján

3. A Vidékfejlesztési Program prioritásai EMVA prioritások Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Kiemelt nemzeti prioritások Kertészet és állattenyésztés: technológia és eszköz-beszerzés, korszerűsítés és eszközhatékonyság Élelmiszer-feldolgozás, élelmiszerlánc: hozzáadott érték növelése, uniós és nemzeti minőségi rendszerek, rövid ellátási lánc Vízgazdálkodás: Vízfelhasználás, öntözés hatékonyágának javítása, vízvisszatartás Helyi gazdaság: Helyi gazdaságfejlesztés, gazdasági diverzifikáció vidéki térségekben Prioritások tématerületei: • K+F+I, képzés, szaktanácsadás • az agrárgazdaság életképességének és versenyképességének fokozása • élelmiszerláncok szervezése, élelmiszer-feldolgozás • ökoszisztémák állapotának helyreállítása, agrár-környezetgazdálkodás • erőforrás-hatékonyság előmozdítása • társadalmi befogadás előmozdítása, vidéki gazdaság és közösségek

4. A 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program tervezési keretei Társadalmasítás: - Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat - Miniszterelnökség

5. A vidékfejlesztési Program tervezésének folyamata 2012. 2013. 2014. ÚMVP monitoring Szervezeti struktúra kialakítása Ex-ante értékelés Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV)

6. A PM mérföldkövei A VP tervezés mérföldkövei és előrehaladás

7. Hatályosodó jogszabályok • Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (KSK) (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről • Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013 EU rendelete (EMVA rendelet) (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről • Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (KAP reform) (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

8. Újdonságok a VP 4.0-ban - Fejlesztési szükségletek véglegesítése • Intézkedési struktúra véglegesítése – intézkedések, alintézkedések, műveletek • Intézkedések teljes kidolgozása: jogosultak köre, indikátorok • Pénzügyi terv véglegesítése műveletenként • Támogatási arányok és keretek rögzítése • A más OP-kból finanszírozott intézkedések lehatárolása • Beavatkozási logika lezárása: belső koherencia megteremtése - Társadalmasításból beérkezett vélemények beépítése

9. A Vidékfejlesztési Programot meghatározó irányelvek 2007-2013 közötti költségvetési időszak 2014-2020 közötti költségvetési időszak Prioritások – 6 db / Fókuszterületek -18 db Prioritások tématerületei: K+F+I az agrárgazdaság életképességének és versenyképességének fokozása élelmiszerláncok szervezése ökoszisztémák állapotának helyreállítása erőforrás-hatékonyság előmozdítása társadalmi befogadás előmozdítása Teljes közkiadás mértéke: Hasonló nagyságrend, de még egyeztetés alatt. Még változhat, a magyar kiegészítéstől függően Támogatási tengelyek: I. tengely - A mezőgazdasági és erdészeti ágazatok versenyképességének javítása II. tengely - A környezet és a vidék fejlesztése III. tengely - A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása IV. tengely – LEADER Teljes közkiadás mértéke: 1370 milliárd forint !

10. Vidékfejlesztési célok és OP kapcsolódások Vidékfejlesztési Program VP EMVA Gazdaság-fejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP ERFA, ESZA Élelmiszeripar, mikrovállalkozások, kis- és középvállalkozások, innovatív pénzügyi eszközök, klaszterek, társadalmi gazdaság, foglalkoztatás, szakképzés, kutatás-fejlesztés és innováció, infokommunikációs technológiák, agrár-szakigazgatás szolgáltatás fejlesztése (e-közigazgatás), országos turisztikai potenciál,közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) (feltételes) Mező-gazdaság, erdészet, agrár-környezet-gazdálkodás, élelmiszer-feldolgozás, élelmiszer-lánc; vidéki gazdaság, vidéki települések, közösségek Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program EFOP ESZA Többfunkciós közösségi szolgáltató terek, társadalmi gazdaság, agrár-szakigazgatás szolgáltatás-fejlesztése (e-közigazgatás), közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) (feltételes) Környezet- és Energia-hatékonysági Operatív Program KEHOP KA, ERFA Megújuló energia (első sorban lokális nyersanyagra épülő és helyi többségi közösségi tulajdonú), vízgazdálkodási beruházások a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében

11. Vidékfejlesztési célok és OP kapcsolódások Terület- és Település-fejlesztési Operatív Program TOP ERFA, ESZA Vidékfejlesztési Program VP EMVA Helyi termékek előállítása és piacra jutása, helyi gazdaságfejlesztési infrastruktúra, szociális, gyermekjóléti, közösségi szolgáltatások, településfejlesztés, elérhetőség, térségi turisztikai potenciál, közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) Mező-gazdaság, erdészet, agrár-környezet-gazdálkodás, élelmiszer-feldolgozás, élelmiszer-lánc; vidéki gazdaság, vidéki települések, közösségek Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program VEKOP ERFA, ESZA Fenti támogatási területek a Közép-Magyarországi régió területén, átfogóan gazdaság- és vállalkozásfejlesztés, infrastruktúra, társadalmi szolgáltatások, településfejlesztés, elérhetőség, térségi turisztikai potenciál, közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD). Rövid ellátási lánc (halászati ágazati szereplői), közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) Magyar Halgazdálkodási Operatív Program MAHOP ETHA

12. Tervezett forrásarányok

13. Lehetséges intézkedések2014-20 Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013 EU rendelete

14. Új fejlesztési eszközök a 2014-2020 közötti időszakban

15. Szakágazatok fejlesztési szükségletei K+F+I, képzés, szaktanácsadás, átfogóan valamennyi prioritásra, szakterületre • A K+F aktivitás és adaptáció illetve az innovációs teljesítmény növelése az agrárágazathoz kötődő vállalkozásokban, kiemelten KKV-kban, a „Jó gyakorlatok” terjedésének elősegítése. • Kapcsolatok, együttműködések erősítése az agrárgazdaság szereplői, a kutatás és az innováció, valamint az élelmiszerlánc egyes szereplői között. • Termelői és szolgáltatói oldal szakmai felkészültségének javítása, szakmai továbbképzési rendszer megújítása strukturálása és megerősítése, tekintettel a szakágazati igényekre. • A szaktanácsadási rendszer igény alapú, szakágazati célcsoportokra koncentráló működésének megvalósítása, strukturálása és megerősítése. • Agrár-tudásközpontok megerősítése a vidéki területeken, az érintettek mind teljesebb körű bevonásával. • Az információs és kommunikációs technológia elérhetőségének és használatának növelése. • Fogyasztói tudatosság, környezettudatosság növelése.

16. Tervezett intézkedések - 1. prioritás A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdáságban, az erdészetben és a vidéki térségekben • Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek 1.1 Mezőgazdasági, erdészeti, élelmiszeripari és vidékfejlesztési szakmai képzések 1.2 Bemutató üzemi programok 1.3 Tájékoztatási szolgáltatás • Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások 2.1 Mezőgazdasági, erdészeti és élelmiszeripari szaktanácsadás 2.2 Szaktanácsadók továbbképzése 2.3 Csoportos szaktanácsadás • Együttműködés Az agrárgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó EIP operatív csoportjainak létrehozása és működtetése.

17. Szakágazatok fejlesztési szükségletei Agrárgazdaság • Technológiai fejlesztés a kertészeti és állattenyésztési ágazatokban. • A meglévő vizilétesítmények vízfelhasználás hatékonyságának javítása, korszerűsítése, az öntözőberendezések felújítása, valamint a szántóföldi melioráció ösztönzése. • Az agrárgazdaságban a vertikális és horizontális együttműködésék szintjének növelése, a termelői együttműködések ösztönzése, termékpálya-rendszerek kialakítása. • Az állatállomány és az állattartó gazdaságok számának fenntartható pályára állítása, európai léptékű fogyasztói és adófizetői igényeket tükröző állatjóléti többlet-vállalások, ahol szükséges gazdálkodási mód váltás. • A kockázatkezelési, növény biztosítási rendszerben való részvétel arányának növelése, az ágazat kiegyensúlyozott jövedelemtermelő képességének megteremtése. Kockázat-csökkentő beruházások számának növelése, ágazatspecifikus kockázatkezelési eszközök elterjesztése, valamint a telepi víztározás, vízvisszatartás és csatornarendszer fejlesztése. • A mezőgazdaság energiafelhasználás hatékonyságának javítása a mezőgazdasági épületek energiahatékonyságával, valamint az alkalmazott géppark és technológiák energia-racionalizálásával. • Gazdálkodó tulajdonában lévő, kisebb kapacitású, helyi nyersanyagbázisra épülő és helyi igényeket kiszolgáló, kis szállítási igényű biomasszaerőművek, illetve állattenyésztő telepek esetében biogázerőművek, valamint a talaj szervesanyag-utánpótlását is biztosító komposztkazánok fenntarthatósági és energiahatékonysági követelményeket teljesítő támogatása.

18. Szakágazatok fejlesztési szükségletei Erdészet (környezet- és vízgazdálkodási területekkel) • Fenntartható erdőgazdálkodási módokra való áttérés ösztönzése az erdők feltártsága, erdészeti utak fejlesztése által. • Az erdőgazdálkodás biológiai alapjainak fenntartható módon történő folyamatos biztosítása, az erdei biodiverzitás célzott védelme és fejlesztése, kiemelten a védett és magas természetességű erdőkben. • Erdészeti potenciál megőrzése és helyreállítása az erdészeti vízgazdálkodás fejlesztése által. • Az erdő-potenciál megőrzése és helyreállítása a talaj- és erózióvédelmet szolgáló erdőgazdálkodási módok ösztönzése révén. • Erdőgazdálkodási funkciók fenntartható fejlesztése, erdei haszonvételek körének és hozzáadott értékének bővítése: agrár-erdészeti rendszerek és lokális biomassza energetikai hasznosítás által („bio-gazdaság”). • Az ország erdőborítottságának és fásított területeinek növelése. • Az erdők közjóléti és turisztikai potenciáljának, ökológiai értékének erősítése.

19. Tervezett intézkedések - 2. prioritás A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése Tervezet intézkedésiek struktúrája: I. Kertészeti és állattenyésztési intézkedések: • Kertészet technológia és eszközfejlesztése • Építéssel nem járó kertészeti eszköz beszerzés • Ültetvény-korszerűsítés • Állattenyésztés hatékonyságának javítása • Szerkezetátalakítás alatt álló, félig önellátó gazdaságok támogatása II. Vízgazdálkodással kapcsolatos intézkedések: • Vízrendezés és az öntözés hatékonyságának javítása III. Erdészettel kapcsolatos intézkedések: • Fenntartható erdőgazdálkodási módokra való áttérés ösztönzése az erdők feltártsága, erdészeti utak fejlesztése által

20. Tervezett intézkedések - 2. prioritás A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése Támogatás formája, tervezett eszközök • vissza nem térítendő támogatás (VNT) • kedvezményes hitel formájában, hitelalapból nyújtott visszatérítendő támogatás(pénzügyi eszköz) • Kamattámogatás • elérhetővé kívánunk tenni a tisztán nemzeti forrásból működtetett kedvezményes és kamattámogatott hitelkonstrukciókat és a kedvezményes kezességvállalást

21. Szakágazatok fejlesztési szükségletei Mezőgazdasági termékek hozzáadott értékének növelése, az élelmiszerlánc erősítése • Élelmiszer-feldolgozó KKV-k versenyképességét célzó fejlesztések: magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása versenyképesebb termékstruktúra kialakítása, szerkezetátalakítás, piacra jutást célzó fejlesztések. • Az élelmiszer-feldolgozásban használt inputok (első sorban energia- víz, nyersanyag) hatékonyság-javítását célzó beruházások által a gazdálkodás és az élelmezésbiztonság fenntartható fejlesztése érdekében. • Együttműködések erősítése: • Új részvétel támogatása EU minőségi rendszerekben; • Új részvétel támogatása nemzeti minőségi rendszerekben; • Új részvétel támogatása önkéntes mezőgazdasági terméktanúsítási rendszerekben.

22. Tervezett intézkedések - 3. prioritás Az élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozást és értékesítését, állatjólét, kockázatkezelés a mezőgazdaság terén történő előmozdítása Kiemelt figyelmet kíván fordítani az élelmiszer- feldolgozás során hozzáadott érték növelésére, valamint az Európai Uniós és a nemzeti minőségi és kockázatkezelési rendszerekben való részvétel előmozdítására Tervezett intézkedések struktúrája: • Élelmiszeripari üzemek szerkezetátalakításának előmozdítása • Mezőgazdasági termékek magasabb hozzáadott értéket célzó feldolgozásához kapcsolódó beruházások támogatása • Innovációs Együttműködés (Operatív Csoportok) keretében szükséges speciális vagy kísérleti projekt beruházások • A mezőgazdasági, erdőgazdálkodási termékek és az élelmiszerek minőségrendszereinek fejlesztése • Termelői, vállalati együttműködések ösztönzése • Mezőgazdasági kockázatkezelés • Állatjóléti intézkedés • Termelői csoportok létrehozása

23. Szakágazatok fejlesztési szükségletei Agrár-környezetgazdálkodás, természetmegőrzés, környezet- és vízgazdálkodás • A mezőgazdasághoz kötődő fajok természeti helyzetének javítása (a fajok és élőhelyek igényeit figyelembevevő földhasználat). • A zöld infrastruktúra fejlesztése, az ökológiai hálózat koherenciájának javítása. • Extenzív gazdálkodás ösztönzése, az extenzív termelésben rejlő lehetőségek jobb kihasználása. • A környezetbarát technológiák alkalmazásának növelése, a környezettudatos gazdálkodás fejlesztése. • Ökológiai gazdálkodás fenntartása és fejlesztése. • A mezőgazdasági genetikai alapok megőrzése (a tájfajták, a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták megőrzése). • A klímaváltozáshoz alkalmazkodó, vízvisszatartáson alapuló vízgazdálkodás fejlesztése. • A talajok termékenységének megőrzése, a degradációs folyamatok megelőzése, illetve mérséklése, a talajkímélő gazdálkodás ösztönzése. • Okszerű növényvédőszer és tápanyag használat ösztönzése. • Mezőgazdasági területek művelésben tartásának ösztönzése. • Környezetbarát technológiák fejlesztése, öko-innováció ösztönzése.

24. Tervezett intézkedések - 4. prioritás A mezőgazdasághoz és az erdészethez kapcsolódó ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása Tervezett intézkedések struktúrája • Környezetvédelemhez és a magas természeti értéket képviselő terület közjóléti értékének növeléséhez kapcsolódó nem termelő beruházások. • Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben. • Az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kifizetések. • Ökológiai gazdálkodás • Natura 2000 kifizetések és a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések. • Hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára teljesített kifizetések • Együttműködés - környezetvédelmi projektekre és alkalmazott környezetvédelmi gyakorlatokra irányuló kollektív megközelítések; az éghajlatváltozás mérséklése vagy az ahhoz való alkalmazkodás céljából végrehajtott közös fellépések • Az erdőgazdálkodás biológiai alapjainak megőrzése, a klímaváltozás hatásainak csökkentése és alkalmazkodás • Fenntartható erdőgazdálkodási rendszerek fejlesztése

25. Tervezett intézkedések - 5. prioritás Az erőforrás hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatokban Tervezett intézkedések struktúrája • Az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kifizetések • Erőforrás hatékonyságot célzó beruházások és együttműködések • Erdőgazdálkodási funkciók fenntartható fejlesztése, erdei haszonvételek körének és hozzáadott értékének bővítése első sorban lokális biomassza energetikai hasznosítás által („bio-gazdaság”)

26. Szakágazatok fejlesztési szükségletei Vidékfejlesztés, vidéki közösségek és gazdaság • Többfunkciós, vidéki tudásátadást biztosító módszertani és szolgáltató terek létrehozása és működtetése. • Helyi szükségletekre alapozott vállalkozásfejlesztés, gazdasági diverzifikáció. • Népességmegtartást és helyi gazdaságfejlesztést, valamint környezeti terhelés csökkentését szolgáló kisléptékű infrastruktúra fejlesztések, alapvető szolgáltatások. • Belső, térségi együttműködésen alapuló turisztikai fejlesztések. • A helyi közösségi rendszerek működésének biztosítása (LEADER).

27. Tervezett intézkedések - 6. prioritás A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben Tervezett intézkedések struktúrája • Központi meghirdetéssel tervezett intézkedések (tervek szerint első 2 év): • Többfunkciós közösségi szolgáltató terek létrehozása és működtetése • Települési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése • Mezőgazdasági tevékenység diverzifikációja • CLLD keretében tervezett intézkedések(tervek szerint 3. évtől): • Többfunkciós közösségi szolgáltató terek létrehozása és működtetése • Települési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése • Mezőgazdasági tevékenység diverzifikációja Aktuális tervezési feladatok: • Vidéki térségek definíciója • Intézkedések kidolgozása, OP egyeztetések

28. Vidéki térségek (6-os prioritás és CLLD)

29. A Vidékfejlesztési Program keretében megvalósuló speciális fejlesztési modulok • Közösség vezérelt helyi fejlesztések (CLLD) Helyi közösség részvételével megvalósuló, a LEADER alapelvekre épülő fejlesztési programok. Fejlesztési elemek: • Kedvezőtlen szocio-demográfiai és egyéb kapcsolódó térségi trendek. • Vidéki helyi gazdaság megerősítése. • Fenntarthatósági, klíma adaptációs szempontoknak való megfelelés. Finanszírozás: multi-fund - EMVA/ETHA/ERFA/ESZA? • Tematikus alprogramok • Fiatal gazda tematikus alprogram Induló támogatás + • dedikált támogatások a beruházások esetében, • kockázatkezelési és pénzügyi eszközök kialakítása; • mentorálás/képzés/pályázat kezelési együttműködések; • gyakornoki program. • Rövid ellátási lánc tematikus alprogram • a REL-t szervezők szintjének fejlesztése; • a REL-ben értékesítő termelők fejlesztése, • A REL rendszer átlátható és fenntartható működését támogató országos hatáskörű szerveztek fejlesztése.

30. Beavatkozási logika

31. A Vidékfejlesztési Program társadalmasítása Koordináció: Miniszterelnökség Elérhetőség: NFÜ honlapja - http://www.nfu.hu/forum_pate/29 Vélemények feldolgozása: a Miniszterelnökség koordinálásával a szakminisztériumok és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kollégái • az operatív programokat több szakaszban kerülnek társadalmi egyeztetésre; • az operatív programokkal kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat az adott operatív programhoz kapcsolódó internetes fórumokon lehet jelezni;

32. Legutóbbi intézményi döntések A Kormány 2013. október 30-ai döntése: • Az egyes OP-k irányító hatóságai a tevékenység fókuszát adó területért felelős szaktárcához kerülnek áthelyezésre - helyettes államtitkári irányítás alatt • Összeférhetetlenség elkerülése: az IH vezetők (helyettes államtitkárok) függetlenségét biztosítja, hogy a miniszternek közvetlenül alárendelve fogják ellátni feladataikat • a központi koordináció a Miniszterelnökség szervezeti keretein belül kerül kialakításra 2014. január 1-től • A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2014. január 1-jével megszűnik

33. 2014-2020-as programozási időszak Folyamatos működés biztosított „Jogutódlás”=humánkapacitás+bérszínvonal Forrás: Dr. Homolya Róbert, Budapest, 2013. november 14.

34. Az erős központi koordináció garanciái Az alapok közti koordináció további eszközei: • Döntési szint: NFK biztosítja az összehangolást • Operatív szint: Partnerségi Megállapodás Monitoring Bizottság • Szakértői szint: „Menedzsment Bizottság” – a különböző OP-ból/alapból finanszírozott fejlesztések összehangolása • Integrált fejlesztési eszközök központi koordinációja • Egységes képzési rendszer • Egységes projekttámogatási rendszer • Egységes program és projektértékelési rendszer • Horizontális elvek egységes kezelése Forrás: Dr. Homolya Róbert, Budapest, 2013. november 14.

35. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Fejér megyei TESZÖV konferencia 2014. január 28. Egerszalók Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főigazgató Hatékonyság, Innováció, Szakmaiság HISZ-ünk benne!