Technikatörténet előadás ( 6 . diasorozat)

1. Bornemisza Imre egyetemi adjunktus PTE TTK Informatika és Általános Technika Tanszék http://born.try.hu/ 2005. szeptember-december Technikatörténetelőadás(6. diasorozat)

2. Felhasznált irodalom A diasorozat az alábbi munka átvétele, kisebb módosításokkal: Kiss László: Technikatörténet http://www.spec.hu/techntort/

3. A középkor kezdete • A középkor kezdete egyes felfogások szerint: • Jézus születése, az időszámítás és a kereszténység kezdete • 313: Nagy Konstantin türelmi rendelete, a kereszténység államvallássá válása • 476: a Római Birodalom nyugati részének bukása, a germánok végleges győzelme

4. A középkor vége • A középkor vége egyes felfogások szerint: • 1453: Konstantinápoly eleste, a mohamedanizmus betörése Európába • 1492: Amerika felfedezése • 1517: A reformáció kezdete • 1640 - Angol polgári forradalom • stb.

5. A „sötét” középkor jellemzése • A köztudatban a középkor „sötét”... • A valóság: lassú de folyamatos fejlődés • A rabszolgatartó társadalmak megszűnnek, helyükre a feudális hűbéri rendszer lép. • Európa-szerte elterjed a kereszténység. (Elvileg: szeretet alapú ideológia, gyakorlatilag: inkvizíció, kiváltságos jogok).

6. A „sötét” középkor jellemzése • A Birodalom úthálózata, őrtornyai, ,városai, épületei funkció nélkül maradtak, elpusztultak. • A feudális társadalmak központjai a várak és kolostorok lettek. • A tudomány művelése beszorult a kolostorokba. • A tudomány sok esetben az antik görög és római ismeretek lemásolását jelentette.

7. A „sötét” középkor jellemzése • Az antik kultúrát száműzték, mert pogány. • A szabad gondolkodás pogány (eretnek) tettnek számított. • A keresztény szertartásokon a latin nyelvet használták, lassan ez lett a tudomány és a tanult európaiak közös nyelve. • Az anyanyelv művelése csak a reneszánsz korban, az irodalomban hódít teret. • A monumentális építkezések leálltak.

8. A „sötét” középkor jellemzése • Megszűnt a Birodalomban tapasztalt mozgékonyság, az emberek röghöz kötöttek lettek. • A technika fejlődésére a helyi körülmények hatottak erősen. • Szerzetesi műhelyek alakultak, sok érdekes technikai újítással, főleg a mezőgazdaság területén. • Megindult a mesteremberek „vándorlása”, ezzel a tudás lassú szétáramlása.

9. A középkor technikája • Fő jellemzője a természeti erők termelésbe állítása • Kialakul a kézművesség szintjén a tömegtermelés • A céhes ipar megjelenése, az inas-képzés kezdetei • A magyar inas mesterré válásának feltétele a nyugat-európai vándorút, (tanulmányút), aminek a végén műremek készítése.

10. A középkor technikája • A természet erőinek felhasználása Az ókori ismeretek továbbfejlesztésével, jobban kihasználták az emberi erőt helyettesítő forrásokat. • Az ókori fogatolás technikai módosításai: • Hatékonyabb lószerszám, nyakhám helyett szügyhám, ezzel a vontatható teher 6-szorosára nőtt. (Nomád népek találmánya) • A 4 kerekű teherszállító kocsi 5. kereke (magyar közvetítés) (?) • Vasabroncsos küllős kerék és kerékagy (siklócsapágy) alkalmazása.

11. A középkor technikája • Az ókori fogatolás technikai módosításai: • Az ökörfogatos járom alkalmazása • A megnövelt vonóerő lehetővé tette a mélyszántást, ezzel megnőtt a termelékenység. • Megjelenik a kovácsolt vaseke, borona, henger, vetőgép, kaszáló-és aratógép. • A nagyobb szállítható teher miatt a kontinens vízi utaktól távoli részei is fejlődésnek indultak. • Új város-és úthálózat fejlődik ki. • Kialakul egy szárazföldi szállító, fuvaros réteg.

12. A középkori malom • Vízkerekes malmot a görögök és rómaiak is építettek, de a középkorban tökéletesítették és elterjesztették:- a malmok számára gátak, duzzasztók építése, biztonságos működés- kovácsoltvas tengelyek, siklócsapágyak alkalmazása, nagyobb hatásfok- hengerszék megalkotása, a korpa és a sikér tartalmú rész szétválasztása, finomliszt őrlés.

13. A középkori malom • Szélmalmok • Lóhajtású és taposómalmok • Kallózó és tiloló malmok a textília előkészítéséhez • Kovácsmalmok, vashámorok (gépi kovácsolás, drótkötélsodrás) • Fűrészmalmok • Papírmalmok, pépesítő zúzdák • Kőzúzó malmok

14. A középkori malom szerkezete • Alulcsapott vízikerék: nagy mozgási energiájú, kis esésű folyóra. Hatásfoka kicsi. (szegedi fűrészmalmok) • Felülcsapott vízikerék: nagy esésmagasság esetén (2-5 m). A víz helyzeti energiáját használja ki, hatásfoka jobb. • Bütykös tengely alkalmazása a hajtásokhoz • Fogasléc alkalmazása, körmozgás átalakítása egyenes vonalú mozgássá

15. A középkori malom szerkezete • Excenter alkalmazása, periodikus haladómozgás kialakítására (fűrészhajtás, kovácsolás) • Fogaskerekes áttételes hajtások, szíjhajtás, lánchajtás, dörzshajtás • Forgómozgás sebességének kezdetleges szabályozása (fékek, röpsúlyos szabályozók)

16. A középkori malom hatása • A mindennapi élet centruma a malom (kommunikációs központ) • A gépesítés első lépése, a manufakturális ipar kezdete • Az ember a malomban tanulta meg a mozgó mechanizmusok technikáját. • A malom szerkezeti elemei erősen igénybe vannak véve, ezért szükségletté vált a fából készült alkatrészek cseréje kovácsot vasra.

17. A középkori malom hatása • Lendületet adott az acélgyártás fejlődéséhez • A sok mozgó mechanizmus újítási kényszert jelentett. (tervező, újító ember ) • A dinamika, mint tudomány kialakulása • Kialakult a mechanikusi mesterség . (gépészmérnökség kezdete) • Az ember a „gép szolgálatába” lép (adagolás, zsákolás stb.)

18. Az energia koncentrálása • A rabszolgák helyett technika! • 1 ember kb. 0,05 kW folyamatos teljesítményre képes (= 1 energetikai rabszolga ERSZ) (? - a szerző szakkifejezése) • 1 ökör 0,3 kW = 6 ERSZ • 1 ló 0,5 kW = 10 ERSZ • szélmalom 2-5 kW = 100 ERSZ • vízimalom 5-20 kW =400 ERSZ