A jelenlegi oktatáspolitika mögött álló szakmai elképzelések

1. „Társadalmi szerződés az oktatásról” Az Agóra Oktatási Kerekasztal konferenciája, 2014.03.14. A jelenlegi oktatáspolitika mögött álló szakmai elképzelések Nahalka István nahalkai@gmail.com

2. Mit jelent az, hogy egy oktatáspolitika mögött szakmai elképzelések állnak? • Az oktatáspolitikák nem követhetik „a tudományt”, mert „olyan” nincs. • Általában nem követnek merev módon egy kiválasztott tudományos paradigmát sem. • Az oktatáspolitikának azonban elemi érdeke, hogy tényeken, bizonyítékokon, szakmailag hiteles elemzéseken alapuljon, és az is, hogy egy szükséges mértékig koherens legyen. • Ebből következően a szakmai háttér mindig fontos, még ha nem is az egyedüli meghatározó tényező. • A politikusok általában szívesen hivatkoznak szakmai, tudományos háttérre.

3. Honnan tudjuk? Honnan ismerhetjük? • Az oktatáspolitika szereplőinek szakmai megnyilvánulásaiból, pl. tanulmányok. • A jogalkotási folyamatban megszületett magyarázó, értékelő szövegekből. • A jogszabályok szellemiségének elemzése alapján. • Nem tudhatjuk viszont vitákból, szakmai diskurzusokból, mert ilyenek nincsenek.

4. A szakmai háttér fő jellemzői • Erősen kötődik a konzervativizmus szellemiségéhez (konzervatív pedagógia). • A konzervativizmus, és maga a konzervatív pedagógia is eklektikus, számos, elemeikben sok ponton egymásnak ellentmondó irányzat összessége. • Maga a konzervatív pedagógia nem lehet a szakmai háttér. • A jelenlegi oktatáspolitika alapvetései több alapelv tekintetében ellentmondanak a leginkább elfogadott konzervatív elveknek. • A jelenlegi oktatáspolitika koherenciáját, ha az egyáltalán jellemző rá, nem szakmai, hanem politikai egységesség, politikai érdekek képviselete adja.

5. Kötődés a konzervativizmushoz – I. A konzervativizmus társadalomszemlélet, amely valamely hagyományként hosszabb ideje átörökített, bizonyos társadalmi csoportok által vallott értékrendet, normarendszert, bizonyos társadalmi viszonyokat, bizonyos struktúrákat, intézményeket feltétlenül megőrzendőként tételez.

6. Az értékek, intézmények megőrzése – egy példa Vajon milyen kapcsolat van a jelenlegi oktatáspolitika szélsőséges szervezeti irányítási centralizációs törekvése és a konzervatív szemlélet között? • A konzervativizmus eszmevilágában általában az államhatalom centralizálásának, és az oktatás központosításának sincs komoly hagyománya (sőt!). • Nagy gondolkodók (pl. Kant, vagy Fichte) vallották, hogy az állam szerepe nem lehet minden irányító funkció kézbe vétele. • Fináczy Ernő 1919-ben a Tanácsköztársaság oktatáspolitikai intézkedéseit kritizálva emeli ki az iskolák államosítását, mint hibás törekvést. • Magyarország történetében az iskolairányítás olyan mértékű centralizálása, mint amely most érvényesül, két korszakban volt jelen: • 1932-től 1946-ig, elsősorban Hóman Bálint miniszteri tevékenysége eredményeként, • 1946 és 1993 között a szocializmus idejében. • Történetünk nagy részében az iskolák kisebb, nagyobb mértékű autonómiája, illetve a helyi irányítás valósult meg.

7. Kötődés a konzervativizmushoz – II. A legerősebb hatása az erkölcsi nevelés primátusának van. • Valóban: a konzervatív pedagógiai irányzatok ebben egységesek, a nevelést alapvetően erkölcsi nevelésnek tartják. • Nagyon fontos jellemző: az erkölcsi nevelést meghatározó értékek és normák abszolútak, örök érvényűek. • Az egyházakhoz is kötődő pedagógiai rendszerekben valláserkölcsről van szó, Magyarországon kiemelt szerepe volt mindig a keresztény valláserkölcsnek. • E pedagógiai szemléletmódban az erkölcs átadása, közvetítése a központi pedagógiai feladat. • E tekintetben tehát a szemléletmód – az örök, nem megkérdőjelezhető eszmék feltételezése – erős, konzerváló hatással van a „metodikára” is.

8. Az erkölcsi nevelés „más pedagógiák” szemszögéből A jelenlegi oktatáspolitika képviselői éles kritikát fogalmaznak meg a más pedagógiák érvényesülését mutató megoldásokkal szemben. („A nevelés teljes elhanyagolása”.) • Ez a szemléletmód az oktatás (tanítás) és a nevelés elkülönítésével és szembeállításával operál. • Ez a szembeállítás azonban nem adaptív. • Én egyetlen forrásban találtam meg ezt a szembeállítást, Hóman Bálintnál. • Minden más jelentős konzervatív gondolkodó az oktatást, az értelem kifejlesztését a nevelés részének tekinti. • A kritika igaztalan és tendenciózus. • Itt eltérő megfontolásokról, a nevelés és benne az erkölcsi nevelés más megközelítéseiről van szó.

9. Kötődés a konzervativizmushoz – III. • A jogok gyakorlásának a kötelezettségek teljesítésétől való függővé tétele. • Az individualizmust „kiszolgáló” oktatáspolitika kritikája. A közösségiség értékének preferálása. • Mindenfajta relativizmus elutasítása. • Az értékválság körülményei között fogalmazódnak meg a pedagógia feladatai. • Az értékelési folyamatokat tekintve – ez elsősorban a pedagógus minősítési rendszer kialakítása során mutatkozik meg – a bürokratikus, külső motivációt érvényesítő, szervezetileg is döntően külső értékelés preferálása.

10. Közös jellemzők • Nem kötődnek a szakmai alapok erős szálakkal semelyik korszak oktatáspolitikájához. • Nem igazolható, hogy a jelenlegi oktatáspolitika szakmai alapjai jól megfelelnének a konzervatív pedagógia általánosan elfogadott tételeinek. • Szakmai szempontból rendkívül eklektikus egyvelegről van szó. • Sajátosan nehezíti az egyértelmű szakmai megítélést a korábbi oktatáspolitikával szembeni kritika, amely inkább elvakultságról, és nem józan elemzésről tanúskodik. • Jó néhány olyan tétel található ebben a háttérben, amelyekről a jelenleg leginkább elfogadott nézetrendszerekből kiindulva azt kell mondanunk, hogy hibásak. • E szakmai alapok számos területen nem támaszthatók alá, sőt, megkérdőjelezhetők a jelenleg rendelkezésünkre álló bizonyítékok, tények, adatok alapján.

11. A végkövetkeztetés A jelenlegi oktatáspolitika szakmai háttere eklektikus, széttöredezett, ellentmondásos, tehát koherenciáját nem a szakmai tartalmai teremtik meg. Ennek az oktatáspolitikának csak politikai koherenciája van, amennyiben az oktatás terén a hatalom koncentrálása és megtartása adja a legfőbb magyarázatát minden lépésnek.