Bevezetés a pszichológiába

1. Bevezetés a pszichológiába 5. A pszichológia biológiai alapjai. Az idegrendszer szerepe, felépítése. A viselkedés genetikai tényezői. http://members.upclive.hu/mesko.norbert/ PTE IGYFK Meskó Norbert

2. Az idegrendszert három része • 1.) Központi idegrendszer - ami a koordináló, irányító feladatot látja el; • 2.) Receptorok - amikről az ingerek érkeznek (a külvilági ingereket fogják fel); • 3.) Afferens rendszer - az információt a perifériákkal a receptorokról továbbítja a központi idegrendszerbe; és efferens rendszer - az izmokhoz továbbítja az információt a központi idegrendszertől.

3. Az idegsejt (neuron) • Amikor az ingerület végigfut egy idegsejten, akkor az idegimpulzust, ami a másik idegsejttől jön, vagy a dendridek vagy a sejtfal veszi át, végighalad a sejten és az axonon keresztül fog a következő idegsejthez kapcsolódni. (Tehát az axonvégződései kapcsolódnak a következő idegsejt dendridjeihez vagy sejttestjéhez.) • Ezen kívül nyilvánvaló, ha ez az idegsejt az izmoknál végződik, akkor ez az axon izmoknak is adhat át impulzust, aminek hatására azok összehúzódnak. Az axon mirigyeknek is adhat át impulzust, ami hatására azok hormont termelnek. Egy neuron akár másik 1000 neuronnal is kapcsolatban lehet, ezért tudunk olyan bonyolultan gondolkodni

4. Az idegsejt (neuron)

6. A neuronok három fajtája • 1.) szenzoros neuron - ami az érzékszervektől továbbítja az információt az idegrendszer felé; • 2.) motoros neuron - ami az idegsejttől továbbít információt az izmokhoz; • 3.) inter-neuronok - amik az idegrendszerben kötik össze egymással az idegsejteket.

7. Neuronok

8. Ideg, Szinapszis

9. Szinapszis

10. Az idegrendszer két része • 1. KÖZPONTI IDEGRENDSZER • 1. Agy • 2. Gerincvelő • 2. PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER • 1. Vegetatív idegrendszer • (A) Szimpatikus idegrendszer • (B) Paraszimpatikus idegrendszer • 2. Szomatikus idegrendszer

11. Központi idegrendszer AGY GERINCVELŐ (közvetít az agy és a többi testrész között; néhány egyszerűbb reflex itt szerveződik, pl.: térdkalácsreflex, ami az agy nélkül is létre jöhet, mert a gerincvelőben kapcsolódnak össze az afferens és efferens idegpályák, tehát az érző ideg átkapcsolódik a gerincvelőbe a mozgató ideghez, nem kell hozzá az agy.

12. Perifériás idegrendszer A perifériás idegrendszer tulajdonképpen a testünket behálózó idegek, amelyek az agyat és a gerincvelőt összekötik a test többi részével. • 1. Vegetatív idegrendszer (autonóm idegrendszer). Ez a belső szervek beidegződése (has, máj, gyomor, szív). • (A) Szimpatikus idegrendszer: aktiváló, serkentő hatású, növeli a vérnyomást, pulzusszámot, légzésszámot. • (B) Paraszimpatikus idegrendszer: nyugodt, relaxáló, az energia elraktározására alkalmas, pl.: a pulzusszámot csökkenti, az emésztést serkenti. • 2. Szomatikus idegrendszer (a bőr, az izom és az izületek beidegzésével foglalkozik.

13. Perifériás idegrendszer

14. Az emberi agy 3 koncentrikus rétege • 1. Központi (primitív) mag, • 2. Limbikus rendszer, • 3. Agyféltekék (nagyagy).

15. Központi mag

16. Központi (primitív) mag • Agytörzs - az akaratlan működések többségét szabályozza, pl.: légzés, szívritmus, egyenes testtartás, illetve fel- és leszálló pályák kereszteződnek itt. • Kisagy - a mozgás koordinációban játszik szerepet. • Előagy - ennek egyik része a hipotalamusz és talamusz.

17. Limbikus rendszer

18. Limbikus rendszer • Feladata, hogy a hipotalamusz és az agytörzs felett ellenőrzést gyakoroljon. A motivált viselkedésekért felelős, de már egy magasabb szinten. Megfigyelhető, hogy olyan állatoknál, ahol a limbikus rendszer viszonylag fejletlen, ezek a motivált viselkedések nagyon sztereotipizáltak, nagyon merevek, nem tudnak alkalmazkodni a környezet változásaihoz. • A fejlett limbikus rendszerű állatok és az emberek is nagyon jól tudnak alkalmazkodni a körülményekhez. • A limbikus rendszernek az érzelmek szabályozásában is fontos szerepe van. • Majmokkal végeztek kísérleteket, roncsolták, illetve ingerelték a limbikus rendszer egyes területeit, és ily módon nagyon agresszív, vagy túl szelíd viselkedési módot váltottak ki az állatból. • A limbikus rendszer egy része a hipokampusz, amelynek a tanulásban van szerepe, méghozzá az új emléknyomok rögzítésében. • Ha a hipokampusz roncsolódik, az illető képtelen új dolgokat megtanulni. Emlékszik arra pl. hogy hol lakott régen, de, hogy tegnap mit ebédelt, vagy mit olvasott, arra nem. Nem képes új dolgokat megtanulni. • Ha valaki hosszú ideig rendszeresen fogyaszt sok alkoholt, ennek a résznek a károsodását okozza.

19. Agyféltekék

20. Agyféltekék (nagyagy) • Agykéreg (szürkeállomány) = idegsejtek. • A fehérállomány (belül) = az idegek (axonok). • A két féltekét összeköti a kérges test (corpus calosum).

21. Agyféltekék (nagyagy) • Terület szerinti felosztás (lebenyek) • homlok, • halánték, • fali, • tarkó. • Működés szerinti felosztás: • 1. Motoros kéreg, • 2. Szenzoros kéreg, • 3. Asszociációs területek.

22. Motoros kéreg • A központi árok előtt helyezkedik el a frontális lebeny hátsó részén. Jellemző rá, hogy az akaratlagos mozgások vezérléséért felelős. • Az emberi test úgy képeződik le benne, mint egy fejjel lefelé állított emberke, akinek a feje egyenesen áll.

23. Motoros kéreg • Ez egy fordított leképeződés, tehát a testünk jobb oldala a bal agyféltekében képeződik le, a bal oldala pedig a jobb agyféltekében képeződik le. (Tehát ha van egy jobboldali agyvérzés, akkor a bal oldal fog megbénulni.)

24. Szenzoros kéreg • - szomatoszenzoros kéreg, ez a bőrben, izmokban levő receptoroknak felel meg, tehát a testérzékelésnek tulajdonképpen (hideg, meleg, tapintás és a testmozgás érzékelése tartozik ide). Minél jobb a beidegzés, annál nagyobb területe van az agyban. Fordított beidegződésű ez a kéreg. • - látókéreg, a nyakszirt lebeny, tarkólebeny hátsó részében helyezkedik el (ezért van az, hogyha valakit hátulról leütnek, akkor csillagot lát). A látóidegeknek egy része kereszteződik, más része nem. • Minden a két szemnek a jobb látótere a bal agyféltekében képeződik le, és mindkét szem bal látótere a jobb agyféltekében képeződik le. • - hallókéreg, a halántéklebenyben van, és erre jellemző az, hogy mindkét fülből mindkét agyféltekébe mennek impulzusok, de az ellenoldali beidegződések az erősebb, tehát több impulzus megy a jobb fülből a bal agyféltekébe, de valamennyi megy a jobb agyféltekébe is.

25. Szenzoros homunkulusz

26. Motoros és szenzoros homunkulusz

27. Asszociációs területek • Ezekre az jellemző, hogy közvetlen szenzoros vagy motoros feldolgozást nem végeznek. A frontális asszociációs terület a frontális lebenyben, homloklebenyben helyezkedik el. Ez a problémamegoldó gondolkodásban játszik szerepet. • Ha ez a terület károsodik, akkor a gondolkodási képességeink fognak károsodni, és az erkölcsi készségeink is. A homloklebeny, baleseti sérülteknél egyrészt az intellektuális képességei, másrészt pedig a morális színvonala fog csökkenni. • Akkor van probléma, amikor át kell váltani egyik szempontról a másikra, az egyik stratégiáról a másikra.

29. Agyféltekék • A jobb agyfélteke is rendelkezik egy egyszerű beszédmegértési képességgel, bár az absztrakt fogalmakat nem érti. Egy egyszerűbb számolási képessége is van kb. a kétjegyű számok összeadásának a szintjéig; forma, tér és arc felismerése; nem verbális fogalomalkotása; (szimbólum képzése), a közvetett érzelmi funkciók is ide kapcsolhatók. • A bal agyfélteke egy racionális, tudatos; a jobb agyfélteke pedig egy inkább irracionális, inkább a tudattalanhoz kapcsolódó tevékenységre specializálódott. • Azt szokták mondani összefoglalóan, hogy a bal agyfélteke inkább a tudatos, racionális, a logikus, a tervező; a jobb agyfélteke az irracionális, az érzelmek, a tudattalan.

30. Hátsó asszociációs területek • Egy-egy érzékletnek a szolgálatában állnak. Az agy nem teljesen szimmetrikus, a két féltekének a funkciói között vannak eltérések. A bal agyféltekén helyezkedik el a motoros beszédközpont és a szenzoros beszédközpont. • A motoros beszédközpont arra jó, hogy tudjak beszélni. • A szenzoros beszédközpont arra jó, hogy megértsem a beszédet. • Ide kötődik a szavak leírása, és az írott szavak megértése (írás-olvasás), a számolás, a logikai képességek, az analízis, szintézis képességei, a ritmikus időzítés képessége, és a közvetlen érzelmi reakciók is.

32. Hasított agy kísérlet (1968) • Roger SPERRY kísérletezett majmokkal és emberekkel, átvágták az agy kérges testét. • Nobel-díjat kapott

33. Hasított agy • Epilepsziánál szokták alkalmazni, olyan epilepsziás betegeknél, ahol állandó görcsös állapot van, amikor az epilepsziás görcsök egymást követik rögtön, ez egy életveszélyes állapot, amikor is olyan műtét végeznek, ahol a kérges testet átvágják. • Azok az információk, amik a jobb agyféltekéből eljutnak a bal agyféltekébe azok a kérges testen keresztül, átjutnak a balba és fordítva. Ezzel a műtéttel ez nem történik meg. (Ezért mondják, hogy nem tudja a balkéz, hogy mit csinál a jobb.)

34. Hasított agy kísérletek • A vizsgált személy ül egy vetítőernyő előtt. A vetítőernyő úgy van elhelyezve, hogy a kísérleti személy a kezeit nem látja. Az ernyő bal oldalán egy szó villan fel olyan rövid időre, hogy a szemmozgásokkal nem tudja követni, tahát csak az egyik szem látóterébe kerül a kép.

35. A bal látótérbe kerülő kép a jobb agyféltekébe kerül az információ. • A vizsgálati személynek azt mondjuk, hogy válassza ki azt a tárgyak, aminek a nevét látta felvillanni. • Ezt, ha jobb kézzel próbálkozik, nem tudja megcsinálni, mivel az információ a jobb agyféltekébe került, a bal kezével tudná könnyedén megcsinálni. (Bal területen volt az információ a jobb agyféltekébe került, a jobb félteke irányítja a bal kezet, tehát a bal kézzel ki tudja választani a tárgyat, a jobb kéz viszont nem tudja, hogy mit kéne csinálni, azzal nem tudja kiválasztani a tárgyat, sőt megnevezni sem tudja, mivel a megnevezés is bal féltekei funkció lenne.)

36. Volt olyan is, amikor összetett szavakat vetítettek az ernyőre (pl. gőzgép). A szó eleje a bal látótérbe esik, tehát a jobbféltekébe jutott; a vége pedig a jobb látótérbe jutott, így a balféltekébe jutott. Ha megkérdezik a kísérleti személytől, hogy milyen szót látott, akkor azt mondja, hogy gép. Mert, hogy a gép esett a jobb látótérbe, tehát a balféltekébe jutott, ahol a beszéd funkció van. De ha megkérdezzük, hogy milyen gép, akkor csak találgatni tud.

39. Perry kísérletei • A vizsgált személy ül egy vetítőernyő előtt. A vetítőernyő úgy van elhelyezve, hogy a kísérleti személy a kezeit nem látja. Az ernyő bal oldalán egy szó villan fel olyan rövid időre, hogy a szemmozgásokkal nem tudja követni, tahát csak az egyik szem látóterébe kerül a kép. A bal látótérbe kerülő kép a jobb agyféltekébe kerül az információ. • A vizsgálati személynek azt mondjuk, hogy válassza ki azt a tárgyak, aminek a nevét látta felvillanni. • Ezt, ha jobb kézzel próbálkozik, nem tudja megcsinálni, mivel az információ a jobb agyféltekébe került, a bal kezével tudná könnyedén megcsinálni. (Bal területen volt az információ a jobb agyféltekébe került, a jobb félteke irányítja a bal kezet, tehát a bal kézzel ki tudja választani a tárgyat, a jobb kéz viszont nem tudja, hogy mit kéne csinálni, azzal nem tudja kiválasztani a tárgyat, sőt megnevezni sem tudja, mivel a megnevezés is bal féltekei funkció lenne.)