420 likes | 765 Views
A hódító Róma. Róma nagyságának alapja – a terjeszkedési kényszer. A patríciusok polgárjoga a földbirtokon alapult, s katonai kötelezettséggel járt, ahhoz, hogy gyerekei is rendelkezzenek e joggal, új földeket kellett megszerezni. Polgárjog. Katonáskodás. Földbirtok.
E N D
Róma nagyságának alapja –a terjeszkedési kényszer • A patríciusok polgárjoga a földbirtokon alapult, s katonai kötelezettséggel járt, ahhoz, hogy gyerekei is rendelkezzenek e joggal, új földeket kellett megszerezni Polgárjog Katonáskodás Földbirtok A plebejusok segédcsapatként vettek részt a harcokban, de fokozatosan ők lettek a legfontosabb katonai réteg, ezért követelésekkel léphettek fel: polgárjog a legfontosabb
A hódítások kezdete • A földéhség és a terjeszkedési kényszer összekapcsolódik, eleinte önmagukat védték a külső támadásoktól, de később már ők támadnak a szomszédaikra • Az elfoglalt földek 1/3-át kisajátították, s felosztották, a plebejusok coloniákat hoztak létre • A hódítások alkalmazása a „divide et impera”, az oszd meg és uralkodj elve alapján
A hódítás szakaszai • Róma és a környező települések-népek • Etruszkok – Közép-Itália /szamniszi-háború/ • Gallok – Észak-Itália • Görögök – Dél-Itália /tarrentumi-háború/ • Punok – Földközi-tenger • a, Kelet felé való terjeszkedés (Ázsia) b, Dél felé való terjeszkedés (Afrika) c, Észak felé való terjeszkedés (germánok és a britek)
Események • i.e. 396: Veii elfoglalása, az első jelentős siker az etruszkok ellen • i.e. 387: gallok megtámadták a rómaiakat, Brennus: „Vae victis!” – Jaj, a legyőzötteknek! Ezt a rómaiak is megtanulták • i.e. 340-290: Latium és Campania elfoglalása • i.e. 282-272: Dél-Itáliagörögjeinek meghódítása: tarrenumi-háború A görög vezér Pürrhosz »pürrhoszi győzelem: győz a csatában, de nincs utánpótlása, a rómaiak új seregeket állítanak fel
A római hadsereg • Szakítanak a falanx harcmodorral • Sakktáblaszerű alakzatot vesznek fel, három sorban: gyorsabban reagálhatnak az ellenség mozdulataira • A leghátsó sorban állnak a legtapasztal-tabb katonák, ők a harc végén kerülnek bevetésre
Pun háborúk • Itália meghódítása után a Földközi-tenger nyugati térségének urai a punok érzik fenyegetve magukat • A pun sereg zsoldossereg, a római viszont parasztokból áll, akik elhivatottak, ha védeni kell a hazát • Az érdekszférák ütközési pontja Szicília, amelynek egyik fele görög, másik pun terület volt
i.e. 264-241- Az első pun háború • Tengeren a punok, szárazföldön a rómaiak voltak az erősebbek • A csapóhíd segítségével a rómaiak tengeren is győznek • A béke pontjai: Szicília római provincia lett: évi adót fizet Rómának, Róma nevezi ki vezetőit • Hatalmas sarcot vetett ki Karthagóra • Karthagó meggyengült, a zsoldosok elmenekülnek, s a rómaiak elfoglalják Korzikát és Szardíniát
i.e. 218-201 A második pun háború • Hannibal, a fiatal, tehetséges hadvezér felmérte a rómaiak erejét: nagy területet uraltak, ezért Hispaniát megszállta • Új stratégiája: Rómát Itáliában kell legyőzni, úgy, hogy az Alpokon átkelve fel kell lázítani a Rómaiak által legyőzött népeket • i.e. 216: Cannae: elsöprő győzelmet arat Hannibal
Hannibal ante portas! Hannibal a kapunk előtt! – Rómáig vonul, de megostromolni nem meri Rómát, s ezzel elárulja gyengeségét • Új római vezér: Cornelius Scipio felismeri ezt, s Hispaniaban győzi le Hannibal utánpótlását • Ezután Karthagót támadja meg közvetlenül • i.e. 202: Zamai csatában legyőzi Hannibal visszatérő seregeit • A punok elvesztik a városon kívül minden földjüket
i.e. 149-146 A harmadik pun háború és következményei • Róma demonstratív céllal lerombolja a Karthagót Ceterum censeo, Carthaginem delendam esse – mondta Cato (Egyébként az a véleményem, hogy Karthagót el kell pusztítani) • Ezután elindultak keletre, fokozatosan legyőzve az ottani országokat • i.e. 168: püdnai csata: Makedóniát győzik le • i.e 146: görögséget provinciává teszik (Achaia)
Legfontosabbprovinciák - gyarmatok • Szicília (i.e. 241) • Korzika, Szardínia (i.e. 231) • Hispánia (i.e. 197) • Karthagó lerombolása – Africa (i.e. 146) • Macedónia (i.e. 146) - makedónok • Achaia (i.e. 146) – görögség (kiv.Athén-Spárta) • Asia (i.e. 129) • Gallia (i.e. 120 , i.e. 81) • Kréta, Ciprus, Syria (i.e.74 – 64) • Illyricum és Egyiptom (i.e. 33, i.e. 30)
Provinciák a köztársaság korábani.e. 30-ig • Kr. e. 241Sicilia, propraetori • Kr. e. 231Corsica és Sardinia, propraetori • Kr. e. 197Hispania Citerior és Hispania Ulterior, propraetori provinciák • Kr. e. 146Macedonia-Achaea, propraetori provincia • Kr. e. 146Africa proconsularis, proconsuli • Kr. e. 129Asia, proconsuli • Kr. e. 120Gallia Transalpina (később Gallia Narbonensis), propraetori • Kr. e. 81Gallia Cisalpina, propraetori • Kr. e. 74Bithynia, propraetori • Kr. e. 74Cyrenaica és Creta, propraetori • Kr. e. 64Cilicia és Cyprus, propraetori • Kr. e. 64Syria, propraetori • Kr. e. 33Illyricum, propraetori • Kr. e. 30Aegyptus (Egyiptom), propraetori provincia, amely egy speciális rangú helytartót kapott (Praefectus aegypti)
Győzelmek - csaták • i.e. 396 Veii etruszk háborúk– Latiumért • A kelta gall törzsek elleni háborúk É-Italiában • i.e. 343-290 szamniszi háborúk - Campaniáért • i.e. 282-272 tarrentumi háború – Dél-Itáliáért (Pürrhosz– epeiroszi király)→Itália egységesítése • i.e. 264 – 146 pun háborúk: Földközi-tenger-ért • i.e. 216 Cannae • i.e. 202 Zama • i.e. 168 Püdna