Kisebbségek, nemzetiségek, etnikumok

1. Kisebbségek, nemzetiségek, etnikumok

2. Nemzeti és etnikai kisebbség • „… minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok, és lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartástudatról tesz tanúbizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségei érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.” (Kisebbségi törvény, I. fejezet 1. §)

3. Nyelv, kultúra, hagyomány • Kisebbség által használt nyelv: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán

4. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Jogairól szóló 1993-as törvény • A kisebbségek közösségi jogai • hagyományok, nyelv ápolása, tárgyi és szellemi kultúra megőrzése és gyarapítása; • társadalmi szervezetek és önkormányzatok létrehozása) • Egyéni kisebbségi jogok • nyilatkozatra senki nem kötelezhető nemzetiségi hovatartozásáról • politikai és a kulturális esélyegyenlőség • kulturális jogok

5. Kisebbségi oktatás • A tanulóknak joguk van kisebbségi oktatáshoz • Az oktatás nyelve a magyar v. bármely kisebbség nyelve lehet • Kisebbségi önkormányzatok egyetértési joga, iskolafenntartási joga • Kiegészítő támogatás!!!

6. A nemzeti és etnikai oktatás irányelve • Kisebbségi oktatás formái: • Anyanyelvű oktatás • Kétnyelvű kisebbségi oktatás • Nyelvoktató kisebbségi oktatás • Cigány kisebbségi oktatás • Interkulturális oktatás • Fő cél: leszakadás megakadályozása, második oktatási esély megteremtése

7. A kisebbségekhez tartozó tanulók iskolai kudarcának lehetséges okai • A kisebbségi csoportnak a többségi társadalomban elfoglalt kedvezőtlen pozíciói • A kisebbségi jogok érvényesülésének hiánya • A kisebbségekhez tartozó gyermekek hátrányos megkülönböztetése • Az oktatás méltányosságának mértéke

8. A szegregált iskolarendszer káros hatásai. Miért romlik le az oktatás minősége szegregált körülmények között?

9. Roma gyerekek

10. Történet • Őshaza: • Észak-India nyugati területe – Pandzsab • Közép-Ázsia • Észak-Perzsia • Magyarország: • 15. század idején jelentek meg Magyarországon • Vándorló életmód – menlevelek • Viszonylagos nyugalom a 18. századig (I. Lipót, 1701; Mária Terézia, 1749)  asszimilációs törekvések! • 1893: első cigányösszeírás: 280.000 fő, a lakosság 1,8% • 1940’-es évek: Endre László – roma holokauszt

11. A cigányság helyzete Magyarországon 1945-től napjainkig • 1945 után: telepek, sátrak, vályogkunyhó • 1950-es évek: • gyárak – munkások • Telepek felszámolása - erőszakos mosdatások, fertőtlenítések • A Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége • 1960-as és 70-es évek: • a cigánytelepek felszámolására irányuló program (CS lakások) • Cigány gyerekek beiskolázása • 1980-as évek: • Viszonylag kedvező helyzet

12. A cigányság helyzete ma • Munkanélküliség: 30 %-os foglalkoztatottság • Területi egyenlőtlenségek • Kitelepülési próbálkozások • Létrejöttek a kisebbségi, köztük a cigány önkormányzatok. • Kialakult egy cigány értelmiségi réteg. • Romológia tanszékek szerveződtek . • Jelentősen megszaporodott a cigánysággal foglalkozó publikációk. • Cigány nyelvű kiadványok száma megnőtt. • Cigány nemzetiségi iskolák jöttek létre.

13. A cigány népcsoport belső tagolódása

14. Foglalkozások • Fémműves foglalkozások: kovács, lakatos, szegkovács, foltozók (kolompár) • Faműves foglalkozások: teknővájók (beás) • Sármunka • Kosárfonás

15. Szokások és életmód • Öltözködés • Vendéglátási szokások

16. A cigányság szociológiai jellemzői • Iskolai végzettség – nagyon alacsony: férfiak alig 40, nők alig 30 %-a fejezi be a nyolc általánost • Foglalkoztatottság: a cigányok ¼-ének van munkahelye • Jövedelmi viszonyok: munkából származó jövedelmek, nem munkaviszonyból származó rendszeres jövedelem, kiegészítő, nem rendszeres jövedelmek • Lakáskörülmények

17. Cigány családok és gyermekeik • Házasság – párválasztás • Családhoz való erős kötődés • Öregek tiszteletben tartása • Asszonyok szerepe – családok összetartása

18. Gyermeknevelési szokások • Következetlenség • Gyermekcentrikus • Saját közösség által megszabott normáknak megfelelő teljesítménycentrikusság • Tartós érzelmi melegség • Nincs szigorú időbeosztás • Szabadosság

19. A gyermeknevelés korszakai • Csecsemőkor: abszolút kiszolgálás korszaka  nem alakul ki a „biológiai óra” • Felállástól biológiai érésig: állandó izgalom korszaka, nagy türelem  nincs dackorszak, szeparációs szorongás • Biológiai érés kezdetétől (10 éves kortól) kicsinyített felnőtt, nincs serdülőkor

20. Roma gyermek az óvodában • Kisebb arányban vesznek részt az óvodában • Túlféltés problémája

21. Roma gyermek az iskolában • Kudarcorientáltság: • Kultúra mássága • Hátrányos helyzet • Családi szocializáció – szociális hiányok • Nyelvi hátrányok • A nem roma származású szülők tiltakozása

22. Nyelvi szocializáció • az ember nyelvileg és kulturálisan kompetenssé válik • kulturálisan szervezett, interaktív folyamat • egész életen át tartó folyamat • kultúraspecifikus normák, interakciós minták • az írásbeliséggel való találkozás milyensége • Bernstein nézetei: kidolgozott és korlátozott nyelvi kódok

23. Interkulturális nevelés „nem az a feladata, hogy egy általánosként tételezett értékrendet mindenek fölé helyezve ahhoz idomítsa a gyerekeket, hanem mindenkit a saját kultúrájának bázisán a saját csúcsaira juttasson fel, a megszerezhető műveltség gazdag tárházát felkínálva választásra. Nem a roma kultúra ellenében kell szocializálni a gyerekeket, sőt, a roma kultúrát az iskola életének szerves részévé kell tenni. Tudomásul kell venni azokat a sajátosságokat, amelyekkel a roma gyerekek otthonról hozott kultúrájuk folyamán rendelkeznek, az iskolának ehhez igazodnia kell, még akkor is, ha ez évszázadok alatt kidolgozott, mára már kőbe vésettként tisztelt szabályok újragondolását és esetleg alapvető átalakítását követeli is meg.” (Nahalka István)

24. Multikulturalizmus • Okai: globalizáció, a kommunikációs rendszerek változása, migráció, turizmus • Multikulturalizmus: elkülönülőkultúrák együttélése • Együttélés jelenthet egymás mellettiséget és egymásra hatást egyaránt.

25. Multikulturalizmus eredete és szintjei Eredője lehet: • Hosszú távú történelmi folyamat • Középtávú-migrációd-esemény • Rövidtávú politikai folyamat Kiterjedése különböző szinteken: • Globális • Makroszintű • Mezoszintű • Mikroszint • Egyéni szint

26. Stratégiák • Asszimiláció • Marginalizálódás • Szegregáció • Szeparáció • Integráció • Inklúzió

27. Multikulturális nevelés történetének szakaszai • „Ethnic studies” szakasz, • „Multietnikus oktatás” szakasza • Nők és fogyatékkal élők oktatási jogainak teljes körű biztosítása • Elmélet és gyakorlat összefüggéseinek kutatásokkal való segítése

28. Multikulturális nevelés dimenziói • tartalmi integráció • tudáskonstrukciók • előítéletek csökkentése • esélyegyenlőség pedagógiája • az iskola kultúrájával, szervezetével foglalkozó elképzelések.

29. Multikulturális iskola jellemzői • a nevelőtestület értékrendje • nyelvi pluralizmus • etnikai és kulturális sokszínűség • Tanítási stílusok • Etnikai egyenrangúságot • Tananyag etnikai vonatkozásai • Rasszizmus felismerése, ellene való küzdelem • A multikulturális pedagógiai törekvések a pedagógia minden területére kiterjednek