10. Csehszlovákia szétválása

1. 10. Csehszlovákia szétválása Csehszlovákia története 1948–1992

2. A pártállami múlt öröksége • A Sacher-gate • szovjet inváziótól tartva az OF nem merte a BM-t magának követelni (s addig az StB aktuális vizsgálatainak harmadát megsemmisítették) • végül a katolikus Richard Sacher a Néppárt tagjaként lett belügymin., aki elbocsátotta az StB összes tisztjét (átvilágítási eredménytől függetlenül) • botrányt kavart, hogy az elbocsátottak hat havi végkielégítést kaptak, majd az igazolt személyeket mégis vissza kellett venni a BM-hez • a Sacherrel elégedetlenek ekkor hírbe hozták egyik emberét, hogy az állítólag StB-s őr volt az 50-es évek uránbányáiban – ezt sikerült cáfolni • gyanú szerint az ügyet maga Sacher kreálta, hogy volt társutas pártját „tisztázza” • A lusztráció (lustrace) kérdése • 140 ezer StB-informátor helyzete: Sacher javaslatára 5 évig nem vállalhatnak vezető pozíciót; ennek megállapítására átvilágítás (mint a normalizáció alatt) • 1991 ősz: kiszélesítették a pártfunkcionáriusokra, népi milicistákra és 10 évre • az StB-nyilvántartás megbízhatatlansága miatt a felmentés sem sokat ért; számos visszásság; az elbocsátott újságírók utódai pedig „zöldfülűek” voltak • Tomáš Sokol prágai főügyész és a CSKP betiltásának terve • 1990 ápr.-ban levélben fenyegette meg a CSKP KB-t széles vizsgálatokkal • a főügyészség elhatárolódott Sokol „magánakciójától”, az OF vezetői pedig úgy értelmezték a levelet, hogy az a KP jövőbeli tetteire vonatkozó figyelm. • a közvélemény nagy része követelte a KP vagyonelkobzását és betiltását

3. Politikai helyzet 1990 elején • A Nemzeti Egyetértés Kormányának működése • Havel elnök újévi beszéde és későbbi tevékenysége: morális tartás • pl. csak ő kér bocsánatot a kitelepített németektől stb. • külpolitikai cél: visszatérés Európába; sikeres megegyezés a szovjet csapatok kivonásáról, 1990. febr. 22. (utolsó katona távozása 1991. júl.) • fegyverexport leállítása, kat. szolgálat 2 évről 1,5-re csökken, polgári szolg. is • emberi és polgári jogi törvénykezés (szólás-, gyülekezési stb. szabadság) (végeredménye: Emberi Szabadságjogok Chartája, 1990. dec.) • nagyvonalú amnesztia (köztörvényesek is) –» erősödő bűnözési hullám • éledő rasszizmus a cigányok, vietnamiak ellen • választójogi törvény: 5%-os bejutási küszöb (legalább az egyik közt.-ban) • A „kötőjel-háború”, 1990. április (szó szerint: gondolatjel-háború) • Havel javasolta a „Szocialista” szó elhagyását az állam nevéből • a szlovákok Cseh–Szlovák Szövetségi Közt. nevet akartak, a csehek elvetik • eleinte két hivatalos név, majd kompromisszum: Cseh és Szlovák Szöv. Közt. • 1990 június: választások 95%-os részvétellel (!) • Cso.-ban az OF nyer 50–53%-kal; 13–14% komm., 9% ker.dem. • Szlk.-ban a VPN 33–37%-kal; 13–14% komm., 17–19% ker.dem. • Čalfa marad a szöv.-i kormányfő, Vladimír Mečiar a szlk, Petr Pithart a cseh min.eln.

4. Gazdasági rendszerváltás • Vita az átalakítás módjáról • Valtr Komarek min.eln.-helyettes: lassú, fokozatos reformok, a lakosság védelme a túl hirtelen rázúduló nehézségektől (infláció, munkanélküliség) • Václav Klaus pénzügymin.: radikális sokkterápia (végül ez kap zöld utat) • 1990 márc. költségvetés: radikális kiadáscsökkentés (állami vállalatok, árak és bérek dotálása + a védelmi kiadások visszafogása) –» hiány helyett többlet • Privatizáció két fázisban + kárpótlás • 1990. okt. kisebb boltok, vendéglők, kisüzemek: 70 ezer kistulajdont adott vissza (1955–61 közt elkobzottak) • (1991. febr. az 1948 [nem 1945!]–55 közt privatizált üzemekért kárpótlás) • kiderült, hogy a képviselők szerint a Beneš-dekrétumok jogosak és legálisak • a katolikus egyház tulajdonát is vonakodtak visszaadni • 1991. okt. nagyüzemek: kuponos privatizáció (visszaélésekkel) • Gazdasági problémák cseh–szlovák feszültségeket is okoztak • sokkal súlyosabb visszaesés Szlk.-ban (ott 27–33%) • pl. a fegyvergyártás leállítása miatt („konverzió”) • emiatt önálló szlk. külpol. igénye, titkos fegyverszállítási tárgyalások is (1991 ápr.-ban ebbe bukott bele Mečiar első kormánya, Ján Čarnogurský követte) • a munkanélküliség eltérő mérete miatt (Cs. 4%. Szlk. 11%)

5. A kompetenciatörvény • Havel javaslata egy új alkotmányra 1989 végén • egyetlen szövetségi alkotmány, vagy mellette két közt.-i is legyen? • melyiket alkossák meg korábban? alulról vagy felülről épülő alk.-os rsz.? • az 1990-es választások két évre szóló alkotmányozó Szöv.gy.-t hozott létre • A trencsénteplici találkozó, 1990 aug. • célja a kompetenciák elosztása, a cseh–szlovák kiegyezés • harc a nemzeti önállóság (szlovák) és az egységes gazdasági reform (cseh) elképzelése (a nemzeti és a polgári elv) között • a szlovák kormány szerint a föderáció közös ügyei a védelem, a pénzügyek (adó, vám stb. is), külpolitika, egyes környezetvédelmi intézk.-ek • később ezeket tovább akarta szűkíteni (a Szl. Nemz. Párt elvetette a fentit is) • Pithart cseh me. szerint az egyetlen életképes alternatíva a felbomlás mellett • A kompetenciatörvény megszületése, 1990 dec. • egy Hlinka-emlékünnepen a szónokok 15e fő előtt követelték a szuverenitás kinyilv.-t és éltették a szlk. államot. Pozsonyban tüntetések követelték a szlk. hiv. nyelvet. 1990. okt. 25-én a pozsonyi parl. ezt tv.-be is iktatta, a kisb.-k számára saját nyelvhaszn. joggal (ott, ahol 20%-t elérnek). • okt. 28-án Havel beszédében kérte, hogy a csehek tegyék félre lenéző maga-tartásukat a szlk.-okkal, a szlk-k pedig tartózkodjanak a nac. demagógiától • az egyezmény még kétszer tárgyalóasztalra került, apróbb módosításokkal végül nov.-ben mindkét helyi parl., dec. 12-én pedig a szöv.-i is elfogadta

6. Alkotmány-előkészítés • Tárgyalások Havel szervezésében és védnökségével 1991-től • a morva mozgalom kérdése: hármas föderáció legyen? • tisztázatlan szlovák célok: önállóság? konföderáció? föderáció? • „belső államszerződés” igénye, a csehek elvetik (csak önállók kötnek ilyet) • Havel elnök szövetségi alkotmányterve • mindhárom alkotmányt egyszerre fogadják el, legyenek egyenrangúak • a kompetenciák elosztása helyett jobb, ha a közt.-okat vonják be a szöv.-i döntésekbe (a „felsőház” helyett Szövetségi Tanács legyen a két tag-parlament elnökségéből) • erősíteni kell a közt. elnöki jogkört a stabilitás érdekében – sok bírálat éri! • Szlovák tervezetek • a parl. alkotmány-előkészítő bizottsága terve: alulról építkező föderáció, a két állam közötti szerződés szabályozza a kapcsolatokat; kilépés népszavazással • kereszténydemokrata terv: ua., de sima szerződés helyett államszerződés kell • Szlovák Nemzeti Párt: teljes függetlenség létrehozása szükséges • cseh terv (sokáig) nincs, csak a felbomlás biztossá válása után kezdik meg • a föderáció kielégítette a cseheket, míg a szlk.-ok elnyomottnak érzik magukat

7. A pártosodás • A kezdet: a mozgalmak (OF, VPN) • mindkettő mindenki számára nyitott, így nagyon heterogén lett • az 1990-es győzelem után emiatt is megindult a részekre szakadásuk • Csehország: hagyományos politikai értékrendek szerint • hagyományos jobb- és baloldal alakult ki, amelyek közt a fő vitás kérdések a transzformáció, a nagy rendszerek reformjai és a liberalizmus problémái voltak • a legfontosabb erő Klaus Polgári Dem. Pártja (ODS), de mellette számos jobboldali parl.-i párt is működött (együtt erős fölényben voltak) • a baloldal fő ereje Miloš Zeman Csszl. Szocdem. Pártja, de 1992-ig fontos volt a komm. párt is (Cs. és Morvao. KP-ja, 1992-ben is 14%, majd szétesett) • Szlovákia: autoriterizmus, paternalizmus és nemzeti emancipáció • a legtöbb párt nemzeti jellegű, jobb- és baloldali törés csak részben jelent meg • erőskezű, rendteremtő vezetőt akarnak, visszavágytak az állami elosztási rsz.be • színes és széles baloldal, egyre inkább szűkölő jobboldal(i liberálisok) • 1991: a VPN-ből kiválik Vladimír Mečiar Demokratikus Szlovákiáért Mozgal-ma (HZDS), egy baloldali, de radikálisan nacionalista erő • még radikálisabb a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) • jelentős baloldali erő volt még Dubček Szlk. Szoc.dem. Pártja (SDSS) és a SzlKP utódja, a Demokr. Baloldal Pártja (SDL) • jobboldal: a doktrinér Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), a Čarno-gurský-fivérek antiliberális, nemzeti, katolikus pártja a legfőbb

8. Parlamenti- és kormányválságok • A politikai élet polarizálódása • 1991: az előző évben győztes pártok differenciálódása • parlamenti és társ.-i erőviszonyok, támogatottság különbözik egymástól: gyenge kormányok és erős ellenzék • Szlovák nacionalista akciók • olyan szlovák törvények is születtek, melyek ellentétesek a szöv.-iekkel • parlamenten kívüli eszközök, obstrukciók,kormányválságok (Szöv.gy.-ben is) • gyakran a kormánypártok is obstrukciót folytattak, hogy az ellenzék alkot-mány-ellenes lépéseit megakadályozzák • Havel szövetségmentő akciói 1991 végén • nagyobb jogkört kért a szövetség működőképességének megtartásáért • 1991. nov. 17-én újabb forradalmat hirdet – a parlamentek ellen; 21-ére tömeggyűlést hívott össze, zajos sikerrel • elnöki diktatúra bevezetésének tervével vádolták – pedig csak a súlyos hely-zetet akarta kezelni, hangoztatva, hogy nem felkelést akar, csak a népakaratot • 1992. jan.-ban a Szöv. Gy. minden javaslatát elveti (pl. népszav. a föder.-ról) • A milovy-i tanácskozás, 1992. febr. • 1992. febr. a két közt.-i parl. Elnökségének utolsó egyeztetése • Klaus szöv.-i pénzügymin. ragaszkodik az egységes gazdasági térséghez • a javaslatot csak a csehek fogadták el; a vál.-ok miatt a tárgyalás megszakadt

9. A népszavazás lehetetlensége • A népszavazás várható eredménye és elmaradásának okai • a cseh és szlk. társ. többsége is a föderáció fenntartására voksolt volna • ez katasztrófát jelentett volna az összes párt számára, ezért elszabotálták azt • nem volt hagyománya sem a referendumnak, ami nem is vitt volna előre • kellő előkészítés nélkül (rosszul feltett kérdéssel) csak zavart okozott volna, s öt évvel is elnyújthatta volna az agóniát • Népszavazás helyett: választások, 1992. jún. 5–6. • Klaus bejelentette: az egységes gazdasági tér szükséges, ha ez nincs, vagy szlk. zsarolási alappá válik, jobb, ha a két ország elválik • Mečiar a kampányban nem tárta fel nyíltan terveit Szlk. önáll.-ról, míg a cseh pártok egyre többször beszéltek a teljes önállóság szükségességéről • már nem is államjogi (kompetencia) viták, hanem az ellentétes pol.-i és gazd.-i struktúrák okozták a feszültségek zömét • nem meglepő, hogy ellentétes pol.-i erők győztek: Szlk.-ban a HZDS, Cso.-ban az ODS győzött (mindegyik kb. 34%-ot szerezve) • Mečiar újra szlovák me., Klaus átveszi Pitharttól a cseh me.-i posztot, szövetségi kormányfővé Jan Stráskýt választják • a két oldal közötti megegyezés esélye ezzel minimálisra csökkent

10. Szétválási tárgyalások • Mečiar és Klaus elképzelései • Mečiar: a szlovákok államalkotó nemzet akarnak lenni • Klaus: ebben az esetben a csehek is, de a válásról gyorsan kell megegyezni a gazd. reform miatt (a szlovák emancipáció természetes és legitim) • Mečiar kettős játékot űz, a cseh baloldallal együtt még konföderációs terveket is dédelget (a cseh baloldal önmagában gyenge, ezért együttműködik vele) • Szövetségi szervek a választások után • vita volt, hogy kellenek-e egyáltalán, végül felszámoló szervként létrejönnek (a szöv.-i kormány már nem jelentős, a képviselők még komolyan veszik) • a Szöv.Gy.-ben baloldali többség, ezért az ODS néha kénytelen obstrukciózni • Szlk.-ban autoriter rendszer kezd kiépülni • júl. 17-én Pozsony szuverenitási nyilatkozatot adott ki • A tárgyalások és az önállóság (1993. jan. 1.) • a régi alkotmány alapján nem lehetett gyors felbomlásról megegyezni • végül új alk.tv.-t hoztak, de ehhez minden oldal támogatása kellett (3/5-ös tv.!) ezt Mečiar éri el: a szöv.-i szlk. képviselők átülhetnek a pozsonyi parl.-be • Mečiar azonban ingadozik, sértődötten ki-kivonul, így Klaus kénytelen ha-táridőt húzni (1992. dec. 31.); ha addig nincs megegyezés, Szlk. rosszul járhat • csak nov. 25-én fogadják el az alk.tv.-t, előtte okt.-ben a közös vagyon elosztásáról is vita; Klaus elveti a közös állampolgárság ötletét is • 1993: egy ideig még közös pénz, de hamarosan saját valuta is