VADTAKARMÁNYOZÁS

1. VADTAKARMÁNYOZÁS Tóth Tamás1 – Beke Károly1 – Marosán Miklós2 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR 1ÁLLATTUDOMÁNYI INTÉZET, TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK 2KÖRNYEZETTUDOMÁNYI INTÉZET, ÁLATTANI TANSZÉK

2. Zárttéri nagyvadtartás ésa csülkösvadfajok takarmányozása

3. Bevezetés • A nagyvadnak kiemelkedő szerepe van a magyar vadgazdaságon belül • Az összes gímállomány egy tizede, dámpopulációk egyharmada, a vaddisznó létszám egyharmada zárttéri körülmények között él • Nőt a nagyvad populációk sűrűsége, nőtt a vadkár populációk csökkentése • Megoldás az intenzív vadgazdálkodás • Jelentős igény a vadászat, mint hobbi, sport iránt

4. Zárttéri vadtenyésztés a világon • Ókorban kulturális okokból tenyésztés • Kultikus kertekből fejedelmi vadaskertek • Később vadasparkok, állatkertek • Világviszonylatban fontos fajok: rénszarvas, jávorszarvas, wapiti, antilop, szambar szarvas, Szika-, Maral-, fehérfarkú szarvas, vaddisznó, gímszarvas, dámszarvas

5. Zárttéri vadtenyésztés hazánkban • 1970-es években első vadaskertek, 1980-as évek közepétől a zárttenyésztés hazai kezdete • Eredményeként nőtt a hazai vadászturizmus • Módok: • Félintenzív vadtenyésztés (300-500 ha, természetszerű körülmények, vadtenyésztés és vadászat) • Intenzív vadtenyésztés (zootechnikára alapozott vadtenyésztés a természetes vadpopuláció többszörösére dúsításával, nem vadásztatunk)

6. Vadaskertek tagolása • Rezervációk (érintetlen, védett természeti körzet; vadfaj populációk kitenyésztését szolgálják) • Nagyvad- és egyéb állatfajok fogsága (vadászati célú, vadtenyésztő és kutatási célokat szolgáló vadaskertek, állatkertek, vadfarmok, vadmegfigyelési területek, különleges parkok, szafarik) • Karantén (betelepítéskori elkülönítés, gyógyítás) • Borjúkert (leválasztott borjak) • Bikakert (tartalék bikák, barkás agancs termelése) • Tenyészkert (utánpótlás biztosítása) • Vadászkert (vadászat biztosítása)

7. Vadaskertek célja • Tenyészállat előállítása • Barkásagancs termelés • Gazdaságosan nem hasznosítható erdő- és mezőgazdasági területek termelésbe vonása • Vadhústermelés • Erdő- és mezőgazdasági hulladékok felhasználása vadtakarmányozásra • Zigóta és spermaexport

8. Vadaskertek létesítésének általános szempontjai • Faj kiválasztása • Rendelkezésre álló terület helyszíni bejárása, faj és technológia kiválasztása • Alkalmazható tartástechnológia kiválasztása • Döntéselőkészítő tanulmány készítése • Részletes technológiai tervek készítése • Hatósági engedélyek beszerzése • Kivitelezés

9. Vadaskertek berendezései • Kerítés (legfontosabb és legdrágább) • Kapuk (utak, kertek lezárására) • Gyalogos átjáró (kerítés felett átívelő kétágú létra, kapuk mellett, útvonalak keresztezési pontjainál) • Etetők (rácsos szénatartó, betonozott etetőtér, borjú etető, kombinált etető, silótálca) • Itató (nélkülözhetetlen) • Sózó • Befogó (terelőfolyosó végén) • Magasles (stabil, mobil változat, etetőhelyek mellé maximum 50 m-re)

10. Vadaskertek üzemeltetése • Betelepítés • Ellés • Legelőművelés • Agancstalanítás • Leválasztás • Befogás • Bélsárvizsgálat (negyedévenként endoparazitás fertőzöttség meghatározása miatt) • Kerítésellenőrzés (hetente legalább kétszer) • Takarmányozás

11. A gímszarvas zárttéri tartása

12. Feltételei • Tárgyi feltételek (optimális terület, legelő- és gyepfelület, lehetőség szerint négyzet alak, fás szárú növénnyel borított terület legyen 10 %, természetes vízfolyások, mesterséges itatók, dagonyák) • Személyi feltételek (állattenyésztő és vadtenyésztő szakemberek) • Minimum 50 ha, 200 db állat

13. Technológia • Gímkert (az egész komplexum) • Bikakert (agancsgyűjtés, tartalék bikák) • Borjúkert (leválasztott borjak) • Tenyészkert (szaporítás) • Karantén kert (betelepítés, gyógyítás)

14. Berendezések I. • Kerítés (3 m-es oszloptáv, 3,2 m hosszú akácoszlopok 80 cm mélyre ásva, ponthegesztett egymásra párhuzamos huzal sor, kerítésfonat) • Texasi kapu (fő közlekedési útvonalakra) • Egy- vagy kétszárnyú kapu (kertek közé) • Gyalogos átjáró • Vadetető szálastakarmány részére (a vad alá tudjon menni) • Betonozott etetőtér • Borjúetető (vadetetők mellett, felnőtt állat ne tudjon bemenni) • Silótálca • Sózó (kérődzők számára nélkülözhetetlen) • Itatók (természetes vízfolyások, mindenkor jól megközelíthetők legyenek, 3 l víz/nap/állat; mesterséges itatók, kutak)

15. Berendezések II. • Központi befogó (vad csoportos befogására, burkolni és bundázni kell az utolsó 10 m-t, szorítópadban végződik, el kell sötétíteni) • Mobil befogó (csalogató etetés 2 héttel a befogás előtt) • Ejtőhálós befogás (1500 m2-es tisztás, etetéses szoktatás) • Immobilizáció (egyedi befogáskor, gyógykezeléskor, repülő fecskendő) • Csoportos immobilizáció (kémia szerekkel kábítás) • Utak • Magasles (mobil és stabil, megfigyelés, befogás, vadászat)

16. A gímkert üzemelése • Jó genetikai populáció szükséges hozzá • Bikák elkülönítése korcsoportokként a bikakertekbe • Tenyésztésre szánt tehenek a tenyészkertbe, 1:15-ös ivararányban, tartalékbikával • Borjakat augusztusban a borjúkertbe • Kiöregedett bikákat bőgés előtt a vadászkertbe • Vegetáció alatt 4 db gím/ha legelőfelületre vetítve

17. Elvégzendő feladatok • Kerítés rendszeres ellenőrzése • Terület folyamatos megfigyelése • Kóborkutyák és illetéktelen személyek távoltartása • Vízmennyiség ellenőrzése itatókban és dagonyákban • Állomány megfigyelése, magatartásbeli zavarok kiszűrése

18. A gím takarmányozása I. • Az összes évi takarmánymennyiség 2/3-át legelőfelület biztosítsa a vegetációs periódusban • Télen fontos a mezőgazdasági melléktermékek szerepe • Életfenntartási igény 50-70 %-át veszi fel mesterséges takarmányból • Tartós fagy esetén 30 %-os energiapótlás • Napi vízigény a napi tápláléktömeg 50-70 %-a, télen fontos a lédús takarmány • Rosttartalomnak 20 %-nak kell lennie

19. A gím takarmányozása II. • Főbb szempontok: • Ameddig az élőhely produkciója alapján lehetséges a legelő területéről kell táplálni! • Akkor kell beavatkozni, ha a növényzet állapota ezt szükségessé teszi • Összefüggő hótakaró esetén takarmányozni kell! • 0 oC alatt 10-30 %-os adagemelés szükséges • Ha a legelő nyáron kisül 30-70 napi nyári takarmányozás szükséges • Az abrakszoktatás fokozatos kell, hogy legyen • Széna, szilázs ad libitum etethető

20. A gím takarmányozása III. • Gyakorlatban használt és elfogadott napi takarmányadagok: • Nedvdús takarmány (szilázs, répa, stb) 2-3 kg/állat • Szálastakarmány (széna, borsószalma) 1,5-2,0 kg/állat • Abrak (vadtáp, szemes, ocsú) 1-1,5 kg/állat

21. Vadegészségügyi feladatok • Betelepítés után zárt állomány kialakítása • Új állatokat mindig karanténozni kell • Boncolást a gímkerten kívül kell elvégezni • Takarmányok minőségére, tisztaságára folyamatosan figyelni kell • Egyedileg meg kell jelölni az állatokat • Preventív kezeléseket kell végrehajtani, a megelőzés fontosabb, mint a gátlás!!!

22. Hasznosítás • Agancstermelés (exportra) • Élőértékesítés (hazai és külföldi telepítések részére) • Húsként történő értékesítés • Vadászat (vadászkertbe telepítsük előbb az állatokat, lehetőleg zajmentes járművet válasszunk) • Sperma és zigóta értékesítés (tenyésztés)

23. A dámszarvas zárttéri tartása

24. Dámos vadaskert felépítése • Bikakert • Tenyészkert • Borjúkert • Karantén • Vadászkert Ugyanaz, mint a gímszarvasnál

25. Berendezései • Kerítés • Texasi kapu • Egy- vagy kétszárnyú kapu • Gyalogos átjáró • Itatók • Befogók • Etetők • Sózó • Magasles Ugyanaz, mint a gímszarvasnál

26. A dámos vadaskert üzemelése • Betelepítéskor egyedi jelölés használata • A tenyészkertekbe helyezzük a törzsállományt, 1:15-20-as ivararányban, 7 db állat/ha maximális sűrűségben • A tehenek mellé októberben helyezzük el a vezérbikát, 3 hét után 2 hétig új bikára cseréljük • Borjakat augusztus végén választjuk le, jelölés után a külső tárolókertbe kerülnek • A bikákat korcsoportokként kell elhelyezni • Agancstalanítást is korcsoportokként végezzük • Vadásztatásra a vadászkertet használjuk

27. A dám takarmányozási technológiája I. • Az alacsonyabb takarmányértékű, de magasabb rosttartalmú anyagok jól hasznosíthatók • Energiaszükséglete nagyobb a háziasított kérődzőknél • Hideg hatására energiaigénye 30 %-kal növekedhet • Nyersrost tartalom 10-15 % legyen • Trófea értékesítéskor célszerű premixes abrakkeveréket etetni • Vegetációs periódusban a kert legelőfelülete biztosítja a szükséges takarmányt

28. A dám takarmányozási technológiája II. • Gyakorlatban használt és elfogadott napi takarmányadagok: • Nedvdús takarmány (szilázs, répa, stb) 1,5-2,0 kg/állat • Szálastakarmány (széna, borsószalma) 0,7-1,5 kg/állat • Abrak (vadtáp, szemes, ocsú) 0,3-0,7 kg/állat

29. A dám takarmányozási technológiája III. • A takarmányozással okozható károk: • Tejsavmérgezés • Élőhely leromlásakor, illetve a takarmánykiegészítés és folyadékpótlás elmaradásakor az emésztőrendszer normális működése leáll • Szennyezett takarmányt a dám nem tolerálja • A dám kedvtelésből hajlamos rágcsálni és lenyelni különböző anyagokat, ezért a területet mentesíteni kell a szeméttől

30. Vadegészségügyi feladatok • Boncolót a karantén mellé kell telepíteni • A karantén első két hetében át kell állítani a dámot a helyi választékra • Karanténban használt eszközök jelölése • Prevenció itt is fontos • Gümőkóros fertőzésekre a dám érzékeny, ezért a dámos vadkertben, illetve környékén baromfi- és fácántartás és -tenyésztés tilos • Etetőhelyek évenkénti váltása, vagy a trágya elhordása • Nagy hó esetén úttörés az etetőhöz

31. Hasznosítás • Élővad értékesítés • Vadászat • Húsként történő értékesítés (nagyon jó minőségű húsa van) • Zigóta és sperma export

32. A vaddisznóskertek

33. Létesítés folyamata • Tanulmányterv • Technológiának megfelelő terület kiválasztása • Egyeztetés a hatóságokkal • Kert komplex felvázolása, létesítmények tervezése • Hatósági engedélyek beszerzése • Üzemeltetés megtervezése • A kert és csatlakozó létesítmények építése • Üzemelési technológia kidolgozása • Betelepítés

34. Terület kijelölése I. • Erdővel, cserjével nagyobb részt fedett terület szükséges • Aljnövényzet nélküli terület alkalmatlan • Hasznosítása minden esetben a vadászat lőnyiladékok, feltáró és cserkelő utak ne szabdaljuk fel túlságosan az erdőt • Utak kerüljék a túlságosan meredek domboldalakat

35. Terület kijelölése II. • Fontos: • Megfelelő ivóvíz • Dagonyázási lehetőség • Több helyre széthúzható etetés • Takarmányozást kiegészítő makktermés • Három alternatíva: • Mezőgazdaság által nem használható, lejtős, vízmosásos, sekély termőrétegű terület • Mezőgazdaság által csak nagy költségráfordítással, gazdaságtalanul művelhető területek, ahol kisebb táblákon vadföld létesíthető • Erdőgazdasági területek, kivétel a fiatal állományok (erdőtelepítés és felújítás)

36. Létesítmények, berendezések • Kiszolgáló központ (kerítésen kívül, gépek tárolása, szociális épületek, takarmánytároló, raktár, hütőkamra, zsigerelő) • Vadászház • Dögtér (központtól megfelelő távolságra, kerítéssel határolt) • Dögkút • Kerítés (fonat, feszítőhuzal, oszlop, talpfa, felső fa és kötődrót) • Kapuk és gyalogos átjárók • Vadbeugró (kiszökött, illetve szabad állatok részére, jelenleg tilos) • Vadbebújó („vadbefogó”, jelenleg tilos) • Magas les (utak mellé) • Hordozható les • Utak, lőcsillagok • Etetők (betonozott etetőtér, önetető, tároló etető, malacetető) • Itatók (lehetőleg természetes itatók legyenek, apró gátakkal) • Dagonya (nélkülözhetetlen)

37. Takarmányozás • Alapja a tápanyagszükséglet meghatározása • Legalább napi 1 kg abrak/állat kiegészítő takarmányról kell gondoskodni • A fokozódó benépesítés hatására csökken a természetes takarmányforrások mennyisége • A kiegészítés döntően abrak • Tápok etetése kétszeres hasznot hoz (hiányzó táplálóanyagok pótlása, preventív védekezés) • Fehérje kiegészítésre jó az állati eredetű hulladékok használata • Vágóhídi hulladékot csak főzés után etethetünk

38. Takarmányozás formái • Földről való etetés (szórókon szoktatás) • Betonozott etetőtér (bármilyen takarmányt) • Gumis etető (csak felnőtt állatoknak) • Tároló etető • Vályú és tálca (tápokat, tisztítás fontos) • Vadföld (legalább 10 %)

39. Az állomány tartása, gondozása • Egységes kertek (nem alapoz intenzív tenyésztésre és a reprodukcióhoz szükséges a külső segítség, legegyszerűbb létesítmények) • Megosztott kertek (2 vagy 3 részre választás, 100-150 ha, hasznosítás az egyes részek felváltott vadásztatásával történik) • Ellető karámos módszer (0,5 ha-os ellető karámok, 4-5 koca és 1 kan, búgatás után külön) • Kutricás elletés (minden koca külön kutricában)

40. A muflon zárttéri tartása

41. Területe • 200 ha-nál ne legyen kisebb • Kérődzőkkel és a vaddisznóval jól megfér • Délies hegy- és dombvidékek fontosak • Lombos fafajok is szükségesek • Köves területek • Természetes vízfolyások

42. Berendezések • Szénaetető és sózó a vaddisznóskertbe, külön abraketető hely • Szilázsnak etetőtálca • Tiszta, jó minőségű ivóvíz ellátás, dagonya nélkül • Elletőkert

43. Állomány tartása, gondozása • Ivararány betelepítéskor 1:2,5, kívánatos a nőivar túlsúlya • A kosok selejtezését 3 éves korukig meg kell tenni • Szaporítókert esetén 3 éves korukban tesszük a kosokat a vadászkertbe • 8 éves korra minden kos szarvának el kell érnie az érmes szintet

44. Takarmányozás • Az év nagyobb részében nem okoz külön gondot • 15-20 cm-es hóállás mellett hóekézés és szálastakarmány kiegészítés szükséges • Gyakorlatban használt és elfogadott napi takarmányadagok: • Nedvdús takarmány (szilázs, répa, stb) 1,5-2,0 kg/állat • Szálastakarmány (széna, borsószalma) 1,0-1,5 kg/állat • Abrak (vadtáp, szemes) 0,2-0,4 kg/állat