C.F. Weizsacker

1. „Még korunk szélhámosainak is tudósnak kell magukat színlelni, mert különben senki sem hinne nekik.” C.F. Weizsacker

3. Nincs olyan lehetetlen dolog, amit egy filozófus nem tudna állítani. Marcus Tullius CICERO (i.e. 106-43)

4. A filozófia abban a nagy könyvben van írva, amely nyitva áll mindenkor szemeink előtt: az Univerzumra gondolok. De nem olvashatjuk mindaddig, míg meg nem tanuljuk a nyelvét, és nem barátkozunk meg a jelekkel, amelyekkel írva van. A matematika nyelvén van írva, és a betűi háromszögek, körök és más geometriai alakzatok, amelyek ismerete nélkül lehetetlen egyetlen szót is megérteni. (1623) Galileo GALILEI (1564-1642)

5. Isaac NEWTON (1642-1727) Philosophiae Naturalis Principia Mathematica (1687)

6. Én azonban a matematika kikerülését nem tartom lehetségesnek, mivel a matematika nem csak egyszerűen egy másik nyelv. A matematika nyelv plusz gondolkodásmód, nyelv és logika egysége.   A matematika lényeges szerepet játszik a természet leírásában, és nem lehetnek eredményesek az olyan próbálkozások, amelyek a természetet filozófiai elvekkel, vagy csupán ösztönös megérzésekkel akarják kifejezni. Richard Philips FEYNMAN (1918-1988) Nobel díj (1965):”A kvantumelektrodinamikában kifejtett munkásságáért.”

7. Nobel díj (1922):”Érdemdús matematikai-fizikai kutatásaiért, különös tekintettel a fényelektromos-effektus törvényének a felfedezéséért.” Meggyőződésem szerint tiszta matematikai konstrukcióval megtalálhatjuk azokat a fogalmakat és a köztük fennálló azon törvényi kapcsolatokat, amelyek a természeti jelenségek megértésének kulcsát szolgáltatják.” Albert EINSTEIN (1879-1955)

8. A. EINSTEIN • A hatékony tudós: • realistának látszik, amennyiben a világot az észlelés folyamatától függetlenül igyekszik leírni; • idealistának, amennyiben a fogalmakat és elméleteket az emberi szellem saját találmányának tekinti (amelyek logikai úton nem vezethetők le a tapasztalatból); • pozitivistának, amennyiben fogalmait és elméleteit csak annyiban tekinti jogosnak, amennyiben azok az érzékszervi tapasztalatok kapcsolatait logikailag ábrázolják.

9. Mármost szerintem egyáltalán nem létezik indukció. Így „tapasztalatilag verifikált” (bármit értsünk is ezen) egyedi állításokból logikailag megengedhetetlen elméletekre követ-keztetni. Következésképpen az elméle-teket soha nem lehet tapasztalatilag verifikálni. Ezzel voltaképpen azt javaslom, hogy ne a verifikálhatóságot, hanem a falszifikálhatóságot tegyük a demarká-ció kritériumává. Egy tapasztalati-tudományos rend-szernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a tapasztalat megcáfolja. Karl POPPER (1902-1994)

10. Azt mondjuk, hogy egy elmélet csak akkor van falszifikálva, ha vannak olyan elfogadott alapállításaink, amelyek ellentmondanak neki. Ez a feltétel szükséges, de nem elégséges, láttuk ugyanis, hogy a nem megismételhető egyedi eseményeknek nincs jelentőségük a tudományban. Néhány, az elméletnek ellentmondó, elszigetelt alapállítás aligha indít minket arra, hogy elvessük az elméletet, mondván, hogy falszfikálva van. Csak akkor tekintjük falszifikáltnak, ha felfedezünk olyan megismételhető effektust, amely cáfolja. Karl POPPER (1902-1994)

11. Egy tudományos elméletet csak akkor fogadnak el, ha azt a bevett tudományos vélekedések kellőképpen valószínűsítik. Ez akadályozza meg, hogy bolondok, szélhámosok és kontárok árasszák el a tudományos folyóiratokat, lerontva a tudományos intézmények hitelét. Ugyanakkor a tudomány értékrendjében első hely illeti meg a gondolat eredeti voltát, vagyis egy elképzelés bizonyos mértékig eltérhet az elfogadott tudományos tanoktól. Ez a belső feszültség és a belőle fakadó veszélyek kiküszöbölhetetlenek. POLÁNYI Mihály (1891-1976)

12. A szabadjára engedett intuitív spekuláció valóságtól elrugaszkodott és önámító következtetésekhez vezetne, míg a kritikai szabályoknak való szigorú megfelelés teljességgel lehetetlenné tenné a felfedezést. A harmadik fél, melynek révén a tudós egyaránt felülbírálja saját kreatív impulzusait és kritikus óvatosságát, nem más, mint tudományos lelkiismerete. POLÁNYI Mihály (1891-1976)

13. Neves csillagász. A SETI program beindítója. A tudomány lelkes és sikeres népszerűsítője. Az áltudomány elleni harc egyik kiemelkedő egyénisége. A tudományos gondolkodás egyesíti a képzelet szabadságát a logika szigorával. Arra ösztönöz, hogy egyensúlyozzunk: az új eszméket, még az eretnekségeket is, fogadjuk semmi által sem korlátozott nyitottsággal, és ugyanakkor minden elgondolással szemben, akár újak akár régiek, tanúsítsunk egészséges bizalmatlanságot és vessük alá őket a legaprólékosabb ellenőrzésnek. Carl SAGAN (1934-1996)

14. Richard Philips FEYNMAN (1918-1988) Ha a kísérlet ellentmondásba kerül elméletünkkel, akkor az elmélet hibás. Ez az egyszerű állítás valamennyi tudomány kulcsa. Nem számít az, hogy milyen vonzó vagy szép volt maga a feltevés. Az sem számít, milyen okos volt az, aki ezt az ötletet fölvetette, vagy hogy mennyire neves személyiség – ha a kísérlet ellentmond neki, az elmélet rossz. És ez minden!

15. Thomson B. Rumford (1753-1832) 1798 Humphry Davy (1778-1827) 1799 Sadi Carnot (1796-1832) 1824 Leonardo da Vinci (1452-1519) “The Dynamical Equipment of Heat” W. Thomson (1824-1907) 1851 James P. Joule (1818-1889) 1841 Robert Mayer (1814-1878) 1842 H. Helmholtz (1821-1894) 1847

16. Richard Philips FEYNMAN (1918-1988) Hogyan lehetséges az, hogy törvényeinket olyan tartományokra is kiterjeszthetjük, amelyeket még nem ismerünk eléggé? Miért vagyunk olyan biztosak abban, hogy azért, mert valahol meggyőződtünk az energia megmaradás érvényességéről, annak feltétlenül érvényesnek kell lennie egy újonnan fölfedezett jelenségkörben is? Ha csak azt fogadják el, amit éppen megfigyeltek, akkor nem adhatnak jóslatokat sem. Márpedig a tudomány egyedüli haszna az, hogy mindig tovább tud lépni, és feltevéseket tud tenni. Vagyis egy kicsit mindig túl kell néznünk a dolgokon, és az energia megmaradásával kapcsolatban ez a lépés szerencsésnek bizonyult, mivel az más területeken is beigazolódott.

17. Emmy NOETHER (1882-1935) 1918

18. Richard Philips FEYNMAN (1918-1988) Létezik egy minden eddig ismert jelenséget átható tény – vagy ha úgy tetszik: törvény. Nincs alóla egyetlen kivétel sem: amennyire tudjuk, pontos törvény, s úgy nevezik, hogy az energia megmaradása. Azt állítja, hogy létezik egy olyan, energiának mondott mennyiség, amely változatlan marad a természetben folyó sokrétű változások közepette. Az energiát ma nem tekintjük olyasminek, amit valaminek a megszámlálásával lehet megkapni, hanem csak matematikai mennyiségnek, absztrakt, meglehetősen különleges körülménynek.

19. Nobel díj (1963): „Az atommagok és elemi részek elméletének a fejlesztéséért, kiváltképpen a az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért.” Jó itt hangsúlyozni azt a tényt, hogy a szimmetriatörvények az események között fennálló korrelációkra s nem magukra az eseményekre vonatkoznak. WIGNER Jenő (1902-1995)