Gépi fejés

1. Gépi fejés

2. A fejés kezdete • Több ezer éves írásos bizonyíték a fejés menetéről (Mezopotámia, Egyiptom). • I.e. 5. évezred: ábrázolás a fejésről, a tej vajjá való feldolgozásáról. • I.e. III. század: görög vázakép szerint a rénszarvasok eurázsiai pásztora a teheneket guggolva, kényszer alkalmazása nélkül, hátulról feji. • 1600: leírás tehenek megtévesztéses fejési módjai (élő borjú, szalmával kitömött borjú). • A tejleadási reflex kiváltása: ősi módszer a külső nemi szervek ingerlése. (Herodotosz ír a levegő-befúvás alkalmazásáról, Tibet és Kína határán élő pásztornépek nemi szervek simogatást végzik, Hortobágy)

3. Az Alpok marhatenyésztői tájak szerint különböző fejést segítő eljárásokat alkalmaztak: - a masszírozásos fejési módszert, - a melegvizes ruhával beborítás módszerét a fejés előtt. Problémát jelentett a kis tejtermelés, és a tejvisszatartás. A kis tejtermelés okai: • -A tenyésztői munka alacsony hatékonysága. • -A higiénia, tartás (technológiai elemek, • pihenés, itatás, etetés) és takarmányozás • alacsony színvonala. , • -A fejés végrehajtása.

4. A tejvisszatartás okai: • A tejleadásra irányuló tudatos szelekció hiánya. • A tejtermelés és tejleadás biológiai hátterének nem kellő ismerete. • Fejés alkalmával a különböző ingerek hiánya. • A napi két-háromszori fejés. • A fejés nem megfelelő módja.

5. A gépi fejés története „Bütykös-tárcsás" fejőgép Bimbócsatorna katéter Légritkításos fejőkészülékek

6. Hulbert és Marc (1902, Anglia): az első maihoz hasonló fejőgép szerkesztése. USA: a kalapszerű fejőkészüléket négy részre osztották, ezzel létrejöttek a fejőkelyhek. Fejőkelyhek csőszerű szerkezetek voltak. 1920: a mai fejőgépekkel megegyező géptípusok megjelenése. A fejőberendezés olyan gépcsoport, amely önmagában vagy külső áramforrásra kapcsolva a tehenek fejésére alkalmas. Alapvető szerkezeti egységük: - Fejőkészülék(ek), -Vákuumszolgáltató gépi csoport, annak vezetékei és szerelvényei.

7. A tejmirigy kialakulása, mammogenesis • Tejtermelés előfeltétele. • Női nemi szervek fejlődésével és ciklusos működésével összhangban. • Előszőr szerkezetileg épül fel, eléri fejlettségének és működésének maximumát, majd aktívitása csökken. • Hím és nő ivarban születéskor a tejmirigy azonos fejlettségű, eltérés ivarérettség elérésekor, fokozott petefészek eredetű hormonelválasztás hatására alakul ki (ösztrogén, progeszteron). • Tejmirigy fejlődése ivarérés után folytatódik, vemhesség idején teljesedik ki, ellés után, föcstejtermelés végén fejeződik be.

8. A tőgy külső megjelenése szarvasmarhánál • Meglehetősen nagy, félgömb alakú egységes mirigy, négy mirigytestből (tőgynegyedből), mindegyik mirigytesthez egy-egy tőgybimbő tartozik. • A lágyéktájon foglal helyet. • A tőgy két részarányos félből tevődik össze. A jobb és a bal tőgyfelet egy mély, középső tőgybarázda különíti el. • Mindegyik tőgyfél még két egymással szorosan összefüggő tőgynegyedre oszlik.

9. a: normáltőgy eltávolított fattyúbimbóval, b:vadtőgy, c: hastőgy, d: combtőgy, e: elülső negyedek hypoplasiája, f: hátulsó negyedek hypoplasiája, g: a tőgybimbó bázisának kitágulása, áttört tőgy, h: kecsketőgy. Különböző tőgyformák sematikus ábrázolása a b c d f e g h

10. Laktáló szimentáli tehén tőgye e d f a c b a: hátulsó tőgybimbók, b: elülső tőgybimbók, c: tőgybimbő – hegye, d:- bázisa aFürstenberg-féle vénagyűrűvel, e: felületes tőgyvénák, f: tejér, v. epigastrica cranalis superficialis

11. A tejleadást befolyásoló tényezők egyedi és állomány szinten: anatómiai neuro-hormonális(hormonok mennyisége, receptorok száma és aktivitása, feltételes reflex kialakulását befolyásoló tényezők). technológiai. A legfontosabb feladat a fejést befolyásoló tényezők közötti összhang megteremtése!

12. tőgy arányossága függesztése mirigyesállomány és tőgymedence aránya (mérete) erekkel, idegekkel való ellátottsága tőgybimbó mérete alakja elhelyezkedése bimbómedence mérete bimbónyak bimbónyílás fattyúbimbók Fejést (gépi) befolyásoló anatómiai tulajdonságok:

13. A kézi és a gépi fejés technológiája A kézi fejés • Néhány évtizeddel ezelőtt kézi fejés volt a kis- és nagyüzemekben(1 fejő gulyás/10-12 tehén takarmányozott, gondozott és fejt). • Fejés gépesítése nagyüzemekben 1950-1960. • Kisüzemben, háztáji gazdaságokban napjainkban terjed mindjobban. • Gépesített üzemekben ma is van egyes esetekben (pl. betegség, stb.)

14. Fejés gépesítésének előnyei: javítja a munkafeltételeket, munkaszervezés javulása. javul a termelt tej minősége, ill. a szakszerű gépi fejési és tejkezelési technológia megteremti ennek lehetőségét. korszerű fejőgépekkel a higiéniai követelmények szerint végzett fejés a tőgyet kíméli és így a tőgy egészségi állapotának megóvása a nagy tejhozamú tehén­állományokban nemcsak szükségszerú, hanem lehetséges is; a gépi fejés legfontosabb szerepe a tehenészetben az iparszerű termelés megvalósításában, a nagy tejhozamú fajták és állományok kialakításában és ezáltal az ágazat gazdaságossága javításában van.

15. Marokfejés Hüvelykfejés vagy bütyökfejés Húzogató fejés Húzogató bütyökfejés. Műveletei: a fejést előkészítő műveletelemek, a tulajdonképpeni fejés, a fejés befejező műveletelemei. A kézi fejés fogásai A kézi fejés általános szabályai

16. Istállóban fejés (kötött tartás): -sajtáros (stabil és mobil) fejőberendezés, -tankos fejőberendezés, -tejvezetékes fejőberendezés Fejőházi fejés (kötetlen tartás): Egy fejőházban egy vagy több fejőterem, egy fejőteremben azonos tipusú fejőállások vannak. Ezek lehetnek: - párhuzamos, - soros (tandem), - halszálka, - körforgó (karusszel). Fejés helye szerinti csoportosítás

17. A szabványok szerinti fejőberendezések típusai: -sajtáros fejőberendezés -tankos fejőberendezés -tejvezetékes fejőberendezés -tejmérő üveghengerrel (rekorderrel) ellátott fejőberendezés. Tejvezetékes fejőkészülék

18. A gépi fejés munkaműveletei I. 1. Tőgy mosása meleg vízzel 3. Első tejsugarak kifejése 2. Tőgytörlés és masszázs 4. Fejőkészülék felhelyezése 5. Fejőkészülék eligazítása 6. Gépi fejés

19. A gépi fejés munkaműveletei II. 7. Fejőkészülék levétele 8. Tejcseppek letörlése Fejőgép működése 9. Tőgybimbók fertőtlenítése

20. Sajtáros fejőkészülék Mobil sajtáros fejőberendezés

22. Párhuzamos fejőállás Tandem fejőállás Polygon halszálkás fejöállás Halszálkás fejőállás

23. TRIGON fejőállás Tandem fejőkarusszel Halszálkás elrendezésű fejőkarusszel Radiális elrendezésű fejőkarusszel

24. A fejés robotizálásának célja: • a gépi fejéssel járó nehéz, monoton fizikai munka megszüntetése, amely az ember számára kevéssé kellemes környezetben folyik. • jobb munka- és termékminőség elérése. • a jelenleginél is nagyobb munkatermelékenység megvalósítása. Az automatizált fejőberendezésekben az összes munkaműveletet - a fejőkészülék felhelyezését kivéve - az 1980-as évektől automatizálhatják, és a korszerű berendezésekben ilyen formában nagy hatékonysággal működnek is fejőkészülék-levevők, tejmennyiségmérők, vezetőképesség-mérők, lépésszámlálók, egyedi azonosító bimbófertőtlenítők stb. a hazai tehenészetekben.

25. Az automatizálásban a továbblépést a fejőrobot alkalmazásához a tehenek megbízható számítógépes elektronikus azonosítása jelenti. Tehénazonosítók: -nyakszíjra szerelt, -fülkrotáliába épített, -testbe injektált. A lényegesnek tartott összes adatot számítógépen tarthatják nyilván .Számítógép kapcsolódhat a fejőberendezéshez, az abrakadagolókhoz, az automatizált tehén mérlegekhez stb. Fejés robotizálása, a fejőkészüléket is felhelyező robotegység használata.

26. Fejőrobotok

27. Köszönöm a figyelmet!