ZONÁLIS SIVATAGOK

1. ZONÁLIS SIVATAGOK = száraz éghajlatú terület, ahol a lehulló csapadék mennyisége (ált. 250 mm/év) nem elegendő a párolgás pótlására.

2. passzát állandó leszálló légáramlása miatt felszínét alakítják: aprózódás, mállás, szél és időszakos vízfolyások ritkán és rövid ideig, de intenzíven hulló eső hirtelen árvizet okoz két fő típusa: a) zonális sivatag (térítők közelében alakul ki, 15-20. és 30. szélességi fokok között a legnagyobbak) b) kontinentális sivatag (szárazföld belsejében, hegyláncok árnyékában alakul ki főn hatására) időszakos folyók, lefolyástalan területek

3. Félsivatagnak a sivatag és a szavanna közti átmeneti zónát nevezzük; ez akár több száz km széles is lehet. • Szahara, Namíb-sivatag, Kalahári-sivatag, Arab-félsziget sivatagjai, Irán és Beludzsisztán belseje, Tharr-sivatag, Nagy-Viktória-sivatag, Nagy-homoksivatag, Yuma-, Mojave- és Gila-sivatag, a Mexikói-medence egy része, Peru és Észak-Chile partvidékének nagy része, benne az Atacama-sivatag.

4. éghajlat • évi hőingás kicsi, de a napi nagyon magas • nagyon kevés csapadék (<200 mm/év) • hőmérséklet egész évben magas • éjszakai harmatképződés szerepe jelentős • hűvös-száraz és forró-száraz évszak • nappal 50°C is lehet, éjszaka akár fagypont alá is süllyedhet

5. A Szahara műholdas képe

6. felszín • kőzetek nem mállanak a csapadékhiány miatt • de gyorsan elaprózódnak • hegyek lábánál felhalmozódás • apróbbak - szél -> buckák, barkánok • defláció -> tanúhegyek, sziklatornyok

7. gazdaság • Föld legritkábban lakott területeinek egyike • Élet csak az oázisokban • oázis: források, ártézi kutak vagy jövevényfolyók által táplált területek • ~ban: datolyapálma, zöldség, búza, köles, rizs • Nílus, Eufrátész; duzzasztógátak • nomád állattenyésztés • sivatagok területe nő - klímaváltozás, erdőirtások

8. élővilág • pozsgás, efemer és tövises növények • teve, sivatagi róka, sivatagi ugróegér, üreglakó rágcsálók

9. Sivatagok fő típusai: • homoksivatag • kavicssivatag • kősivatag • agyagsivatag • sósivatag • sziklasivatag

10. homoksivatag • magyar földrajzi nyelv az ERG kifejezést párhuzamosan használja a homoksivatag megjelöléssel • az Egyenlítő mindkét oldalán a 20° és 40° szélességi körök között • Aktív mozgó homoksivatagok- ahol az éves csapadékmennyiség nem haladja meg 150 mm-t • keletkezése: ahol a különböző szállító közegek nagy mennyiségben halmoznak fel homokot • Legkevesebb 1 millió év • csillagdűnék,paraboladűnék, barkánok

11. kavicssivatag • a magyar földrajzi nyelv átvette a berber és a szerir megnevezést • jellemzője a kopár felszínt borító kavicsok sokasága • deflációs forma • valaha volt folyók medre • kategória: finom vagy durva

12. kősivatag • más néven hamada • nagyon elterjedt a Földön • nagyobb kiterjedésű csupasz sziklafelszíneken keletkeznek • szél munkája alakította ki • sivatagi máz kialakulása • élőlények számára egyik legkellemetlenebb környezet • nehézkes közlekedni benne

13. sósivatag • türkménül takir, perzsául kevir • leggyakrabban lefolyástalan területek legmélyebb pontjain, zárt medencék kiszáradt tómedreiben jönnek létre • sivatagi, ill. félsivatagi területeken jelennek meg • a felszín alatti üregek az utazó alatt beszakadhat • környezetében agyagsivatagok

14. agyagsivatag • egykori tavak kiszáradt medencéiben képződött sivatagtípus • sivár • gyakran a nagyobb sivatagi medencék hordalékkúpjait szegélyezik • pl. Dasth-e Kavir

15. sziklasivatag • területét sziklák, és kavicsos puszták borítják

16. Sivatag prezi  Készítette: H. Viki & R. Juli