Büntetőeljárás-jog

1. Büntetőeljárás-jog

2. A büntetőeljárás megindítása • Előfeltétel: bűncselekmény • Gyanú? • Nyomozni kezd, adatokat ellenőrzi, nyomozást megtagadja… BÜNTETŐELJÁRÁS CSAK BŰNCSELEKMÉNY ALAPOS GYANÚJA ESETÉN ÉS CSAK AZ ELLEN INDÍTHATÓ, AKIT AZ ALAPOS GYANÚ TERHEL.

3. Alapos gyanú • Hatóság mérlegelése mi minősül annak • A büntetőeljárás megindításának feltétele • A nyomozás feladata eldönteni, történt-e bűncselekmény vagy sem A nyomozás soha nem meghatározott személy ellen indul, azaz - az eljárásba csak akkor vonja be a hatóság a bűncselekmény elkövetőjét, ha ellene már megnyugtató mennyiségű bizonyítási eszközt gyűjtött össze, azaz a személyére vonatkozóan a nyomozás kezdetén meglévő gyanú alapossá vált.

4. A büntetőeljárás szakaszai • Nyomozati szakasz • Rendőrségi rész • Ügyészségi rész • Bírósági szakasz • Elsőfokú eljárás • Másodfokú eljárás Általános sorrend

5. rendőrégi nyomozás, majd lezárás, és • ügyészségre felterjesztés • az ügyészség vagy feladatokat meghatározva visszaküldi a rendőrségre (pótnyomozásra) • Vagy ha tisztázottnak látja az ügyet, vádat emel • Az első fokú bíróság ítélete jogerőssé válik, ha senki nem fellebbez, ha igen • Másodfokra kerül az ügy ahol a született döntés mindig jogerős. (azaz végrehajtható) • Ezen túl már csak rendkívüli jogorvoslatra van lehetőség: perújítás, felülvizsgálati kérelem vagy jogorvoslat a törvényesség védelmében

6. A bizonyítási eljárás • A bizonyítás terhe a hatóságon • Az elkövetőnek (gyanúsítottnak) semmilyen közreműködési kötelezettsége nincs (lehet teljesen passzív) • A kétséget kizáróan nem bizonyított tényeket, adatokat nem lehet a terhelt (gyanúsított) terhére értékelni.

7. A bizonyítás elvei A bizonyítás a hatóság olyan megismerő tevékenysége, melynek során feltárja a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatba hozható oksági összefüggéseket. megismerhetőség objektivitás

8. Egy korábban történt esemény megismerése tökéletes soha nem lehet, de alapvető cél kell, hogy legyen, s minél tökéletesebb megismerésre való törekvés. Mindenkori tudomány állása szerinti legmagasabb szintű bizonyítás.

9. A bizonyítási kötelezettség a hatóságokat terheli • Minden felhasználható, ami alkalmas a bizonyítandó tény bizonyítására, (=szabad bizonyítás) • A bizonyítékokat értékelni kell (nincs benne kötve a hatóság) • A bizonyítás csak törvényben engedélyezett, vagy abban nem tiltott módon történhet

10. Bizonyítási eszközök • Nem lehet teljes a felsorolás, nem zárt lista: • Szemle • Bizonyítási kísérlet • Felismerésre bemutatás • Helyszínelés • Tanúvallomás • Szakvélemény • Tárgyi bizonyítási eszköz • Okirat • Gyanúsított vallomása

11. A bizonyítási eszközöket a hatóság nagy számban gyűjti össze, és ezek közül az válik bizonyítékká, amit a bíróság a döntésénél felhasznál

12. Szemle • Helyszín, személy vagy tárgy közvetlen megtekintése vagy megfigyelése szükséges. • Pl. helyszíni szemle • Gyors, pontos, mindenre kiterjedő

13. Bizonyítási kísérlet • Akkor tartja a bíróság, ha arról akar meggyőződni, hogy az esemény, jelenség az adott időben, helyen és módon megtörténhetett-e. • Egyfajta ellenőrzési tevékenység. • A hatóság az általa ismert adatok valószínűségét, megtörténtének a lehetőségét vizsgálja. • Pl. közlekedési balesetek esetén

14. Felismerésre bemutatás • Vagy személyt vagy tárgyat kell kiválasztania a felismerést végzőnek több hasonló személy vagy tárgy közül. • Azonosítás.

15. Helyszínelés • Az eljárásban részt vevő személyek az üggyel összefüggő helyet, területet vagy eseményt, tevékenységet mutatják meg a hatóságnak. • Itt nem egy ismert esemény megtörténtének lehetőségét ellenőrzi a hatóság, hanem új ismereteket szerez az ügyről.

16. Tanúvallomás • Legismertebb, leggyakrabban alkalmazott bizonyítási eszköz. • Az a személy szolgáltatja, aki a kérdésese eseményt valamilyen módon közvetlenül vagy közvetetten észlelte. • Mindeni tehet, egyetlen feltétel: kommunikációképesség. • Mindenki köteles, akit a hatóság erre felszólít. • Vannak akik megtagadhatják: • A terhelt hozzátartozója • Aki magát vagy hozzátartozóját vádolná • Aki foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva köteles a titkot megőrizni

17. Szakvélemény • Adott kérdés megválaszolása különleges szakértelmet igényel. • Gyakori eszköz. • Kirendelése a hatóság szabad mérlegelése vagy kérés alapján.

18. Tárgyi bizonyítási eszköz • Minden olyan dolog, ami a bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas. • Pl. elkövetés eszköze • Pl. elkövetés tárgya • Pl. elkövetés eredménye A bíróság határozattal foglalja le.

19. Okirat • Minden olyan irat, amelyet az arra jogosított állít ki valamilyen tényt, körülményt igazol, és hiteles. • Magánokirat • Közokirat Valódiság vélelme (megdönthető)

20. Gyanúsítotti vallomás • Önmagában nem elegendő az ügy érdemi elbírálásához.