Klasszicizmus (művészet, építészet, szobrászat, zene, irodalom)

1. Klasszicizmus(művészet, építészet, szobrászat, zene, irodalom) JámborBrigitta 11.e

2. Művészet • A klasszicizmus egy művészeti stílus, ami kezdetben Franciaországban bontakozott ki. • A felvilágosodás korának művészi stílusa. Lényege a barokk bonyolultságával szemben visszatér a görög és római művészet tiszta egyszerűségéhez. • Hasonlít a reneszánszhoz, a humanista és az antik kultúrát utánzó eszmeiségében. • Jelölésére gyakran a neoklasszicizmus elnevezést is használták. • Józan, nagyszabású, racionális művészetet hirdet. • Mintaképe az antik művészet (elsősorban a római) és az érett reneszánsz, főként Raffaello művészete. • A művészet célja: nemcsak a gyönyörködtetés, hanem az erkölcsi nevelés, és az emberek művelése. • A művészek kerültek minden szertelenséget, fölösleges díszítettséget, céljuk a világosság és az érthetőség volt.

3. Raffaello Santi: Az athéni iskola(Készült: 1509-1511  )

4. Építészet • Jellemző a nyugodt, fegyelmezett szemléletmód. • A barokk stílussal együtt háttérbe szorult az egyházi építészet, helyette a városi építészet kerül előtérbe. (Bérházak, iskolák, egyetemek, kórházak, hidak, alagutak … készülnek az új stílus jegyében.) • Új szerkezeti anyag jelenik meg, az öntött- és kovácsoltvas. • Szimmetrikus rendező elvet követő görög külsőt és római belsőt egyesítő alkotások jellemzők. • Az építészeti formálásban meghatározó szerepet játszanak az oszloprendek. Alakításuk többnyire a klasszikus római mintákat követi, de szívesen alkalmazzák a szigorúbb hatású görög dór oszloprendet is. • A nyílások egyenes vagy félkörös záródásúak. • Középületeknél - múzeumoknál, tőzsdéknél - gyakori a homlokzat teljes hosszán végighúzódó oszlopcsarnok.

5. Péchy Mihály: Debreceni nagytemplom(1805 és 1824 között épült, klasszicista stílusban, a Kossuth tér és a Kálvin tér közt áll, a belvárosban.)

6. Szobrászat • A szobrászok az ókori klasszikus műveket tekintették mintaképül. • A klasszicizmus szabályait, szigorú előírásokat követve örök szépségű alkotásokat akartak létrehozni. • Tanulmányozták és másolták az Itáliában feltárt görög és római szobrokat. • Az arányok harmóniájára, a felület gondos kidolgozására törekedtek. • A fő témájuk a görög-római mitológia lett. • A szobrokat is hűvös nyugalom jellemzi, valami örök, de élettől távoli. • A mezítelen test természetessége, dísztelen egyszerűsége érvényesült.

7. Ferenczy István: Pásztorlányka(1820-22, fehér márvány, 94 cm, Magyar Nemzeti Galéria)

8. Zene • A zenében az 1750–1820 közötti korszakot nevezik klasszikusnak. • A barokkal szemben a stílus itt is egyszerűsödött, a mű szerkezete világos, áttekinthető és harmonikus lett. • A vízszintes szerkesztési elvet a függőleges váltja fel: megszűnik a szólamok egyenrangúsága, egy dallam van, a többi ennek van alárendelve. • A szimfónia és a szimfonikus zenekar ekkor alakul ki. A szimfónia elnevezése is a harmóniára utal: együtthangzást jelent. • A legfőbb rendező elv a szimmetria, az ellentétes témák szembeállítása és a variációk, vagy hangszeres párbeszédek. • A kor kedvelt műfajai a versenyművek.

9. Irodalom • A klasszicizmus Magyarországon csak a XVIII. század utolsó harmadában bontakozik ki. • Fordítások születnek az antik szerzők klasszikus műveiről. • A magyar költészetben elterjed az időmérték és a mitológia alkalmazása. • Hódít a harmóniaelv, az antik derű és a humanista szemlélet. • A klasszicizmus nálunk két hullámban terjedt el. Az első szakaszban (a századvégen) az antik formanyelv hódított, a második (a XIX. század első két-három évtizedében) Kazinczy vezérletével következett be. • A klasszicizmusban racionalizmus és normativitás fejeződik ki, amelyek a felvilágosodásnak is vezéreszményei voltak. • A klasszicizmus a XVII. századi, franciaországi virágzása után is tovább élt, és összesen mintegy két évszázadon át maradt fenn ez idő alatt Európa meghatározó művészeti stílusirányzata volt. • Uralma nem volt teljes körű, mellette a kései reneszánsz, a barokk, a rokokó, a szentimentalizmus, majd a romantika is élt.