Download
1 / 39
E N D
Fogamzas Terhesseg
Egy kis anatómia • Belső női nemi szerv • A női nemi szervek sejttermelő szerve a petefészek. A páros, mandula nagyságú szerv kéreg- és velőállományra tagolódik, előbbiben petefészkenként 200 ezer különböző fejlődési stádiumban levő tüszők figyelhetők meg. Ezek már a magzati élet 3-4. hónapjában kialakulnak. A peték elvezetését a petevezeték, vagy méhkürt biztosítja. Belső fala csillókban gazdag, a petesejt mozgását ezek biztosítják. A méhet két részre, testre és nyakra osztjuk. Legbelső rétege a méhnyálkahártya. A méhnyakhoz szorosan illeszkedik a hüvely. A hüvely izmos falu cső, alsó része a gáton lévő üregbe nyílik. Nyílását vékony nyálkaredő, a szűzhártya veszi körül. Ez első közösüléskor, kisebb vérzés kíséretében megreped.
A férfi nemi szervei • A belső nemi szervek: here, mellékhere, ondóvezeték, ondózsinór, ondóhólyag, dülmirigy vagy prosztata. • A here: páros szerv, kb. galambtojás nagyságú és alakú. A hímivarsejteket termelik. A hímivarsejtek termelődése a pubertástól kezdve folyamatos, nem ciklusos. • A mellékhere: a herék hátsó felszínén helyezkedik el; a spermium - tároló és - elvezető rendszeréhez tartozik. • Ondóvezeték és ondózsinór: Az ondóvezeték a mellékhere csatorna közvetlen folytatása; erős izomzatú kb. 50-60 cm hosszú cső. Izomzata a nemi váladék továbbjutását biztosítja. • Az ondóvezetékkel együtt futnak a heréhez annak vérerei, nyirokerei, idegei és egy kötőszövettel körülvett köteget képeznek. Ez az ondózsinór. • Ondóhólyag: Az ondóhólyag a húgyhólyag hátsó felszínén elhelyezkedő páros szerv, járulékos nemi mirigy. A spermához keveredő nyúlós váladékot termelnek. Az ondóhólyag kivezető csövei az ondóvezetékkel egyesülve a húgycső felső szakaszába nyílnak. • A dülmirigy vagy prosztata: Gesztenye alakú és nagyságú mirigy. Váladéka adja a hím nemi váladék (sperma vagy ondó) folyékony részének jelentős mennyiségét.
Szaporodás szervrendszere • Lényege, hogy a férfi spermája megtermékenyíti a nő petesejtjét. A két sejt egyesül, hogy egy új sejt jöjjön létre, majd ez az új sejt több sejtté osztódik és ebből lesz 9 hónap múlva a kisbaba. • A herékben általában 13 éves kortól kezd el termelődni a tesztoszteron nevű hormon, amely hatására az ondósejt termelése megindul.
A petefészek általában 11 éves életkorban kezdi meg az ösztrogén nevű hormon termelését, aminek hatására minden hónapban egy-egy petesejt megérik, a tüsző fala felreped és a petesejt a petevezetéken át, a méh ürege felé vándorol. Közben a petesejtnek lehetősége van találkozni a hím ivarsejttel és azzal egyesülni - majd tovább, a méhbe vándorolni - ahol az már felkészülten áll a termékenyült, osztódásnak indult sejt beágyazódására.
Petesejt és spermium • A női nemi sejtet petesejtnek hívják (ovum). A petesejtet a női gonádok vagy nemi mirigyek (ovárium= petefészek) termelik, s ezek az emberi test legnagyobb sejtjei. Szabad szemmel is láthatóak, lévén kb. akkorák, mint a pont e mondat végén.
A petesejt és a spermium között igen nagy a méretbeli különbség. Három spermium együttes hossza adná ki a petesejt átmérőjét, de a petesejt tömege 85,000-szer nagyobb mint a spermiumé.
A pubertás során éretté vált női nem mirigyek rendszerint havonta csupán egyetlen petesejtet bocsátanak ki. Összmennyiségük a nő élete során még így is eléheti, sőt, meg is haladhatja a 400-at. Nyilvánvaló, hogy túlnyomó többségük sohasem termékenyül meg, s így nem kap szerepet egy aktuális fogamzásban; ehelyett egyszerűen szétesik és felszívódik.
A férfi nemi sejt: spermium A férfi nemi sejtjét spermiumnak (spermatozoon, többesszám spermatozoa) hívják. A spermiumot vagy hímivarsejtet a férfi gonádok vagy nemi mirigyek (herék) termelik.Ezek az emberi test legkisebb sejtjei. Bár szabad szemmel láthatatlanok, mikroszkóp alatt láthatóak és vizsgálhatók. Egy spermiumsejt némileg hasonlít egy igen sovány ebihalhoz és három fő részből áll: Ezek: a fej (1), a nyak (2), a törzs (3), amelyhez kapcsolódik a farok (4). Teljes hossza kb. 0,042 mm.
A mozgást a farok élénk, kanyargó mozgásai hozzák létre. Igy a spermium, kedvező körülmények esetén percenként 2 cm-t tud haladni. Ez azért fontos, mert a spermiumnak el kell érnie a mélyen a nő testében (az egyik petevezetékben) levő petesejtet.A pubertás során éretté váló férfi nemi mirigyek sok millió spermiumot termelnek naponta. Nyilvánvaló, hogy mindezeknek csak jelentéktelen töredéke vehet részt petesejtek megtermékenyítésében. A férfi élete során legtöbb spermiumát olyan feltételek közt ejakulálja, amelyek nem adnak esélyt a megtermékenyítésre. A nem ejakulált spermiumok pedig egyszerűen felszívódnak a testben.
Jo tudni! • Egy lánygyermekben 6-7 millió petesejt termelődik, de élete során ezekből csak négyszáz érik meg teljesen. • Egy felnőtt férfi szervezete másodpercenként ezer spermát termel, így élete végére ez a szám elérheti a tizenkétmilliárdot.
A sperma olyan, mint egy áramvonalas jármű. Ovális fejét enzimtartalmú sapka védi. Fonott, középső része a fejet és a farkat kapcsolja össze, ostoros, elvékonyodó farka pedig rostokban végződik. Legfontosabb része a sejtmag, itt raktározódik az örökítő anyag. • A spermában a 23. kromoszóma vagy X vagy Y alakú. Ez határozza meg a gyermek nemét: ha X alakú, akkor lány, ha Y alakú, akkor fiú születik. Az apa esetében nem kell érési periódusokra várni, hiszen a herékben mindig van érett ondósejt.
A nők körülbelül harminc éven keresztül termékenyek, a férfiak pedig gyakran egész életükben képesek gyermeket nemzeni. Mindkét sejt esetében óriási számokról beszélhetünk, mégis nagyobb eséllyel leszünk lottómilliomosok, mint ember egyetlen spermából. • Ha egy nő minden lehetséges esetben teherbe esne, és az egészségi állapota se gátolná, élete során harmincnál több gyermeket szülhetne.
Az egész emberiség létszámának megfelelő számú ondósejt elférne egy gyűszűben. Néhány magömlésből származó ondósejt elegendő lenne az egész emberiség újranemzéséhez.
Fogamzásra csak a nő testében kerülhet sor. Itt kell találkoznia a petesejtnek a spermiummal. Ezt a találkozást rendszerint a koitusz hozza létre. Ez a latin kifejezés (szó szerint: együttjárás) olyan közösülésre utal, amelyben a himvesszőt bevezetik a hüvelybe. Ezt kopulációnak vagy hüvelyi közösülésnek is nevezik.
Ezt a csúcspontot (climax), amely megnyugvást és mély kielégülést eredményez, orgazmusnak nevezik, s a férfi ilyenkor ondóját nemi szervéből a nő hüvelyébe lövelli. Az ondó tartalmazza a spermiumokat. A férfi orgazmusa tehát nagyon fontos az emberi reprodukcióhoz, mert csak az orgazmus során jönnek létre nemi szervében azok az izom-összehúzódások, amelyek kilökik az ondót. Ezt a kilövellést hívják ejakulációnak. Ejakuláció nélkül a csirasejtek a férfi testében maradnak. Ám van néhány kivétel e szabály alól. Nem lehetetlen, hogy a férfi már az orgazmus előtt kiengedjen némi ondót és spermiumokat, sőt, még akkor is, ha nem kerül sor orgazmusra.
Egy nő persze igen könnyen teherbe eshet orgazmus nélkül is. Meg kell említenünk azt is, hogy a modern orvosi technika lehetővé tette a spermium és petesejt találkozását mesterséges megtermékenyítés révén, vagyis koitusz nélkül is.
FogamzásMegtermékenyítés • Az egyik petefészekből kibocsátott petesejt csaknem azonnal belép a petevezeték nyílásába. Ahogy halad a méh felé, éretté válik a spermiummal való egyesülésre. Ezt az érettséget a pete néhány órán belül eléri, miközben még a petevezeték felső harmadában tart. Ebben az időpontban kell odaérnie a spermiumnak, hogy a megtermékenyítés megtörténhessen. Az egész periódus, amelyben a petesejt és a spermium egyesülhet, kevesebb, mint 24 óra. Ha ilyen egyesülés nem történik, a petesejt elhal és szétesik. Ám a petevezetékben mozogva a pete találkozhat olyan, élő spermiumokkal, amelyek egy néhány nappal korábbi koitusz során érkeztek oda. (A spermiumok öt napig is életben maradhatnak a petevezetékben.)
Miután a spermium magja egyesült a petesejt magjával, vagyis a megtermékenyítés után órákon belül megkezdődik a zigota belső osztódásának folyamata. Először két sejtre osztódik, aztán négyre, nyolcra, tizenhatra – és így tovább, minden osztódással megkettőzve a sejtek számát. A zigotában végbemenő sejtosztódásnak vagy hasadásnak ezt a folyamatát osztódásnak nevezik. A zigotát ez a morulának nevezett sejtcsomóvá alakítja, amely mikroszkóppal nézve egy szederre hasonlít. A morula a petevezetékben lassan a méh felé mozog, ahová kb. három nap mulva érkezik meg. Ekkorra már üreges sejtcsomóvá fejlődik, amelyet blastocistának hívnak.
Beágyazódás • Miután megérkezett a méhbe, a blastocista 3-4 napig tovább fejlődik, aztán hozzá tapad a méh falához. Ez kb. egy héttel a petesejt megtermékenyítése után kezdődik, s további egy héten belül a blasticista teljesen beássa magát a méh belső felszínének tápláló szövetébe (az endometriumba). A blastocista méhfalba merülésének ezt az egész folyamatát beágyazódásnak nevezik, s ez hozza létre a terhességet.
Néhány ritka esetben a blastocista nem a méhfalhoz tapad, hanem a petevezetékhez vagy máshová a méhen kívül, a hasüregbe. Az ilyen, un. ectopikus terhességből nem születhet élő gyermek, s a nőre nézve is veszélyes. Ezért az ectopikus (görögül ec=kívül; topos=hely), vagyis méhen kívüli terhességeket műtétileg meg kell szakítani.
Hány hét a terhesség? • Azt mondják az okosok, hogy a terhességi idő 40 hét. • A számított fogantatási idő az utolsó menstruáció első napjához képest két hét.
egy nyugodt környezetben fejlődő baba sokkal hamarabb kész arra, hogy kibújjon és "önálló" életet kezdjen a mamájával idekint, így nem biztos, hogy a 40 hetet kihasználja. De az is lehet, hogy a baba nagyon jól érzi magát és esze ágában sincs kibújni a jó meleg, védett kis helyéről, és még talán a 42 hét is kevés neki.
A terhesség bizonytalan jelei • a vérzés kimaradása • reggeli hányinger, hányás • feszülő mellek • megnagyobbodott méh • hüvelyfal színének elváltozása • szagokkal szembeni érkékenység
A terhesség biztos jelei • ultrahang kimutatja a magzatot (ill. kezdeményét) • HCG hormon jelenléte a vizeletben • A HCG hormon jelenlétét a patikákban kapható terhességi tesztek is kimutatják, de ha pozitív eredményt is kapunk, keressük fel a nőgyógyászunkat az ultrahangos kivizsgálás alapján történő megerősítés végett!
