Download
1 / 49
E N D
A HŐSÖK KÖNYVE KÉT PÉLDÁNYBANKÉSZÜLT,MELYBŐL EGY PÉLDÁNYT AZ EGYESÜLET ÁTADOTT A VÁROSNAK,, A POLGÁRMESTER ÚRNAK.A MÁSIK PÉLDÁNYT A KÖNYVTÁRBAN KÍVÁNTUK ELHELYEZNI,- MELYBEN A KÖNYVTÁR IGAZGATÓNŐJE PARTNER VOLT – HOGY AKI ÓHAJTJA, MEGTEKINTHESSE, A HÁBORÚBAN ELHUNYT, ROKONÁNAK NEVÉT MEGKERESHESSE.A HŐSÖK KÖNYVE KÉT KÖTETBŐL ÁLL:AZ ELSŐ KÖTET AZ I. VILÁG HÁBORÚBAN ELESETTEK NEVÉT,A MÁSODIK KÖTET A II. VILÁG HÁBORÚBAN ELESETTEK NEVÉT TARTALMAZZA.
AZ EGYESÜLET ÚGY DÖNTÖTT, HOGY A KÖNYVTÁRBAN TÖRTÉNŐ ÜNNEPÉLYES ÁTADÁSRA MEGHÍVJA AZOKAT A CSALÁDOKAT, ROKONOKAT, ISMERŐSÖKET, AKIKNEK HOZZÁTARTOZÓI A KÉT VILÁG HÁBORÚBANÁLDOZTÁK A HAZÁÉRT ÉLETÜKET.*******************MINDAZOKNAK, KIKNEK CÍME RENDELKEZÉSÜNKRE ÁLLT , MEGHÍVÓTKÜLDTÜNK, MELYBEN KÉRTÜK, HOGY JÖJJENEK EL.
M e g h í v óA Városszépítő és Honismereti Egyesülettisztelettel meghívja azokat a családokat és ismerősöketakiknek hozzátartozói a II. világháború katonaáldozatai lettek.Nevük kegyelettel való megőrzésére kiadtuk a HŐSÖK KÖNYVÉT, amelyben minden hősi halott nevét külön lapon örökítettük meg. Ez a könyv, a városi könyvtárban lesz elhelyezve, aminek ünnepélyes átadására:2010. június 9-én (szerdán) 15.30 órakora Csuka Zoltán Városi Könyvtárban ( Érd, Hivatalnok u. 14.) kerül sor.Erre az alkalomra Önt is szeretettel hívjuk és várjuk...
A HŐSÖK KÖNYVÉT AZ EGYESÜLET ÁTADJA A CSUKA ZOLTÁN VÁROSI KÖNYVTÁRNAK.2010.JÚNIUS.9.
2010. JÚNIUS 9-ÉN DÉLUTÁN,FOLYAMATOSAN ÉRKEZTEKA MEGHÍVOTT VENDÉGEK.MIKLÓSI ÉVIKE ÉS BAZSÓNÉ MEGYES KLÁRAKÖNYVTÁRIGAZGATÓ FOGADTA és IRÁNYÍTOTTA AZ OLVASÓ-TEREMBE A VENDÉGEKET,.
AZ ÜNNEPSÉG MEGKEZDÉSE ELŐTT, AZ ÉRDI TV INTERJÚT KÉSZÍTETTPOKORNY FERENCCEL.
AZ ÜNNEPSÉGET ,EGY SZÉP KATONA DALNYITOTTA MEG, MELYET CSEH TAMÁS (CD-N) ELŐADÁSÁBAN HALLGATTUNK MEG.
. MIKLÓSI CSABÁNÉ ÉVIKE ÜDVÖZLI A MEGJELENTEKET, MEGNYITJA AZ ÜNNEPSÉGET MAJD FELOLVASSA BESZÉDÉT: . ,
. Tisztelt Emlékezők, tisztelt Igazgatóasszony! Kedves Vendégeink!. 1990 óta az ország legtöbb településén megkövették a II. világháború elesettjeit, a megtagadottakat és emlékhelyeket létesítettek a katonahősöknek és az elhurcolt áldozatoknak. Itt az ideje, hogy mi is megkövessük a II. világháború érdi elesettjeit, hogy végleg hazatérhessenek. De addig is nevüket hirdesse és a hozzátartozóknak a lelki sebeit, gyógyítsa, a Hősök könyve, amelyben az érdi katonaáldozatok nevét örökítettük meg. Az adattár egyik példányát május 20-án, a képviselő-testületi ülésen átadtuk a városnak, ma a másik példány átadására hívtuk meg Önöket. A megjelent Hozzátartozók, Önök, jelenlétében szeretnénk bemutatni, és ünnepélyesen átadni a Hősök könyvét a könyvtárnak.
Itt a városi könyvtárban, alakult meg egyesületünk, a Városszépítő és Honismereti Egyesület 10 évvel ezelőtt. Egyesületünkben, a II. világháborúban elesett érdi katonák felkutatására, Pokorny Ferenc helytörténeti kutató tett javaslatot. Az ő elévülhetetlen érdeme a nevek összegyűjtése. Közel egyéves áldozatos kutató munkájának gyümölcse a Hősök könyve. Pokorny Ferenc helytörténeti kutató: Születésétől 1996-ig élt Érden, jelenleg Budapesten lakik, de máig kapcsolatot tart fenn, szülővárosával. Megalakulása óta tagja a Városszépítő és Honismereti Egyesületnek. A Csuka Zoltán Városi Könyvtár 1996 óta meghirdetett helytörténeti pályázatának aktív résztvevője. Írásaival, családi dokumentumaival még napjainkban is gazdagítja a könyvtár és a múzeum helytörténeti gyűjteményét. A II. világháborút, a szülőföldjén átvonuló frontot, eszmélődő gyermekként élte meg, és ezeket az élményeit dolgozta fel
.A II. világháború érdi története című könyvében, amely 2001 -ben jelent meg.Bízunk abban, hogy a Hősök Könyvéből a város polgárai megismerik érdi veszteségeinket, és ápolni fogják emléküket, mint ahogyan mi is tesszük minden év májusának utolsó vasárnapján, a Magyar Hősök Emléknapján Óvárosban, az I. Világháborús Hősi emlékműnél.
SZABÓ ANDREA SÁRKÖZY GYÖRGY 1941-BEN ÍRT SZÉP VERSÉT OLVASSA FEL.
MIKLÓSI ÉVIKE BEMUTATJA A HŐSÖK KÖNYVÉNEK ELKÉSZÍTŐJÉT, AZ ADATOK ÖSSZEGYŰJTŐJÉT POKORNY FERENCET ÉS FELKÉRI,HOGY MUTASSA BE A KÖNYVET
Kedves tagtársaim, kedves könyvtári barátaink, kedves, meghívott vendégeink!Sok szeretettel köszöntök mindenkit, ezen a, mai ünnepi összejövetelünkön. Mi itt most tulajdonképpen az Érdi Városszépítő és Honismereti Egyesület szokásos havi összejövetelét tartjuk, azonban ez alkalommal különleges, és rendhagyó módon tesszük ezt. Máskor úgy legfeljebb 15 - 20 an szoktunk összejönni, örülünk, hogy most kedves vendégeinkkel kibővülve ilyen szép számban lehetünk együtt. Mai összejövetelünk napirendi pontja, hogy Egyesületünk egy könyvet kíván átadni a Csuka Zoltán Városi Könyvtárnak. Egy két kötetből álló olyan emlékkönyvet, ami a világháborúkban hősi halált halt érdi katonák neveit tartalmazza, és örökíti meg. Mielőtt azonban a könyvek átadására sor kerülne, szükségesnek érzem tájékoztatni kedves vendégeinket ennek a könyvnek a létrejöttéről.De még bármi továbbit is mondanék, mindenekelőtt köszönetet kell, mondjak Egyesületünk nevében a Könyvtár vezetésének, Bazsóné Meggyes Klárának, Klárikának, és a könyvtár valamennyi bennünket segítő munkatársának. Megköszönjük, hogy megtűrnek bennünket falaik között, hogy helyet adnak nekünk, lehetővé teszik, hogy havi rendszerességgel itt mi összejöhessünk, és ha szerényen munkálkodva is, de néha mégis tehetünk valami hasznosat a városért. Az itteni munkánk eredményeként készülhettek el ezek a könyvek is. Tagtársaink előtt ismert, ezért inkább a kedves vendégeinknek mondom el, hogy ezekből a könyvekből mindössze két példány készült, és példányonként két kötetből áll. Az egyik kötet az első világháborúban, a másik pedig a második világháborúban elesettek nevét tartalmazza. Amik itt láthatók ez az egyik példány. A másik példányt múlt hónap 20. án, az önkormányzat képviselőtestületi ülésének napirendje előtt egy kis rögtönzött ünneplés keretében adtuk át a Városnak. Ott azzal a javaslattal adtam át a polgármester úrnak a könyveket, hogy azt a város zárt vitrinben elhelyezve, mintegy EREKLYEKÉNT TISZTELT KEGYELETTEL őrizze meg az utókornak. Benne azon
. katonaként meghalt egykori érdi polgárok neveivel, akik a legdrágábbat, az életüket adták a háborúkban. Igen hát a pusztító világháborúkból a mi, az óta már várossá fejlődött egykori községünk sem maradhatott ki, a háború vihara itt is szétfújta a családi fészkeket. Innen is harcba szólították a férfilakosság sokaságát, a legszebb férfikorukat élő, erejük teljében lévő fiatalokat. De sokakat még az idősebb korosztályokból is. Többségük soha nem térhetett haza szeretteihez. Megölte őket a fegyvergolyó, vagy elnyelte őket a megannyi fogolytábor, ahol emberhez méltatlan körülmények között haltak meg. Érd, mindkét világháborúban nagyon sok humán áldozatot tett a haza háborús oltárára.Amikor két hete a városi közgyűlésen a polgármester úrnak átadtam a HŐSÖK KÖNYVE másik példányát, átadó beszédemben nem a katonák méltatását tartottam fontosnak, az már annyiszor elhangzott másoktól, és én úgy vélem, nem szépen hangzó, de üres hazafias szólamokra van szükség, hanem cselekvésre. Ezért inkább emlékeztetni kívántam a város vezetését arra, hogy adóssága van, és az adósságot, ha késedelmesen is, de illik törleszteni. Mi is ez az adósság? Már közel 70 éve, hogy elmentek községünkből a harcba szólított katonák. Már annak is 65 éve, hogy befejeződött a második világháború. Az érintett családok is már régen elsiratták háborúból haza nem tért hozzátartozóikat. Ám a szélesebb körű nagycsalád, a város közössége ezt még nem tette meg.Érden már van számos mindenféle emlékmű, csak még a II. világháborúban meghaltaknak nincs emlékhelye, ahol lerakhatók lennének a kegyelet virágai. Ezért nem győzöm minden fórumon mindannyiszor hangoztatni, hogy a város, a II. világháborúban meghalt egykori polgárainak kegyeleti megkövetésével még igen is tartozik. Az évente rendezett Hősök Napja ünnepségeinken is, leginkább még mindig csak az első világháborúban harcolt néhai érdi katonáink emlékét idézik fel a szónokok, kevés szót ejtve arról, hogy az első világháborút követte egy még pusztítóbb, ahol ismét nagyon sok érdi ember áldozta életét. Így volt ez sajnos most is, az idei esőverte Hősök napi ünnepi megemlékezésünkön, most is inkább csak az első háborúról, és hőseiről esett szó, alig érintve a második világháborús érdihősöket.Dehát, hol is máshol emlékezhetünk rájuk is
.mint Ófaluban az első világháborús emlékműnél, hiszen nincs második világháborús emlékmű Érden. És akkor itt van a nagy kérdőjel. Ha nincs, akkor hát mikor lesz?Szóval a város ezzel még tartozik. És ennek az adósságnak lerovásában próbált besegíteni egyesületünk, amikor közel két éve kezdeményeztük, hogy más, megannyi magára valamit is adó településhez hasonlóan Érden is legyen egy II. világháborús hősi emlékmű, ahol az elesettek nevei kőbevésettek lesznek. Polgármester úr javaslatunkat elfogadta, és támogatásáról biztosított bennünket.Azonban tudjuk, hogy egy emlékmű létrehozása nem egyszerű, nem megy egyik napról a másikra. Nagyon sok minden kell hozzá. Először is elszánás, akarat, sok pénz, helykijelölés, tervezési munkák, művészek felkérése pályáztatása, elfogadás, engedélyeztetési procedúrák sokasága, majd végül a kivitelezés. Mindez természetesen időbe telik. Úgy gondoltuk, hogy addig is, amíg az emlékmű megvalósul a hősök neve papírra írt formában is legyen megörökítve. Ezért készítettük hát el a HŐSÖK KÖNYVÉT, amelyben, minden érdi hősi halott neve külön lapon van megörökítve. Ez az emlékkönyv erkölcsileg egyenértékű, a majdan létrejövő hősi emlékművel. És nem átmeneti pótlása annak, hanem kiegészítője.Pár szóval beszámolnék arról is, hogyan készült el ez az emlékkönyv. Ötletként merült fel, hogy az emlékműre kerülő, és már összegyűjtött neveket egy kisebb díszkiadványba szerkesztjük, s azt elhelyeznénk valamelyik templom plébániáján. Azonban felmerült az is, hogy nem minden katona volt azonos vallású, és hát akkor melyik felekezetnél lenne elhelyezve? Ezért úgy döntöttünk, hogy akkor inkább egy nagyobb, és díszes kivitelű könyvet csinálunk két példányban, melynek egy példányát az Önkormányzatnál, a másikat pedig itt a könyvtárban helyeznénk el. Az egyiket azért itt, hogy míg az önkormányzatnál lévő nem lesz hozzáférhető, addig az itt elhelyezettet viszont mindenki megnézhesse, belelapozhasson.A könyvben lévő nevek összegyűjtését magam vállaltam fel, és 257 érdi illetőségű katona nevét sikerült megtalálnom. A nevek több helyről jöttek össze. Elsődlegesen a Hadtörténeti Intézet hadiveszteség bázisában kutakodtam, de hamar rá kellett jönnöm, hogy az itt megszerezhető nevek, a sejthető valósághoz képest ,
kevés. Aztán az ugyancsak a Hadtörténeti Intézet gondozásában megjelent „Béke Poraikra” c. kiadványt, amely mintegy 70 ezer nevet tartalmaz, kétszer is átnéztem, de még mindig kevésnek találtam. Majd a székesfehérvári püspöki levéltárban az érdi halotti anyakönyvek, valamint a Pestmegyei levéltárban is az érdi halotti anyakönyvek átnézése következett. Helyi újságokban megjelent felhívásunkra is érkezetek hozzátartozói bejelentések, ami szintén gyarapította az egyre növekvő névsort. Közben kiderült, hogy az összegyűjtött 257 névből 96 olyan van, ami a Hadtörténeti Intézet hadiveszteség állományában sem szerepel. Így aztán én adtam 96 érdi nevet az ő veszteséglistájukhoz, hogy róluk is legyen tudomásuk. Aztán ha már így beleástam magam a keresgélésbe, akkor egyúttal kigyűjtöttem a malenkij robotra elhajtottak neveit is, valamint mindazokat, akik az 1944. decemberi érdi harcok során, vagy az utána kialakult körülmények miatt civilként vesztették életüket. Így mintegy 750 érdi nevet sikerült összegyűjtenem. A HŐSÖK KÖNYVE azonban kizárólag a katona halottak neveit jegyzi fel, és nem tartalmazza az egyéb áldozatokat. Az ő neveik megőrzése, egy másik érdi civil szervezet feladata lenne.Felmerülhet, hogy miért teszünk különbséget a hősök és áldozatok között. Különösen olyan esetben, amikor valaki mondjuk végigharcolta a háborút, de a végén civilként vitték el az oroszok, és valahol egy fogolytáborban halt meg. Nem voltunk könnyű helyzetben a nevek hová sorolásánál, ezért kikértük a Hadtörténeti Intézet álláspontját a tekintetben: ki a hős, és ki minősül áldozatnak. Az Intézet hadtörténészeinek és vezetőjük Holló altábornagy úrnak egyöntetű álláspontja szerint hősi halott-nak minősül az, aki a harctéren harc közben veszti életét, vagy ott olyan sebesülést szerez, amelynek következtében később hal meg. Illetve, ha harc közben esik fogságba, és fogolytáborba kerülve hal meg. Ennek értelmében leszögezhetjük, hogy az érdi vásártér, 1945. január 8. án, már nem harctér volt, tehát akit onnan vittek el, az egyértelműen áldozatnak minősül. Voltak köztük ugyan olyanok, akik előtte katonák voltak, de a harcokból kiváltak, hazajöttek, majd civilbe öltözötten 8. án, őket is elhurcolták az oroszok. Ők megszegve katonai esküjüket elhagyták egységüket, vagyis dezertáltak ezáltal Ők szökött katonák lettek
Így ők nem lehetnek egyenrangúak azokkal a hősi halottakkal, akik fegyverrel a kezükben a harctéren estek el. Egy háborús veszteséglista sohasem lehet teljes. Hiszen később még mindig felbukkanhat egy újabb, egy valami miatt kimaradt név, esetleg valamit, mondjuk egy névelírást javítani kell. Nos, ezek a könyvek úgy vannak kialakítva, hogy a lapok cserélhetők benne, és pótlapok is fűzhetők bele.Szólnom kell még arról, hogy a könyvek elkészítésében segítségünkre volt vitéz lovag Erdős László nyugállományú honvéd ezredes, aki rendelkezésünkre bocsátotta, s ezzel mintegy a városnak adományozta ezeknek a könyveknek a díszes borítóját. Baráti körének közreműködésével pedig a betétlapok nyomdai előállításában volt segítségünkre. A könyvek elkészítését, a Német Kisebbségi Önkormányzat, és Falus Ferencné Matics Zsuzsanna hathatós anyagi támogatása, valamint egyesületünk, a Városszépítő és Honismereti Egyesület tagjainak adományai tették lehetővé. Tervezzük, hogy ha sikerülne pályázati úton pénzt kapnunk e célra az Önkormányzattól, akkor ennek az emlékkönyvnek elkészíttetjük egy kisebbített mását, és azt minden érintett hozzátartozó megkapná. Ennek persze valóban az a feltétele, hogy valaki szponzorálja ezt. Támogatóként elsősorban az önkormányzatra gondolunk.Nos, hogy így bemutattam ennek a mi – úgy vélem nemes – kezdeményezésünk eredményeképpen létrejött emlékkönyvet, egyesületünk nevében nagy tisztelettel arra kérem a Könyvtár vezetőjét Bazsóné Meggyes Klárát, hogy fogadja be ezt az általunk adott ajándékot a HŐSÖK KÖNYVÉT. Azzal az ajánlattal adom át, hogy őrizzék meg az utókor számára, és tegyék lehetővé, hogy ezekbe a könyvekbe bárki, aki belenézni, belelapozni szeretne, az ezt megtehesse. Kedves vendégeinknek pedig megköszönöm, hogy eljöttek, és meghallgattak.Érd, 2010. 06. 09. Pokorny Ferenc. .
A HOZZÁTARTOZÓK,,VENDÉGEKFIGYELEMMEL HALLGATTÁK POKORNY FERENCET
A KÖNYVET MIKLÓSI ÉVIKE LEEMELI AZ ASZTALRÓL, HOGY ÁTADJA POKORNY FERENCNEK .
POKORNY FERENC ÁTADJA A HŐSÖK KÖNYVÉT A KÖNYVTÁR IGAZGATÓNŐJÉNEK
LUKÁCS ZOLTÁNNÉ EDITKE AZ ASZTALHOZ VISZI AZ EMLÉKKÖNYVET MELYBEN ALÁÍRÁSSAL DOKUMENTÁLJÁK AZ ÁTADÁS-ÁTVÉTELT .
BAZSÓNÉ MEGYES KLÁRAKÖNYVTÁR IGAZGATÓ ALÁÍRJA AZÁTVÉTELT.
HŐSÖK KÖNYVÉNEK ŐRIZŐJE ÉS KEZELŐJEA KÖNYVTÁRBANPAULOVITS ERIKA LESZ, EZÉRTKLÁRI NEKI ADJA ÁT A KÖNYVET
KLÁRI RÖVID BESZÉDBEN MÉLTATJA A KÖNYVJELENTŐSÉGÉT ÉS MEGKÖSZÖNI A BIZALMAT,HOGY A KÖNYVTÁRRA BÍZTUK A KEZELÉSÉT.
ÉVIKE BEMUTATA A „HŐSŐK KÖNYVE OLVASÓI”KÖNYVECSKÉT, ÉS KÉRI, HOGY AKI MEGNÉZTEAZ ÍRJA BELE VÉLEMÉNYÉT, ESETLEGES KÉR-DÉSEIT, MELYEKRE PRÓBÁLUNK MAJD REAGÁLNI.
ÉVIKE AZ ÜNNEPSÉG ZÁRSZAVAKÉNT IDÉZI VITÉZ LOVAG ERDŐS LÁSZLÓ NYUGALMAZOTT HONVÉD EZREDES ÚR SZAVAIT:
. …”A dicső elődök nagyszerű tetteinek örök megőrzése újra törvénybe lett iktatva, hogy a felnövekvő nemzedéknek örök például szolgáljon a katonai h ő s i e s s é g ü k, és áldozatkézségük. Az Ő vérük által is megváltott Hon és Szabadság pedig kötelezzen bennünket arra, hogy nevük és cselekedetük mindenkor fényesen ragyogjon minden magyar emlékezetében. „ Eddig az idézet. .
ÉVIKE FELHÍVJA A FIGYELMET, HOGYAZ ÜNNEPSÉG BEFEJEZÉSE UTÁNLEHETŐSÉGE VAN A RÉSZTVEVŐKNEK,HOGY AHŐSÖK KÖNYVÉTMEGTEKINTSÉK, BELELAPOZZANAKROKONAIK, ISMERŐSEIK NEVÉT MEG-KERESSÉK,, FOTÓZZANAK„HŐSÖK KÖNYVÉNEK OLVASÓI”KÖNYVECSKÉBEN BEÍRJANAK .
NAGYON KÖSZÖNÖM, HOGY ELJÖTTEK ÉS RÉSZTVETTEK EZEN AZ ÜNNEPSÉGEN,. BEFEJEZÉSKÉNT ÉNEKELÜK EL KÖZÖSEN A HIMNUSZT.
