100 likes | 179 Views
A védjegytörvény és a jogharmonizáció. Dr. Fazekas Judit Európai Uniós és Büntetőjogi Szakállamtitkár Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Budapest, 2007. június 29. Vázlat. Nemzetközi és közösségi szabályrendszer Az 1997-es védjegytörvény jogharmonizációs alapjai
E N D
A védjegytörvény és a jogharmonizáció Dr. Fazekas Judit Európai Uniós és Büntetőjogi Szakállamtitkár Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Budapest, 2007. június 29.
Vázlat • Nemzetközi és közösségi szabályrendszer • Az 1997-es védjegytörvény jogharmonizációs alapjai • Jogharmonizációs célú módosítás a csatlakozás előtt • Kitekintés a felszólalási rendszer bevezetésére • A jogérvényesítési irányelv hatásai a védjegytörvényre
A védjegytörvény kereteit adó közösségi és nemzetközi jogi szabályok • Közösségi jogszabályok • 89/104/EGK irányelv a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről • 40/94/EK rendelet a közösségi védjegyről • 2004/48/EK irányelv a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről • 510/2006/EK rendelet a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról, valamint annak végrehajtási rendelete • Nemzetközi jogi szabályok • Párizsi Uniós Egyezmény az ipari tulajdon védelméről • TRIPS (a WTO megállapodások keretében) • Védjegyjogi Szerződés (WIPO, a lajstromozási eljárásról) • Madridi Megállapodás és Madridi Jegyzőkönyv (védjegyek nemzetközi lajstromozási rendszere) • Lisszaboni Megállapodás (földrajzi árujelzők nemzetközi lajstromozási rendszere)
Az 1997. évi XI. törvény: csillag születik • A védjegyekre vonatkozó szabályok (a 89/104/EK irányelv szabályainak megfelelően) • A védjegyek funkciói illetve rehabilitációjuk • Áruk, szolgáltatások megkülönböztetése • Kapcsolat az áruk és szolgáltatások, valamint a vállalkozások között • Közvetett minőségjelző funkciója is lehet • Az irányelv fakultatív szabályaiból átvételre került • a rosszhiszemű bejelentés vagy a védjegyjogon kívüli jogszabályba ütközés mint kizáró ok, • a jóhírű védjegyek fokozott védelme, valamint • a megkülönböztető képesség bejelentést követően történő megszerzése. • Hivatalból vizsgált abszolút és relatív kizáró okok • Belső jogkimerülés (a belföldi forgalomba hozatallal következik be) • A földrajzi árujelzőkre vonatkozó szabályok • Földrajzi jelzések és eredetmegjelölések oltalma • Mezőgazdasági termékek és élelmiszerek esetében az FVM által jóváhagyott termékleírás is szükséges a lajstromozáshoz • A végrehajtási szabályokat külön Korm. rendelet határozza meg
A 2003-as átfogó módosítás: vonzások és választások • A csatlakozás által szükségessé váló módosítások • A közösségi védjegyrendszerhez való illeszkedést megteremtő szabályok • A mezőgazdasági termékek és a földrajzi árujelzők közösségi rendszeréhez való illeszkedés szabályai • Egyéb fennmaradó jogharmonizációs feladatok (pl. közösségi jogkimerülés EGT hatállyal) • A nemzetközi lajstromozással kapcsolatos rendelkezések bevezetése • A madridi rendszer miatt szükségessé váló szabályok • A lisszaboni rendszer miatt szükségessé váló szabályok • A felszólalás intézményének bevezetésével a lajstromozási eljárás alapjaiban változik meg • A gyakorlati tapasztalatokból levont következtetések nyomán elfogadott módosítások
A felszólalási rendszer • Az MSZH csak a védjegyoltalom feltételei és a feltétlen kizáró okok tekintetében végzi el továbbra is a bejelentések érdemi vizsgálatát • Kutatási jelentés továbbra is készül, • de csak a korábbi védjegyekre nézve, más magánjogi jogosultságokra nézve nem, • az abban foglaltak alapján nincs ex officio elutasítás. • A bejelentő, a védjegyjogosult és a lajstromba bejegyzett használó külön kérheti, hogy értesítsék arról a későbbi bejelentésről, amelynek a kutatási jelentésében szerepel • A viszonylagos kizáró okokat csak a korábbi jogosult határidőben tett felszólalása esetén (és csak a megjelölt okra nézve) vizsgálja a hatóság; ilyenkor az eljárás kontradiktóriussá válik • Törlési eljárás természetesen a bejegyzést követően is indítható (akadálya csak a belenyugvás lehet)
A felszólalási rendszer bevezetése mellett szóló főbb érvek • A feltétlen kizáró okok érvényesítése közérdek, a viszonylagos okoké az önrendelkezési jog része • A hazai vállalkozói szféra nagykorúsítása • A védjegyhasználat elmulasztásának jogkövetkezményei miatt nem biztos, hogy a korábbi jog valóban akadályt képez, a bejelentő pedig nem hívható fel bizonyításra a korábbi védjegy használatának elmulasztására nézve • Összhang a közösségi védjegyekre vonatkozó szabályokkal
A jogérvényesítési irányelv átültetése: lándzsa a kézbe I. • A 2004/48/EK irányelv a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről a jogosulti eszköztár bővítését szolgáló jogszabály-módosításokat követelt meg • A 2005. évi CLXV. törvény újításai a Vt.-ben • Védjegybitorlás esetén érvényesíthető polgári jogi igények körének szélesedése (kereskedelmi forgalomból való kivonás, megsemmisítés, eltiltási igény a közvetítőkre nézve is) • Adatszolgáltatási igények kiterjesztése (a bitorlótól eltérő, „kereskedelmi mértékben” érintett személyektől is követelhetők meghatározott információk) • A bíróság határozatának nyilvánosságra hozatala (jogosult kérelmére, bitorló költségére)
A jogérvényesítési irányelv átültetése: lándzsa a kézbe II. • A 2005. évi CLXV. törvény további újításai a Vt.-ben • Az ideiglenes intézkedések kiterjesztett szabályai (akár a keresetlevél benyújtása előtt is kérhető, ilyenkor a bíróság nemperes eljárásban határoz) és garanciái (biztosíték, jogorvoslat) • Az előzetes bizonyítás szabályai és garanciái • Biztosítási intézkedés, pénzügyi adatok közlése • Biztosíték a bitorlótól (abbahagyás helyett kérhető) • 2009 áprilisáig nemzeti jelentést kell készíteni az irányelv átültetéséről, amelynek alapján bizottsági jelentés készül, esetleges módosító javaslatokkal: a feladat végrehajtása érdekében hazánkban is megkezdődött az adatgyűjtés