A közigazgatási hatósági eljárás

1. A közigazgatási hatósági eljárás

2. Az előadás tartalmi felépítése 1. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, közigazgatási eljárási jog 2. A közigazgatási eljárás alapelvei 3. A Ket. hatálya, a hatósági ügy, az ügyfél és a hatóság fogalma 4. A Ket. és a különös eljárási normák 5. Joghatóság, hatáskör, illetékesség 6. A közigazgatási eljárás szakaszai 7. A jogorvoslati, döntés-felülvizsgálati eljárás 8. A végrehajtási eljárás 9. Elektronikus ügyintézés

3. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, közigazgatási eljárási jog 1.1. A hatósági jogalkalmazó tevékenység 1.2. A hatósági cselekmények típusai 1.3. A hatósági jogalkalmazás esetei 1.4. A közigazgatási hatósági eljárás és eljárásjog

4. 1.1. Hatósági jogalkalmazó tevékenység Közigazgatási tevékenység: szervezői jogalkalmazói Hatáskörbe, illetékességbe tartozó ügyben Közfeladatok közhatalommal történő megvalósítása Jogszabályok alapján Jogvita eldöntése Szankció kiszabása Jog, kötelezettség megállapítása

5. 1.2. A hatósági cselekmények típusai Engedélyezés Nyilvántartások vezetése Jog megállapítása Kötelezettség megállapítása Hatósági intézkedések Hatósági ellenőrzések Igazolás, igazolvány, bizonyítvány kiadása

6. 1.3. A hatósági jogalkalmazás esetei Közvetlen hatósági jogalkalmazás Jogalkalmazás jogsértés esetén • Jog gyakorlását csak a hatóság egyedi döntése teszi lehetővé • Jogszabály közvetlenül • biztosít jogot, ró • kötelezettséget • Hatóság közvetlen közreműködésére nincs szükség • Ugyanez határozza meg a követendő magatartást CSAK JOGSÉRTÉSNÉL!

7. 1.4. A közigazgatási hatósági eljárás és eljárásjog Hatósági eljárás: A hatóság és az ügyfél cselekményeinek összessége Ügyintézés folyamata Eljárási jog: Az eljárási cselekményekre vonatkozó jogi szabályozások összessége 2004. évi CXL. tv.: KET.

8. 2. A közigazgatási eljárás alapelvei

9. 2.1. Az alapelvek két nagy csoportja A hatósággal szemben követelményeket tartalmazó elvek Ügyféli jogokat és kötelezettségeket meghatározó elvek • Törvényesség • Hatáskörrel való visszaélés tilalma • Szakszerűség, gyorsaság • Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme • Diszkrimináció tilalma • Hivatalból való eljárás, stb. • Tisztességes ügyintézés • Anyanyelv használat • Kártérítéshez való jog • Jogorvoslati jog • Iratbetekintés • Jóhiszemű eljárás

10. 3. A Ket. hatálya, a hatósági ügy, az ügyfél és a hatóság fogalma 3.1. A Ket. tárgyi hatálya 3.2. A Ket. személyi hatálya 3.3. A Ket. területi és időbeli hatálya

11. 3. A Ket. hatálya = egy jogszabály Milyen személyekre, szervezetre Milyen időben Milyen élet-viszonyokra Milyen területen állapít meg jogokat, kötelezettségeket; tartalmaz szabályokat. Személyi Területi Tárgyi Időbeli

12. 3.1. A Ket. tárgyi hatálya közigazgatási hatósági ügyekre terjed ki Minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság: • Ügyfelet érintő jogot, kötelezettséget állapít meg; • Adatot, tényt, jogosultságot igazol; • Hatósági nyilvántartást vezet; • Hatósági ellenőrzést végez; • Tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vételt végez, vagy töröl.

13. 3.2. A Ket. személyi hatálya ALANYOK: Egyéb közreműködők Hatóság Ügyfél • Tanú • Szakértő • Tolmács • Szemletárgy birtokosa • Ügyfél képviselője • Szükségképpeni alanyok • Nélkülük nincs eljárás

14. 3.2.1. Az ügyfél Természetes személy Jogi személy Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet • Akinek jogát, jogos érdekét az adott ügy érinti, • Akit hatósági ellenőrzés alá vontak, • Akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz • Egyes eljárásokban: • - a hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa és az akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, • - egyes társadalmi, érdekképviseleti szervek, • az a hatóság, akinek feladatkörét az ügy érinti • Tv. rendelkezése alapján csak abban az esetben, ha az I. fokú eljárásban részt vesz

15. 3.2.2. Eljárási képesség Eljárási képesség = a természetes személy ügyfél a közigazgatási eljárásban saját maga járhat el. Feltétele: a 18. életévét betöltötte és nem áll cselekvőképességet érintő gondokság alatt. Kivételesen korlátozottan cselekvőképes személy is rendelkezhet eljárási képességgel!

16. 3.2.3. Közigazgatási hatóság Államigazgatási szervek (minisztériumok, országos hatáskörű szervek, területi államigazgatási szervek) Helyi önkormányzati szervek (képviselő-testület, megyei közgyűlés, bizottság, stb.) Polgármester, közgyűlés elnöke, stb. Jegyző, főjegyző, polgármesteri hiv. ügyintézője, stb. Törvény v. kormányrendelet által feljogosított nem közigazgatási szervezet, személy, köztestület

17. 3.3. A Ket. területi és időbeli hatálya Területi hatály Időbeli hatály • Néhány kivételtől eltekintve a Magyar Köztársaság területe • Összefüggés: joghatósággal Törvény elfogadása: 2004. december 20. Hatálybalépés: 2005. november 1.

18. 4. A Ket. és a különös eljárási normák

19. 4.1. A közigazgatási eljárási szabályok 2 fő típusuk: Általános Különös Minden közigazgatási hatósági ügyben a Ket-et kell alkalmazni Kiegészítő jelleg Kivétel: • Kivett eljárások (5+1) • Részlegesen kivett eljárások Egy-egy eljárás- fajtára irányadó

20. 5. Joghatóság, hatáskör, illetékesség 5.1. Joghatóság 5.2. Hatáskör 5.3. Illetékesség 5.4. A hatóság eljárási kötelezettsége 5.5. Közös szabályok

21. 5. Munkamegosztási szabályok Joghatóság Hatáskör Illetékesség Milyen típusú hatóság jár el? Azonos hatáskörű hatóságok közül melyik jár el? Mely ország hatósága jár el?

22. 5.1. Joghatóság Az ügyek magyar és külföldi hatóságok közötti megosztásával kapcsolatos fogalom Általános joghatósági szabály: MK területén a magyar ügyfél, vagy Magyarországon nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyében a magyar hatóság jár el. Joghatóságot megalapozó/befolyásoló tényezők: • Állampolgárság • Területi elhelyezkedés (ingatlan, tevékenységi helyszín) • Nemzetközi szerződések

23. 5.2. Hatáskör Azt mutatja meg, hogy a konkrét ügyben milyen típusú, milyen szintű közigazgatási szerv járhat el A gyors ügyintézés érdekében el kell osztani az ügyeket a hatóságok között: • Pl.: • Házasságkötés • Örökbefogadás • Tulajdonjog-bejegyzés • Gépjárműadó-fizetés

24. 5.3. Illetékesség A több azonos hatáskörű szerv közül területi alapon melyik az az egy hatóság, amelyik a konkrét ügyben eljárhat Illetékességi okok: • Ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, székhelye • Ingatlan fekvése • Tevékenység gyakorlásának helye • Jogellenes magatartás elkövetésének helye • Ismeretlen lakcím esetén – utolsó ismert hazai lakcím

25. 5.4. A hatóság eljárási kötelezettsége • A közigazgatási szerv: • a hatáskörébe tartozó ügyben • az illetékességi területén köteles eljárni Ügyintézési határidő: 22 munkanap Ennek eredménytelen eltelte = mulasztás Kivizsgálás és eljárás lefolytatására utasítás: felügyeleti szerv Újabb mulasztás esetén: új szerv kijelölése fegyelmi eljárás kezdeményezése

26. 5.5. A joghatóság, hatáskör, illetékesség közös szabályai • Az eljárás minden szakaszában vizsgálni kell a meglétüket • Hiányuk esetén: áttétel Hatásköri, illetékességi összeütközés 1. Hatóságok közötti egyeztetés • Pozitív • Negatív 2. Ha sikertelen: a) Hatásköri összeütközésnél: Fővárosi Ítélőtábla jelöli ki az eljáró szervet. b) Illetékességi összeütközésnél: Államig.hiv.vezetője jelöli ki az eljáró szervet.

27. 6. Az alapeljárás (első fokú eljárás) 6.1. Az első fokú eljárás főbb szakaszai 6.2. Az eljárás megindítása 6.3. Az elsőfokú eljárás lefolytatása 6.4. Az eljárás lefolytatásának szabályai 6.5. A hatóság döntései

28. 6. A közigazgatási eljárás három fő szakasza Az alapeljárás mindig szükségszerű, meghatározó elem: Alapeljárás (első fokú eljárás) Jogorvoslati eljárás - az ügyek többsége már ebben a szakban lezárul; - az ügyfelek első-sorban az elsőfokú szervekkel kerülnek kapcsolatba; Végrehajtás

29. 6.1. Az első fokú eljárás főbb szakaszai 1. Eljárás megindítása 2. Kérelem vizsgálata 3.Tényállás megállapítása Tisztázás, bizonyítás Értesítés Hatóság döntése Hiánypótlásra felszólítás Eljárás felfüggesztése Eljárás megszüntetése Elutasítás

30. 6.2. Az eljárás megindítása Jogszabályalapján Közérdek alapján Valakinek a jogos magánérdeke alapján • Leggyakoribb eset • Saját érdekében indítja az ügyfél az eljárást • Arra irányuló kívánság, hogy a hatóság: • - hozzon döntést, • - adjon engedélyt, • - adjon hozzájárulást, • adjon mentesítést, • enyhítse a kötelezettséget.

31. 6.2.1. A kérelem Előterjesztés módja: szóban írásban Előírható: nyomtatvány, űrlap elektronikus úton Benyújtás helye: • Hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál főszabály • Ügyfél lakcíme • Foglalkoztatójának székhelye/telephelye szerinti székhelyű, azonos hatáskörű hatóságnál Ennek hiányában: lakcíme v. munkahelye szerint illetékes jegyzőnél

32. 6.2.2. Értesítés az eljárás megindításáról - kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül; - az értesítés mellőzhető az alábbi okokból: Egyszerű megítélésű ügy Eljárás eredményességének veszélyeztetése Az értesítés tartalma Ügy tárgya, iktatási száma Ügyintéző neve, hivatali elérhetősége Kérelemre indult eljárásnál a kérelmező ügyfél neve Eljárás megindításának napja, ügyintézési Határidő, és abba mi nem számítandó bele Iratbetekintés, nyilatkozattétel lehetősége Hivatalból indult eljárásnál erre utalás

33. 6.3. Az elsőfokú eljárás lefolytatása6.3.1. A kérelem vizsgálata A hatóság feladata Lefolytatható-e az eljárás? 1. A tényállás megállapítása Az ügy közigazgatási ügy? Hiánytalan meglétük esetén: az eljárás lefolytatása Ha igen, milyen típusú? 2. Joghatóság, hatáskör vizsgálata 3. Illetékesség vizsgálata

34. 6.3.1.1. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 5 munkanapon belül végzéssel történik, az alábbi okokból: • a magyar hatóságnak nincs joghatósága az eljárásra; • a hatóságnak nincs hatásköre/illetékessége, és az áttételnek nincs helye; • kérelem lehetetlen célja; • a hatóság az ügyet már érdemben elbírálta; • kérelem idő előtti vagy elkésett; • az ügy nem hatósági ügy • a kérelem nem a jogosulttól származik A végzés fellebbezéssel megtámadható

35. 6.3.2. A tényállás tisztázása és a bizonyítási eljárás Tényállás tisztázásának célja: Megalapozott döntés meghozatala Meggyőződni a kérelemben előadott tények valódiságáról Ha a tényállás nem tisztázható egyszerűen Bizonyítási eljárás Ügyféllel kötelezően ismertetni kell! Bizonyítékok: • Ügyfél nyilatkozata • Irat • Tanúvallomás • Szakértői vélemény • Szemle • Tárgyi bizonyíték

36. 6.4. Az eljárás lefolytatásának szabályai 6.4.1. A határidők Pl. ügy bonyolultsági foka, soronkívüliség Határidő kezdete: kérelem beérkezése; hivatalból indítandó eljárásnál a megindítás napja. Határidő meghosszabbítása: indokolt esetben, legfeljebb 22 munkanappal (kiskorúnál 10 munkanappal)

37. 6.4.2. Igazolási kérelem Határidő/határnap elmulasztása esetén lehet élni vele • 2 esetkör: Önhibán kívül történt a mulasztás (pl. betegség) Hatóság tévedése (pl. rossz cím) • A kérelem tartalma: Mulasztás oka Önhibán kívüliség valószínűsítése • Előterjesztési határidő: Szubjektív: 5 munkanap Objektív: 6 hó

38. 6.4.3. Jegyzőkönyv, hivatalos feljegyzés = az egyes eljárási cselekmények dokumentálására szolgálnak Mikor készítünk jegyzőkönyvet? Mikor készítünk feljegyzést? - ügyfél Minden eljárási cselekményről, amelyről nem készül jegyzőkönyv/hangfelvétel - tanú meghallgatásáról; - szakértő - helyszíni ellenőrzésről; - szemle lefolytatásáról; • A feljegyzés tartalmazza: • felvétel helyét, időpontját; • ügy tárgyát és számát; • az eljárási cselekményt; • eljáró ügyintéző nevét, • aláírását; • jogokra és kötelezettségekre • való figyelmeztetés megtörténtét - tárgyalásról; - szóban előterjesztett kérelemről. Jegyzőkönyv lehet: Hang-, kép- és filmfelvétel Papíralapú Egyenértékű dokumentumok

39. 6.4.4. A képviselet Képviseletre általában akkor kerül sor, ha: az ügyfél nem tud vagy nem akar szermélyesen eljárni A képviselő az ügyfél helyett vagy mellett eljárási cselekmények végzésére jogosult A képviselet fajtái: • törvényes • meghatalmazotti • ügygondnok által ellátott képviselet

40. 6.4.4.1. A képviselet fajtái Törvényes képviselő: természetes személy jogi személy jogi személyiség nélküli szervezet • eljárhat ügyében Meghatalmazotti képviselő: kivéve, ha törvény az ügyfél személyes eljárását nem írja elő Ügygondnok képviselő ha az ügyfél: A gyámhatóság rendeli ki • ismeretlen helyen tartózkodik, nem tud az ügyben eljárni és nincs törvényes képviselője vagy meghatalmazottja, személye ismeretlen

41. 6.4.5. A kizárás Célja: a hatóság részrehajlásmentes, független eljárásának biztosítása Abszolút kizárási okok Relatív kizárási okok • Ügyintézőnek, hatóságnak saját ügyében való eljárása; • másodfokon részvétel, ha alsóbb fokon az eljárásban közreműködött; • jegyző kizárása Ha nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése

42. 6.4.6. Idézés, értesítés Idézés (végzésben) Értesítés - kötelező megjelenés a hatóság előtt; - nem kötelező a megjelenés; - kikényszeríthető; - írásban, távbeszélőn, elektronikus úton; részvételi lehetőség • a kérelmező ügyfelet nem lehet idézni • (kivételek) Tárgyaláson Szemlén Idézés tartalma: - határidő, helyszín; Tanú, szakértőmeghallgatásán - ügy tárgya; - idézés minősége (pl. ügyfél, tanú); - figyelmeztetés a mulasztás következményeire: meg nem jelenés Eljárási bírság engedély nélküli eltávozás - ismételt meg nem jelenés: elővezetés

43. 6.4.7. Az eljárás megszüntetése Az eljárás megindítása után olyan esemény, tény, állapot következik be, amely az eljárás lefolytatását lehetetlenné, vagy értelmetlenné teszi • KÖTELEZŐ: • a) A kérelmet visszavonta az ügyfél (több kérelmező esetén mindegyik) és hivatalból nem folytatja az eljárást a hatóság • Az ügy jsz. változás miatt már nem hatósági ügy • az ügyfél meghal; jogi személy ügyfél megszűnik; • az ügyfél az illetéket nem fizeti meg; • Képviselő visszautasítása • MÉRLEGELÉS ALAPJÁN: • Ha a hiánypótlásra felhívás eredménytelen

44. 6.4.8. Az eljárás felfüggesztése Az eljárás átmenetileg nem folytatható Pl. kapcsolódó kérdés előzetes elbírálása Először ebben a kérdésben kell döntésnek születnie Eredménye: az eljárás felfüggesztése Jogkövetkezmény: az ügyintézési határidő nyugszik

45. A tényállás tisztázása során, illetve ezt követően a hatóság döntést hoz 6.5. A hatóság döntései 1. Határozat (egyszerűsített határozat) – ügyben érdemben dönt 2. Végzés – eljárási kérdésekben dönt 3. Egyezség jóváhagyása 4. Hatósági szerződés 5. Határozat jellegű okirat (pl. hatósági bizonyítványok) 6. Jogszerű hallgatással „létrehozott” határozat

46. 6.5.1 A határozat Fejléc A hatósági jogviszonyban résztvevők és a hatósági ügy legfontosabb adatai: - a hatóság megnevezése, ügyintéző neve; • az ügy száma, tárgyának megnevezése; - az ügyfél megnevezése, lakcíme vagy székhelye. Rendelkező rész A döntést és az ahhoz kapcsolódó tartalmi elemeket foglalja magában • jogorvoslati lehetőség - kötelezettség megállapítása - illeték - teljesítés határideje - jog biztosítása

47. 6.5.1. A határozat Indokolás - döntés megalapozása - ténybeli és jogi megalapozás Zárórész A döntés ténybeli és jogi megalapozása és elfogadtatása - a döntéshozatal helye, ideje; - a hatáskör birtokosának és a kiadmányozónak a neve, hivatali beosztása, kiadmányozó aláírása - a hatóság bélyegzőlenyomata (minősített elektronikus aláírás).

48. 6.5.2. Az egyszerűsített határozat Kérelemre indult ügyben, ha: - a hatóság az ügyfél kérelmének teljes egészében helyt ad; - nincsen ellenérdekű ügyfél. Nem kell tartalmaznia: - a jogorvoslatról szóló tájékoztatót; - az indokolást.

49. 6.5.3. A végzés és az egyezség Részkérdésben kell dönteni (pl. bírság kiszabása) Végzés: Eljárást lezáró nem érdemi döntés (pl. eljárás megszüntetése, ha az ügyfél a kérelmét visszavonta) Egyezség: • Az ellenérdekű felek megállapodhatnak az ügy kimenetelét illetően • A megállapodás érvényességéhez a hatóság jóváhagyása és határozatba foglalása szükséges • A jóváhagyás ellen nincsen helye fellebbezésnek

50. 6.5.4. A hatósági szerződés • Határozathozatal helyett,ha az ügynek • közérdek ÉS • az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése érdekében szükséges Ügyfél általi megszegése esetén: jogerős és végrehajtható határozatnak minősül Tipikus területei: építésügy, településfejlesztés, településrendezés, környezetvédelem