Miért?

1. A hosszú élet kockázata nem biztosítók tevékenységébenXVI. Altenburger Gyula Szimpózium2006. május 25.Hanák Gábor

2. Miért? PSZÁF honlap 2005. július 29., péntek „Az életjáradéki szerződések üzletszerű kötése esetén a biztosítási tevékenység fenti definíciójában megtalálható fogalmi elemek közül az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közössége (veszélyközösség) fogalmi elem hiányzik, mert az életjáradéki szerződés esetén a kötelezett szolgáltatási kötelezettségének bekövetkezése nem jövőbeli esemény felmerülésétől (kockázat) függ, hanem az életjáradéki szerződésből kétség kívül, egyértelműen fakad.” Hanák Gábor: A hosszú élet kockázata nem biztosítók tevékenységében

3. Mi a kockázat? • Hétköznapi értelemben: • Annak lehetősége, hogy valami eltér a kívánatostól • Negatív jelentéstartalmú • Aktuáriusi értelemben: • Egy -pénzügyi természetű- valószínűségi változó • Semleges jelentéstartalmú, értékválasztástól független • Általában két fél közötti pénzügyi természetű kapcsolatban van szerepe • Általában ha egy kimenetel „jó” az egyik félnek, akkor „rossz” a másik félnek, és megfordítva Hanák Gábor: A hosszú élet kockázata nem biztosítók tevékenységében

4. Pénzügyi jellegű szolgáltatások • A két fél pénzügyi kapcsolata gyakran szolgáltató - ügyfél jellegű • Általában egy szolgáltató és sok ügyfél közötti pénzügyi természetű kapcsolatról van szó • A szolgáltató: a szolgáltatás nyújtásának (jogszabályon vagy megállapodáson alapuló) kötelme hárul rá • Az ügyfél: legfontosabb kötelme a szolgáltatás igénybevétele alapján megállapított ellenérték nyújtása Hanák Gábor: A hosszú élet kockázata nem biztosítók tevékenységében

5. Mi a szolgáltató kockázata? • A szolgáltató kockázata jelentse a szolgáltató adott időpontra vonatkozó veszteségfüggvényét: L = + a jövőbeli szolgáltatásokra és egyéb ráfordításokra történő kifizetések jelenértéke (nem várható jelenérték: valószínűségi változó) - az ügyfelek jövőbeli befizetéseinek jelenértéke (valószínűségi változó) - a rendelkezésre álló fedezet (fix érték) • L önmagában semleges () • Akkor „van baj”, ha L (nagyon) pozitív • Ilyenkor szolgáltató és ügyfél egyszerre „szív” Hanák Gábor: A hosszú élet kockázata nem biztosítók tevékenységében

6. Mi a hosszú élet kockázata? • A szolgáltató adott időpontban meglevő erőforrásai elegendőek lesznek-e az ügyfeleket életük végéig megillető szolgáltatások (és a kapcsolódó ráfordítások) teljesítésére? • Tehát nem az x korban hátralevő Tx élettartam eloszlásának várható értéke körül érdekes L() viselkedése, hanem a Tx farokeloszlása környékén Hanák Gábor: A hosszú élet kockázata nem biztosítók tevékenységében

7. Mi a hosszú élet kockázata? • A jelenérték ugyan a távoli jövőt összehúzza, ám ha a szolgáltatások a diszkontálás mértékének nagyjából megfelelően nőnek, akkor ez az összehúzás nem igazán érvényesül • Mint ha „0 (közeli) technikai kamatlábat” alkalmaznánk Hanák Gábor: A hosszú élet kockázata nem biztosítók tevékenységében

8. Mikor nem áll fenne a hosszú élet kockázata? • Ha a jelenleg rendelkezésre álló erőforrás végtelen • Ha bármikor bármekkora erőforrás bevonható • Ha az egyensúly folyamatosan fenntartható az alábbi módon (a továbbiakban: triviális eset): • a jelenlegi kiadások és bevételek egyensúlyban vannak, és • a jövőbeli kiadások és bevételek össze vannak kötve, csak egyszerre és egymással összhangban módosulhatnak, • így ezek mindig egyensúlyban tarthatók Hanák Gábor: A hosszú élet kockázata nem biztosítók tevékenységében

9. A biztosítási szerződés definíciója A PTK szerint Biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összegnek megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított, illetőleg a másik szerződő fél pedig díj fizetésére kötelezi magát. Hanák Gábor: A hosszú élet kockázata nem biztosítók tevékenységében

10. A biztosítási szerződés definíciója A PTK szerint • A biztosítási esemény lehet különösen: • a szerződésben megállapított károsító esemény; • halál bekövetkezése, meghatározott életkor elérése; • testi sérülést, rokkantságot vagy halált okozó baleset • Valójában a definícióból nem tudjuk meg azt, hogy a felsorolt PÉLDÁKON kívül mely események minősülnek biztosításinak • Pl. a PTK szerint köthetek-e biztosítási szerződést időjárási derivatívára? Hanák Gábor: A hosszú élet kockázata nem biztosítók tevékenységében

11. A biztosítási szerződés definíciója A PTK tervezete szerint Biztosítási szerződés alapján a biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási kockázat viselésére és a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatás teljesítésére, a szerződő fél, illetőleg a biztosított pedig díj fizetésére kötelezi magát. Hanák Gábor: A hosszú élet kockázata nem biztosítók tevékenységében

12. A biztosítási szerződés definíciója A PTK tervezete szerint Biztosítási szerződést csak az köthet, aki valamely vagyoni, vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében – életkor elérésére, születésre, vagy házasságkötésre szóló életbiztosítás esetében a biztosítási esemény bekövetkezésében – érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg. Hanák Gábor: A hosszú élet kockázata nem biztosítók tevékenységében

13. A biztosítási szerződés definíciója A PTK tervezete szerint • A biztosítási érdek fontos, de nem elégséges megszorítás • Pl.: A „biztosító” azt vállalja, hogy amennyiben az OTP részvény árfolyama 5000 Ft alá csökken, úgy egy meghatározott összeget fizet a „biztosítottnak”. Ha a „biztosított” OTP részvény-portfolióval rendelkezik, úgy érdekelt abban, hogy a „károsító esemény” vagy „biztosítási esemény” ne következzen be, tehát a „biztosítási érdek” fennáll. Hanák Gábor: A hosszú élet kockázata nem biztosítók tevékenységében

14. A biztosítási szerződés definíciója Az IFRS szerint Olyan szerződés, amelyben az egyik fél (a biztosító) szignifikáns biztosítási kockázatot vállal át a másik féltől (a kötvénytulajdonostól) azáltal, hogy a kötvénytulajdonos számára kompenzációt ígér arra az esetre, ha valamely meghatározott bizonytalan jövőbeli esemény (a biztosítási esemény) a kötvénytulajdonost kedvezőtlenül érinti. Biztosítási kockázat: Olyan [az egyik félre specifikus] nem pénzügyi kockázat, amelyet egy szerződés kibocsátója vállal át a kibocsátottól. Hanák Gábor: A hosszú élet kockázata nem biztosítók tevékenységében

15. A biztosítási tevékenység definíciója A BIT szerint A biztosítási tevékenység biztosítási szerződé-sen, jogszabályon vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás, amely során a tevékenységet végző megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja és beszedi a kötelezettségvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékokat képez, a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja és teljesíti a szolgáltatásokat. Hanák Gábor: A hosszú élet kockázata nem biztosítók tevékenységében

16. A biztosítási tevékenység Az EU direktívák szerint • A tevékenységet sorolja be és kategorizálja • Nem ad definíciót • A kialakult hagyományra és az egyes tagállamok gyakorlatára hivatkozik • Az alábbi pontokban szerepel olyan tevékenység, ahol a hosszú élet kockázata megjelenik • életjáradékok • PHI • csoportos nyugdíjalapok kezelése • biztosító által végzett társadalombiztosítás Hanák Gábor: A hosszú élet kockázata nem biztosítók tevékenységében

17. A biztosítási tevékenység kritériumai Szerintem (tág értelemben) 1. Bizonytalan jövőbeli esemény miatti pénzügyi természetű kockázat megléte az ügyfeleknél 2. A pénzügyi természetű kockázat átvállalása a szolgáltató által 3. Veszélyközösség létrehozása a szolgáltató által Hanák Gábor: A hosszú élet kockázata nem biztosítók tevékenységében

18. A biztosítási tevékenység kritériumai Szerintem (szűk értelemben) 1. Bizonytalan jövőbeli esemény miatti, az ügyfélre nézve specifikus pénzügyi természetű kockázat megléte az ügyfeleknél 2. Az ügyfélre nézve specifikus pénzügyi természetű kockázat átvállalása a szolgáltató által 3. Veszélyközösség létrehozása a szolgáltató által Hanák Gábor: A hosszú élet kockázata nem biztosítók tevékenységében

19. A biztosítási tevékenység kritériumai, 2 • Az alábbiak legalább egyike bizonytalan a szerződés (kapcsolat) elején: • vajon bekövetkezik-e a meghatározott esemény; • mikor következik be, ha bekövetkezik; vagy • mennyit kell a szolgáltatónak fizetnie, ha bekövetkezik. • Mire vonatkozik a definíció? • PTK, IFRS: a szerződésekre vonatkozik • BIT, EU: alapvetően a tevékenységre, de több aspektusból a szervezetre vonatkozik • Saját: a tevékenységre Hanák Gábor: A hosszú élet kockázata nem biztosítók tevékenységében

20. A biztosítási tevékenység kritériumai, 3 • A tágabb értelmű definíció • nem releváns jogi értelemben • megfelelőnek tűnik aktuáriusi értelemben • kezeli a határterületeket is (pl. hitelbiztosítás) • A szűkebb értelmű definíció • mint a tágabb értelmű, és • elválasztja a pénzügyi kockázatot a biztosításitól Hanák Gábor: A hosszú élet kockázata nem biztosítók tevékenységében

21. Ha valaki végez biztosítási tevékenységet, akkor biztosító? • A BIT szerint, szigorú értelemben, igen • 5.§(4): „Biztosítási tevékenységet kizárólag biztosító végezhet” • Gyakorlatilag mégsem • Pl. a DHK által végzett tevékenységre nem vonatkozik a BIT, pedig végez biztosítási tevékenységet (haláleseti kockázat átvállalása) Hanák Gábor: A hosszú élet kockázata nem biztosítók tevékenységében

22. Ha egy szolgáltató végez biztosítási tevékenységet, akkor biztosító? • Ha egy szolgáltató egy termékben (bizonyos szerződéseiben) többféle szignifikáns kockázatot is vállal, pl. • biztosítási kockázatot és • pénzügyi kockázatot akkor milyen tevékenységet végez? • Ha ugyan csak egyféle (biztosítási) kockázatot vállal át az ügyféltől, de ki van téve egyéb (pénzügyi) kockázatnak is, akkor milyen tevékenységet végez? • Milyen törvény hatálya vonatkozik rá? Hanák Gábor: A hosszú élet kockázata nem biztosítók tevékenységében

23. A hosszú élet kockázata és a biztosítás • Bizonytalan jövőbeli esemény miatt miatti, az ügyfélre nézve specifikus pénzügyi természetű kockázat megléte az ügyfeleknél • Igen • Az ügyfélre nézve specifikus pénzügyi termé-szetű kockázat átvállalása a szolgáltató által • A nem triviális esetekben: igen • Biztosítási tevékenység végzése • Ha a szolgáltató veszélyközösséget hoz létre, akkor a szolgáltató végez biztosítási tevékenységet Hanák Gábor: A hosszú élet kockázata nem biztosítók tevékenységében

24. Példák a hosszú élet nem triviális kockázatára • Pénzbeni szolgáltatás halál esetén • Pénzbeni ellenértékért (díjért) • klasszikus életbiztosítás • nem klasszikus életbiztosítás; pl. a „biztosító” életem végéig azt a garanciát vállalja, hogy a lakásom értékét, ha az a tulajdonjog átruházásakor (halálkor) kisebb lenne, mint X, azt kiegészíti X-re • Természetbeni ellenértékért??? Hanák Gábor: A hosszú élet kockázata nem biztosítók tevékenységében

25. Példák a hosszú élet nem triviális kockázatára • Pénzbeni szolgáltatás túlélés esetén  életjáradék • Pénzbeni ellenértékért (díjért) • egy összegű díjért - klasszikus életbiztosítás • felhalmozott tőkéért - pénztári egyéni számla ill. biztosító szolgáltatása • folyamatos, de nem illeszkedő díjért - felosztó-kirovó nyugdíj; a díjat nem a kedvezményzett fizeti • Természetbeni ellenértékért • lakásért ill. bármi fixért - „lakásért életjáradék” konstrukciók • folyamatosért??? Hanák Gábor: A hosszú élet kockázata nem biztosítók tevékenységében

26. Példák a hosszú élet nem triviális kockázatára • Pénzbeni szolgáltatás egyéb biztosítási események esetén • Pénzbeni ellenértékért (díjért) • egészségbiztosítás bizonyos elemei • long term care bizonyos elemei • Természetbeni ellenértékért • lakásért ill. bármi fixért - pl. „lakásért életjáradék” konstrukciók lakásfenntartással kapcsolatos elemei • folyamatosért??? Hanák Gábor: A hosszú élet kockázata nem biztosítók tevékenységében

27. Példák a hosszú élet nem triviális kockázatára • Természetbeni szolgáltatás: tartás • lakóhelyiség biztosítása, fenntartása • normál életvitelhez szükséges funkciók ellátása ill. eszközök biztosítása • ápolói funkciók ellátása • orvosi beavatkozások ellátása • temetés - klasszikus temetésbiztosítás • „öregek otthonában történő ellátás” • long term care • tartási szerződés • PTK (hangsúlyozza, hogy kötelezettként jogi személy is megkötheti): „A tartás kötelezettsége a gondozásra, a gyógyíttatásra, az ápolásra és az eltemettetésre is kiterjed.” • Kérdés, hogy a gyógyíttatás milyen kontextusban értendő • jogi segítségnyújtás Hanák Gábor: A hosszú élet kockázata nem biztosítók tevékenységében

28. Példák a hosszú élet nem triviális kockázatára • Természetbeni szolgáltatás: termény • PTK életjáradéki szerződés • „Életjáradéki szerződés alapján az egyik fél meghatározott pénzösszeg vagy terménymennyiség időszakonként visszatérő szolgáltatására köteles.” Hanák Gábor: A hosszú élet kockázata nem biztosítók tevékenységében

29. Példák a hosszú élet nem triviális kockázatára • Természetbeni szolgáltatás: tartás • Pénzbeni ellenértékért • egy összegű díjért, felhalmozott tőkéért vagy folyamatos, de nem illeszkedő díjért • ezek közül a biztosításnak nevezettek szabályozottak, az egyebek nem szabályozottak • Természetbeni ellenértékért • lakásért ill. bármi fixért • folyamatosért??? Hanák Gábor: A hosszú élet kockázata nem biztosítók tevékenységében

30. A hosszú élet kockázata nem biztosítók tevékenységében • A fenti példák, amennyiben szerződésen alapulnak, az IFRS szerint mind biztosítási szerződésnek minősülnek • A fenti példák az általam adott -akár szűkebb- biztosítás definíció értelmében mind biztosítási tevékenységnek minősülnek • Jogi értelemben ezek némelyike formálisan nem teljesíti a biztosítási szerződéssel szemben a PTK-ban támasztott követelményeket, ha nincs díjfizetés (a jogászok szerint ez csak pénz lehet) Hanák Gábor: A hosszú élet kockázata nem biztosítók tevékenységében

31. A hosszú élet kockázata nem biztosítók tevékenységében • Egy olyan szolgáltató, amely biztosítási kockázatot vállal az ügyfelektől, azonban az ügyfelek az ellenértéket nem díjfizetéssel telejesítik, formálisan nem köt biztosítási szerződést, ezért a BIT szerint nem is végez biztosítási tevékenységet • Vajon a tartalom felülírja-e a formát? • Vagy éppen a forma írja fölül a tartalmat? A biztosítási tevékenység biztosítási szerződésen, jogszabályon vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás... Hanák Gábor: A hosszú élet kockázata nem biztosítók tevékenységében

32. Biztonság és a hosszú élet kockázata nem biztosítók tevékenységében • Mely esetekben célszerű jogszabállyal rendelkezni azon entitások biztonságáról, amelyekre a hosszú élet kockázata hárul? • Az állam (önkormányzatok) -megfelelőnek tekintett- biztonsági rendszerekkel védett tevékenységeit nem • Az önkéntes társuláson ill. vállalkozáson alapuló tevékenységet igen Hanák Gábor: A hosszú élet kockázata nem biztosítók tevékenységében

33. Biztonság és a hosszú élet kockázata nem biztosítók tevékenységében • Milyen biztonsági rendelkezések indokoltak? • A nem triviális esetben, mivel az ügyféltől átvállalt kockázat maga megfelel a biztosítási tevékenységgel átvállalt kockázatnak, legalább azok, amelyek a biztosítókra is érvényesek • tárgyi és személyi feltételek • tőkekövetelmények • Amennyiben a szolgáltatóra nem biztosítási kockázatok is háramlanak, egyéb biztonsági rendelkezések is indokoltak lehetnek Hanák Gábor: A hosszú élet kockázata nem biztosítók tevékenységében

34. A magyar néphalandóság javulása 1994 és 2004 között Adott korban várható elhalálozási kor (év) Hanák Gábor: A hosszú élet kockázata nem biztosítók tevékenységében

35. Hanák Gábor: A hosszú élet kockázata nem biztosítók tevékenységében