550 likes | 1.03k Views
ÍRÁS-, KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRTÖRTÉNET. INFORMATIKUS-KÖNYVTÁROS SZAK 3. ÓRA(4.témakör) kereszturi.jozsef@pecs-vk.hu. AZ ÓKORI KÖNYVTÁRAK. a kezdetek - Mezopotámia. MAI ÉRTELEMBEN VETT KÖNYVTÁRRÓL EBBEN A KORBAN NEM BESZÉLHETÜNK.
E N D
ÍRÁS-, KÖNYV- ÉS KÖNYVTÁRTÖRTÉNET INFORMATIKUS-KÖNYVTÁROS SZAK 3. ÓRA(4.témakör) kereszturi.jozsef@pecs-vk.hu
a kezdetek - Mezopotámia • MAI ÉRTELEMBEN VETT KÖNYVTÁRRÓL EBBEN A KORBAN NEM BESZÉLHETÜNK. • Az írás-olvasás elsajátítása főiskolai színtű tanulmány (mint ma az orvostan, a jog, a technika, a természettudományok stb.), s együtt is járt az e tudományokban való kiképzéssel. • A történelmi, földrajzi, orvosi, számtani, csillagászati, iro-dalmi, szertartásos művek másolói képzett emberek, tudó-sok voltak, de egyúttal közülük kerültek ki az olvasók (hasz-nálók) is: író és olvasó, könyvtáros és közönség lényegében egy személy. • Megörökítésre csak a véglegessé vált, „szentesített", kánoni szövegek kerültek, (így ezek is okmányok, betűhíven megőrzendő dokumentumok!).
a kezdetek - Mezopotámia • Innen ered a másolás aggályos gondja, mely még az eredeti tábla állapotának leírására is kiterjed. Ez az oka a könyvtár és a levéltár egybeolvadásának, illetve pontosabban: ketté nem választásának is. • A kánoni jelleg különösen a szertartásos és irodalmi művekre állt: csak az került belőlük leírásra, könyvbe foglalásra és könyvtári elhelyezésre, amit a széles értelemben vett nagyközönség már úgyis fejből tudott. A könyvtárak társadalmi funkciója tehát más volt: nem a tudás, a műveltség terjesztése elsősorban (mint ma), hanem a megőrzés, a már elterjedt, kialakult, általánossá és "hitelessé" lett tudáskincs megőrzése.
a kezdetek - Mezopotámia • A könyvtárak tudósai közül csak egynek a neve és művének töredéke maradt fenn, ezt is annak köszönhette, hogy már Nagy Sándor idejében élt (Kr. e. 280 körül), és görögül írt. Bérosszosz a neve, a báb-ili Marduk-templom papja volt, s csillagászati-történeti művét (Babüloniaka) I. Antiokhosz király számára írta, a templomkönyvtár forrásanyagából.
a kezdetek - Mezopotámia • A legrégibb idők templom-könyvtárairól mind Babilo-niában, mind a szintén teo-kratikus (=istenkirályság) be-rendezkedésű Egyiptomban. • Céljuk a gyűjtés és a meg-őrzés. Minden valamirevaló templomnak (Báb-ili, Nippur, Kuta, Uruk és Borszippa) volt könyv- és irattára, a két utóbbi Sztrabón szerint még a görög időkben is fennállt; • Asszíriában Assur és Arbil templomkönyvtárai neveze-tesek, s kívülük az első ki-rályi, tehát „állami”, mai szó-val "civil" könyvgyűjte-mény: a ninivei.
Nippur • 1886: Templomváros maradvá-nyaira bukkantak, ahol 53.000 cseréptáblát találtak. • Kiderült, hogy archívum-könyvtár állt itt, az anyag egy része (mintegy 2000 táb-la) még a sumér időkből származik,… • …mint maga az Urgur he-gyén álló Enlil-templom (Kr. e. 4?-3. évezred).
Ninive - Assur-ban-apli • A nippurinál nem kisebb jelentőségű a ninivei királyi könyvtár. Megalapítójának Assur-bán-aplit szokás tartani, de több adat valószínűsíti, hogy a ninivei Marduk-templom könyvtárát már dédapja, II. Sarrukín kezdte bővíteni, • Szín-ahhé-eriba és Assur-ah-iddina folytatták a munkát, s az ő művűk alapján építette ki Assur-bán-apli a gyűjteményt valóban nagy, birodalmi intézménnyé. Ennyiben méltán megilleti az alapító dicsősége; céltudatosan, tervszerűen dolgozott. • Munkája korszakot jelent a könyvtárak történetében, mert új típust teremtett: az országos könyvtárat. A nagy könyv-táralapító Ptolemaioszok és Attalidák előfutára volt.
Ninive - Assur-ban-apli • Papnak (azaz tudósnak) ké-szült, aki "az özönvíz előtti időkből származó kövek fel-iratait is el tudja olvasni". Feljegyzéseiből tudjuk, hogy az "asszonyházban", vagyis gyerekkorában megtanítot-ták az írástudományra. „Ne-kem Nabú és (felesége) Tas-métu messzehalló füleket adtak és igazlátó szemeket kaptam, és megtanultam a legmagasabb írásművésze-tet, mint őseim, a királyok közül egy sem…
Ninive - Assur-ban-apli …Nabú bölcsességét táblákra írtam, felróttam és elolvastam, s hogy láthassam és olvashassam, palotámban felállítottam őket." • Tanultságára nagyon büszke volt, hacsak lehet, megemlékezik róla: „Én, Assur-bán-apli, a bölcsességet Nabútól nyertem. Bennem megtestesült a tudomány és a művészet; tanultam íjjal lőni, lovon nyargalni és kocsit hajtani." • Fővárosában össze akarta gyűjteni Babilonia és Asszíria minden irodalmi és tudományos művének másolatát, hogy AZ UTÓKOR SZÁMÁRA FENNMARADJANAK. Ránk hagyományo-zódott több levele, melyekben személyesen érdeklődik, akad-e még Báb-iliben, Nippurban, Kutában stb. olyan mű, amelyről „Assurban még nincsen másolat". • A másolatra aztán (minden egyes táblára!) rányomatta tulajdonjegyét, az első exlibrist: "Assur-bán-aplinak, a min-denség királyának, Assur királyának tulajdona."
Ninive - Assur-ban-apli Trónra kerülésekor megkezdte az asszír-babilóniai irodalom rendszeres gyűjtését, pontos utasításokat adott ki a szük- séges alapszövegek megszerzésére számos másolót foglal- koztatott és ösztönzött nagyon gondos munkára. A könyvtárnak saját személyzete volt. - a gyűjtemény szak szerint csoportosítva, - jelzetekkel ellátva, - katalógusok is könnyítették a használatot. • Az állomány összetétele (iratok, oklevelek, levelek vallásos szö-vegek, történeti feljegyzések) illusztrálta a könyvtár rendel-tetését: éppúgy kellett szolgálnia az államvezetés, mint a kultusz számára, a dicsőség megörökítésére, mint a tudo-mánynak.
Ninive - Assur-ban-apli • A gyűjtés és a megőrzés tehát az írás és a könyvtár ter-mészetes funkciója, és e feladatának meg is felelt. • S noha sorsa nem lehetett más, mint minden emberi műé: a csonkulás, a pusztulás az idők viharaiban, egyúttal bizonyítja e törvény második szabályát teljessé tevő igazságát is, azt, hogy a pusztítás sohasem teljes. • A romok alatt a régi írástáblák tízezreit találták meg, „fennmaradtak" tehát, s nélkülük ma az emberi művelődésről igen hiányos képünk volna.
a kezdetek - Mezopotámia • Kétségtelen, hogy a ninivei és az alexandriai könyvtárak között feltűnő hasonlóságok mutatkoznak. Mindkettő • egyetemes jellegű intézmény, amelyet • uralkodók hoztak létre. Joggal mutatnak rá arra is, hogy • a hellenisztikus könyvtár belső berendezése több tekintetben emlékeztet az asszíriaira, sőt, hogy • sok hasonlóságot mutatnak az egyes írásművekkel kap-csolatos eljárások a két helyen, bár az írásművek anyaga különböző volt: itt agyagtábla, ott papirusztekercs. • Négy évszázad választja el őket egymástól
Egyiptom • A könyvtár a dinasztikus Egyiptomban éppúgy, mint Babilonban és Asszíriában, levéltár-könyvtár volt, azaz megőrző hely, e korban más formája, egyéb rendeltetése alig képzelhető. Templomi vagy királyi gyűjtemények voltak. • Platón a Timaioszban Szolón egyiptomi utazását írja le, Szolón saját feljegyzései alapján: • Szolónt Szaisz városában Néith istennő templomának papja [Szoukhisz] kioktatja az egyiptomiak és a hellének régi tör-ténete felől. • A hellének ugyanis még valóságos gyermekek, a messze múltról biztos ismereteik nincsenek, csak meséik, minthogy az írás tudományával csak mostanában ismerkedtek meg, míg az egyiptomiak réges-régóta tervszerűen gyűjtik a történelmi dokumentumokat.
Egyiptom „Ami nálatok, nálunk vagy bárhol megtörténik, amennyire csak tudomást szerzünk róla, s amennyire helyes, nagyszerű vagy valamiképp jelentős dolog, A LEGRÉGIBB IDŐKTŐL FOGVA MIND FEL VAN JEGYEZVE TEMPLOMAINKBAN, S MEGŐRIZVE FENNMARAD. Nálatok azonban s a többi országban az írás és az állami élet csak most fog kifejlődni, hacsak a szokásos idő leteltével - mint valami új betegség - az ég áradata reátok nem tör; akkor megint újból fiatalok lesztek, és nem fogtok tudni semmit a mi régi történelmünkről vagy a tiétekről. Legalábbis a ti nemzetség-feljegyzéseitek, kedves Szolón, ahogy te előadtad, alig különböznek a gyermekmeséktől... Szent könyveink szerint a mi államunk rendje 8000 éves... Más alkalommal pontosabban és fesztelenül, írásokkal a kezünkben beszéljük majd meg ezeket."
Egyiptom • Szoukhisz szavai nem túloztak, Egyiptom templomkönyv-táraiban volt felhalmozva a Közel-Kelet tudásának minden kin-cse. • Más adatokból tudjuk, hogy a 4. dinasztia királyai, a nagy gizehi fáraók: Hufu (=Kheopsz), Hafré (=Khephrén), Menkauré (=Mü-kerénosz) nem csupán piramisokat építettek, hanem hatalmas könyvtárakat is állítottak Memphiszben (=Men-nofer= Fehér fal).
Egyiptom • Tudunk Ekhnaton, a monoteista reformátor fáraó archívumainak létezésérőll és III. Ramszesz könyvtáráról, amelybe rendszeresen összegyűjtötte Egyiptom egész régi tudományát, mint Assur-bán-apli Ninivében, s amelynek évezredek előtt is már csupán a neve volt ismeretes: "A lélek gyógyszertára". • Hérodotosz szerint 17.000 évre visszamenő emlékeket őriztek, Szolón úgy tudja, hogy 8.000 éveseket, mindenesetre: számunkra már beláthatatlanul régi múlt eseményeit és tel-jesítményeit tartották számon.
hellenisztikus könyvtárak • Jobb eredményekkel biztat a görög könyvtári viszonyok tanul-mányozása, hiszen az európai nyelvek bibliotheca, Bibliothek, bibliothéque stb. elnevezése maga is görög eredetre utal. • De a klasszikus görög korszak nem ismeri még a könyvtárakat Periklész korában volt ugyan fejlett könyvkereskedelem, nem tudunk azonban arról, hogy az állam kéziratos gyűjteményeket állított volna fel s arról sem, hogy az előkelő házak leltáraiban szerepelt volna magánkönyvtár.
hellenisztikus könyvtárak • Csak a Kr. e. 5-4. évszázad fordulóján kezdenek szaporodni az adatok, miszerint tudósoknak, irodalmároknak saját könyv-táruk volt. A görög könyvtár tulajdonképpeni fejlődése azokra az évtizedekre esik, amikor a két szellemóriás, Platón és Arisztotelész élt. Mindkettőjük munkájának előfeltétele volt egy jelentős nagyságú könyvtár létezése. Platónnál nincs utalás erre; Arisztotelész azonban tervszerűen gyűjtötte a kéziratokat. • Arisztotelész tanítványa, Aelkszandrosz, hadjárataival új feje-zetet nyitott az antik történelemben. • A görög kultúra világkultúrává szélesedett ki. Kialakult a művelt embereknek nemzetközi társadalma. A hellenizmus korában a tudományosság, a tudós életforma a szellemi élet lényeges tényezőjévé vált.
Alexandria • Történelmi előzmények is közrejátszottak abban, hogy éppen Egyiptomban került sor egy minden addigit felülmúló méretű könyvtár alapítására. Egyiptom volt a papirusz hazája, annak az anyagnak, amely az ókori írás rögzítésére szolgált. Egyiptom teremtette meg nagy méretekben a tudományos- és szépirodalmat, hiszen akkoriban sehol sem írtak olyan sokat, mint éppen a Nílus menti országban. Egyiptomnak megvolt a maga kitűnően megszervezett hivatali hálózata, nagyszámú hivatalnoki személyzettel. De az alexandriaihoz hasonlítható nagy könyv-tárakról nincsen adatunk.
Alexandria • Az alexandriai könyvgyűjtemény megteremtése az ókori könyvtártörténet legjelentősebb eseménye. • A tervet Ptolemaiosz Szoternek (Kr. e. 283) tulajdonítják, a végrehajtást pedig fiának, Ptolemaiosz Philadelphosznak. • Cél: az egész görög irodalom összegyűjtése. • Nagyon jelentős pénzösszegeket kellett az uralkodóknak erre a célra mozgósítaniuk, azonkívül –szükség esetén - kíméletlen intézkedésektől sem riadtak vissza. Így lefoglalták az ale-xandriai kikötőben horgonyzó hajók könyvrakományát, és ezenkívül - a monda szerint - nem küldték vissza a három nagy drámaíró alkotásaiból Athéntól kölcsönzött állami könyv-példányokat, hanem csak egy-egy másolatot adtak róluk.
Alexandria • A felhalmozódott könyvtekercsek számát több százezerre be-csülték - hatalmas szám ez, még akkor is, ha sok mű nem csak egy példányban volt meg. • A könyvtárnak két részlege volt: a nagy gyűjtemény Brucheion városrészben (=Muszeion), a királyi palotában és a kisebb a Szerapisz-szentélyben (=Szerapeion). • Miután az első részleg Kr.e. 47-ben Iulius Caesar alexandriai háborúi következtében elpusztult, a Szerapeion vált a város tulajdonképpeni könyvtári központjává. (Sar-apsz i- Szarapisz-Szerapisz – Zeusz. [a történethez ajánlott Várkonyi Nándor levezetése!]
Alexandria • Ptolemaiosz Szoter szellemi tanácsadója a phaleroni Demetriosz volt. Athén nyomdokain alapították meg a Muszeiont és gyűjtötték egybe az egyiptomi udvar köré a kor legkiválóbb tudósait. • Így lett Alexandria rövid idő alatt a hellenisztikus tudomány központja,legfontosabb munkaeszközét a könyvtár alkotta.
Alexandria Tervszerű kutatás indult meg a görög irodalom területén: • Filológiai-történeti kritikával összeállították a hiteles szöve-geket, • felülvizsgálták a szerzőséget és a valódiságot, • meghatározták a mű terjedelmét és beosztását. Az alexandriai iskola korszakalkotó hatással volt a könyv fejlődésére, amennyiben az egyes írók műveiből és a különböző irodalmi műfajok területén norma példányokat állított elő. Ezeket azután számos másoló sokszorosította, majd a másolatokat kereskedelmi forgalomba hozták. A Mu-szeionnak és könyvtárának köszönhető, hogy Alexandria egészen Iulius Caesar idejéig megtartotta monopolhelyzetét a könyvkereskedelemben.
Alexandria • Az alexandriai gyűjtemény vezetését a tudomány fő embereire bízták, akikre olykor a hercegi nevelő magas tisztét is rá-ruházták. • Az első volt a grammatikus, az epheszoszi Zenodotosz. Õ kezd-te meg a könyvállomány rendezését, a görög irodalom kiadását is az ő Homerosz-kiadása indította meg. • Utódai közül Eratoszthenész egyetemes műveltségű tudós volt mind a természettudományok, mind a humán tudományok terén, és aki mindenekelőtt a kronológia és a matematikai földrajz megalapítójaként ismeretes. • Külön helyet foglal el ebben a sorban a jeles költő, Kallimakhosz, aki szerzők szerinti katalógust készített az anyagról. Egyesek nem is sorolják a könyvtári személyzet közé, mások viszont alacsonyabb hivatali beosztottat látnak benne.
Alexandria • Tudományos hírnevét "pinakes"-ei alapozták meg, amelyeket valószínűleg tanítványai közreműködésével a Kr.e. 3. század közepén hozott létre. • Műve a meglévő kéziratanyag katalógusait tartalmazta, külön hozva a prózaírókat és költőket, és mindkét osztályon belül ismét szakcsoportokra bontotta az anyagot. • Az egyes szakcsoportokon belül a szerzők alfabetikus rendben sorakoznak, mindegyikük életrajzi jegyzetekkel és műveik jegy-zékével. Az egyes műveket a cím, a kezdőszó és a sorszám egyénítette. A Pinakes hosszú ideig „kanon" tekintélyével bírt és az ókor későbbi bibliográfiáinak alapjául szolgált.
Alexandria • A Muszeion és a könyvtár tudósai mentették át számunkra a korábbi klasszikus görög irodalom legértékesebb alkotásait például a homéroszi eposzokat, az Iliászt és az Odüsszeiát. • Ma olvasható formájukat ezek a művek Alexandriában nyerték el, ahol ekkor született meg a szövegkritika tudománya. Az alexandriai tudós filológusok, publikálták az eposzok kritikai kiadásait, tisztították meg a szövegeket a becsúszott hibáktól, késõbbi betoldásoktól • A filológián kívül a természettudomány művelése is virágzott Alexandriában. Itt írta a matematika és a geometria nagy tudósa, Eukleidész az Elemeket, és a korábbi uralkodók névrokona, a római időkben, a Kr.u. 2. században működő Klaudiosz Ptolemaiosz kanonizálta a Kopernikuszig érvényben lévő geocentrikus világrendszert.
Alexandria • A királyi könyvgyűjtő szenvedély III. Ptolemaiosz Euer-getész (246-222) idején valóságos mániává fokozódott: az uralkodó elrendelte: valamennyi Alexandriába érkező hajót át kell kutatni, és az ott talált könyveket ideiglenesen le kell foglalni, hogy másolatok készülhessenek róluk. • Ezek mint „hajókról származó” könyvek külön kategóriát alkottak a könyvtárban.
Alexandria • Az alexandriai könyv-tár építészeti viszo-nyairól semmi bizto-sat nem tudunk. • A nagy könyvtárat először a Kr. e 48-47-es alexandriai háború sújtotta, amikor Iulius Caesar véres harco-kat vívott az egyipto-mi hadsereggel és a város lakosságával. Az ekkor kitört tűz-vészben 40.000 (má-sok szerint 400.000) tekercs semmisült meg.
Alexandria • Ezt a veszteséget nehezen lehetett kiheverni annak ellenére, hogy Antonius később a pergamoni könyvtárból 200.000 könyvet ajándékozott Kleopatrának. • A végleges pusztulás dátumát nem lehet pontosan meghatározni. • A római uralom alatt több ostromot is el kellett szenvednie, így Kr.u. 262-ben (Aemilianus lázadása), majd 272-ben Aurelianus császár alatt, és végül 296-97-ben, amikor Diocletianus vette be a fellázadt várost.
Alexandria • Az arab hódítás korában (640-642) a könyvtár már való-színűleg nem létezett, ezért a modern kutatás a történeti anekdoták világába utalja azt az arab tudósítást, mely sze-rint Omár kalifa rendelte volna el a könyvek elégetését. „Ha tartalmuk benne van a Koránban - el kell őket égetni, hiszen feleslegesek. Ha nincs benne – el kell őket égetni, mert veszélyesek.” • Akárhogyan is történt, a régi könyvtárról csak elszórt irodalmi utalások alapján alkothatunk képet.
Pergamon Mivel az alexandriai könyvtár épületegyütteséről semmit sem tudunk, annál értékesebbek számunkra a múlt század végén megejtett pergamoni német ásatások eredményei.
Pergamon Az ottani könyvtár az Attalidák műve volt,… … alapítója II. Eumenesz (Kr. e. 197 158).
Pergamon a Pergamon-múzeum Berlinben
Pergamon Athéné temploma mellett szabad teret fedett fel kétemeletes oszlopcsarnokkal, ehhez csatlakozóan négytermet. A leg-nagyobbikban állt Athéné óriás szobra, ezenkívül Kis-Ázsia kiváló íróitól talapzatfelírások, köztük egy felirat versekben Homéroszról. EBBEN RAJZOLÓDIK KI ELŐTTÜNK AZÓKOR TIPIKUS KÖNYVTÁRA: A TANULÁS CÉLJÁT SZOLGÁLÓ STOA, A SZOBROKKAL DÍSZÍTETT REPREZENTÁCIÓS TERMEK ÉS A TÖBBI TERMET KÖNYVRAKTÁRNAK ALKALMAZÓ HELYI-SÉGEK; AZ EGÉSZ SZOROS ÖSSZEFÜGGÉSBEN EGY SZENTÉLLYEL.
Róma • „A leigázott Görögország foglyul ejtette vad legyőzőjét” - írja Horatius. A modern tudományos felfogás a római császárkori kultúrában a hellenisztikus műveltség folytatását látja. • Az időszámításunk előtti második évszázad közepétől fogva kezdtek római hadvezérek egyéb zsákmány mellett görög könyvtárakat is hazahurcolni,
Róma • Először Aemilius Paullus, (Kr.e. 157-ben Perseusnak, Make-dónia királyának könyvtárát tette sajátjává), majd Sulla és Lu-cullus. • A század vége felé az előkelő római társadalomban már el-terjedt a bibliofilia. Cicero fölöttébb értékelte könyv-gyűjteményét, házának lelkét látta benne. Barátja, Atticus, Róma első nagy könyvkiadója volt, aki fel merte venni a versenyt magával az alexandriai könyvkereskedelemmel is.
Róma • Iulius Caesar kultúr-missziós fáradozásai egyértelműen hellenisz-tikus előzményekre utalnak: az alexandriai könyvtárat a Tiberis mellé akarta áttelepíte-ni. • Csakhamar szükséges-sé vált egy közkönyvtár megszervezése is, me-lyet Caesar tervezett, s Terentius Varrót bízták meg felállításával. Var-ro segítségével akarta Caesar „a világbiroda-lommal együtt megala-pítani a világirodalmat" (Mommsen) - egy állami könyvtári intézmény lét-rehozásával.
Róma • A megvalósítás dicsõsé-ge Asinius Pollio és Augustus nevéhez fűző-dik. Az előbbi Kr. e. 39-ben nyitotta meg könyvtárát, a művészet-pártoló Augustus pedig Kr. e. 28-ban a palatiumi Apollón-templomban gö-rög építészekkel építtette meg pazarul felszerelt könyvtárát, ahol külön helyezte el a római (Octavia) és külön a gö-rög írók mûveit (Pala-tina).
Róma • Augustus példáját a későbbi császárok is követték: A 4. század elején 28 nyilvános könyvtár működött a fő-városban, de közülük csak kevésről van konkrét adatunk. Mégis jogosult az a feltételezés, hogy a nagy Forum- és fürdőintézmények mellett nem hiányoztak a könyvtárak sem. Legjelentősebb a Traianus oszlop melletti Ulpia volt. Mint a többi könyvtár, ez is két osztályból állott, görögből és latinból, s egyszersmind a fontos állami okiratok számára levéltárul is szolgált. A könyvtárak élén kezdetben procuratori rangban tekin-télyes tudósok álltak. A személyzetet rabszolgák vagy szabadon bocsátott rabszolgák alkották, és oly nagy volt a számuk, hogy külön orvosuk volt.
Róma • A római könyvtár építészeti elrendezése általában követi a pergamoni példaképet, ez persze részletkülönbségeket nem zár ki. • Így az ásatások során Ephe-szoszban feltártak egy osz-lopcsarnok nélküli könyv-tártermet, oszlopokkal díszí-tett homlokzattal és lépcső-zettel.
Róma • A görög-római könyvtár története kereken 600 éves időszakot fog át. Olyan eredményeket mutathat fel, melyeket a ke-resztény-nyugati könyvtártörténet csak háromszor olyan hosszú fejlődési szakaszban ér majd el… • Ezek a közkönyvtárak azonban a Város pusztulásával együtt megsemmisültek. Csak a Bibliotheca Ulpia maradt meg, amely a császárkorban a római intellektuális élet központja volt, s valószínűleg ennek köszönheti, hogy elkerülte a középkorban szinte kötelező pusztulást.