KIR - a kutatás szemszögéből

1. KIR - a kutatás szemszögéből Dr. Fehérvári Anikó Budapest 2013. február 27.

2. Tényekre alapozott döntés • Napjainkban felértékelődött a tényekre, a tudományos bizonyítékokra alapozott döntés, melynek oka a hatékonyabb elszámoltathatóság. • A különböző gazdasági ágazatokban eltérő időben jelent meg az adatok felértékelődése, az oktatás nem az elsők között volt. Az elmúlt néhány évben azonban az oktatáspolitikában is kiemelt trend a tényekre alapozott döntéshozatal.

3. Aktorok és célok • Fenntartó: • Törvényességet ellenőriz. • Oktatáspolitika: • Beavatkozási pontokat keres. • Nemzetközi adatokat szolgáltat. • Kutató: • Társadalmi-gazdasági összefüggéseket vizsgál. • Nemzetközi összehasonlításokat végez.

4. Mi a KIR és mire jó? • A KIR egy hatalmas adatrendszer (tankönyvjegyzék, intézménytörzs adatok, KIR-STAT – ‘októberi statisztikák’, KIFIR), melynek célja a hazai tanügyigazgatás kiszolgálása, DE! más szempontoknak is meg kell felelni • Biztosítani kell az idősoros, összehasonlítható, megbízható adatsorokat. • Biztosítani kell a nemzetközi szervezetek számára a megfelelő minőségű adatszolgáltatást (Eurostat, OECD)

5. Mi van a KIR-STAT-ban? • Intézményi, feladat-ellátási hely szerinti adatok , tanulói adatok, szakképzési adatok, SNI adatok, logopédiai szakszolgálat adatai, nevelési tanácsadó adatai, szakértői bizottságok adatai, művészeti oktatás adatai (ez valójában 9 adatbázis) • Intézményi adatok: székhely és telephely adatok, létszámadatok: összesített tanulói és pedagógus adatok, nevelő és oktatómunkát segítők adatai, tárgyi felszereltségre vonatkozó adatok (osztálytermek, csoportszobák száma, ICT eszközök)

6. Példa a KIR-ből kinyerhető adatsorokra A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma 2011/2012-ben

7. Példa a KIR-ből kinyerhető adatsorokra 2.

8. KIR Adatbázisok erősségei - gyengeségei • Tényeket közöl az oktatás szereplői számára • Folyamatok, tendenciák nyomon követése • Átláthatóság és elszámoltathatóság elősegítése • Bonyolult adatstruktúra, csak a hozzáértők tudják kezelni (pl. KIR-STAT) • Túl sok adatot tartalmaz, adatok értelmezhetőségének problémája • Adatbázisok összekapcsolása sok esetben problémás (pl. milyen szintű adatokat tart nyilván – intézmény, feladat-ellátási hely, tanulói – definíciós problémák az adatbázisok között)

9. Adatbázisok: lehetőségek - veszélyek • Példa: Az iskolák eredményessége egyre nagyobb nyilvánosságot kap • Pozitívum: a szülők/családok információt kapnak, az iskolák elhelyezhetik magukat a többi iskolához képest • Negatívum: a rangsorok felerősítik a szelekciós mechanizmusokat, sérül a hozzáférés esélye

10. Példa • A kutatások Angliában és Franciaországban is azt mutatják, hogy a leginformáltabb középosztálybeli szülők körében a listák publikálása felerősítette azt a tendenciát, hogy gyermekeiket a listán elől álló iskolákba vigyék. Ezáltal mindkét országban felerősödtek az iskolák közötti különbségek. • Az iskolák zöme nem elégedett az iskolalistákkal, mondván, az adatok túl nyersek, nem adnak valódi információt az iskolán belül zajló pedagógiai munkáról.

11. Jelenlegi tendenciák - egyéni szintű adatok • Tanulói szintű adatok: TANYI, OKM, érettségi adatbázis, felvi adatbázis, KIFIR • Pedagógus szintű adatok: PENYI • Adatbázisok összekapcsolásának lehetősége

12. Példa az egyéni szintű adatkezelésre: No Child Left Behind (NCLB) • Komplex program az USA közoktatásának megújítására, 2001-es tv. -> 2012/2013-ra világos célokat határoz meg (12 év!!) • Sztenderdizált tanulói mérések az iskola hatékonyságának egyik mérőeszköze • A program része a pedagógusok minősítése is HOUSSE (high, objective, uniform state standard of evaluation) • Szankcionálja a sorozatosan rosszul teljesítő iskolákat (öt év után teljes szerkezeti átalakulást kezdeményezhet a fenntartó)

13. Egyéni adatok összefűzése • Tanulási utak követése (oktatási/nevelési alrendszerek összekapcsolása – óvoda – közoktatás – felsőoktatás – LLL) • Pályakövetés (oktatási adatbázisok összekapcsolása más adatbázisokkal, pl. társadalombiztosítás vagy adó)

14. Lemorzsolódás vizsgálata - TANYI • A tanulói nyilvántartás dinamikus adatbázis • Statikus adatbázis létrehozása – pillanatfelvétel a rendszer egy adott állapotáról Indikátor: Az iskolarendszerből kimaradók száma aránya korévenként 7-24 éves kor Azon tanulók száma, akiknek tanulói jogviszonyát „megszűntnek” illetve „szünetelőnek” jelentették, korévenként és nemek szerint. Azon tanköteles tanulók száma (korévenként), akiknek egy adott tanévben (szeptember 1-e és a következő év szeptember 1-e között) megszűnt a tanulói jogviszonya, és (a referencia időpontig – október 31-ig) nem szereztek középfokú képesítést.

15. TANYI problémák • Adatfeltöltési problémák: teljes körűség biztosítása nem volt megoldott egy adott időpontra • Adatok megbízhatósága: feltöltés minősége nem volt megfelelő • Az azonosító száma elveszett, ha kilépett a rendszerből • Adathiány szankciója • Új adatlap készítése, mely növeli a megbízhatóságot • Az azonosító hosszú távú

16. OFI tervezett fejlesztések és szolgáltatások • Adatbázisok összekapcsolhatóságának módszertani elemzése • Felhasználóbarát adatcsomagok készítése kutatóknak, tankerületi és önkormányzati szakértőknek • Video és infografikai szolgáltatások az adatok képi megjelenítése (pl. lemorzsolódás) • Online adatbázisok elérhetővé tétele az OFI honlapján (OFI adatfelvételeiből származó kutatói adatbázisok nyilvánossá tétele)

17. Dr. Fehérvári Anikó aniko.fehervari@ofi.hu www.ofi.hu Köszönöm a figyelmet!