250 likes | 453 Views
„PÁN PÉTER NEMZEDÉKE” ( Posztadoleszcens jelenségek a ceglédi középiskolások körében). OTDK Prezentáció Készítette: Takács Nóra Konzulens: Dr. Kabai Imr e Zsigmond Király Főiskola OTDK Társadalomtudományi Szekció versenye 2011. április 15. PÁN PÉTER ÉS BUMERÁNG NEMZEDÉK.
E N D
„PÁN PÉTER NEMZEDÉKE”(Posztadoleszcens jelenségeka ceglédi középiskolások körében) OTDK Prezentáció Készítette: Takács Nóra Konzulens: Dr. Kabai Imre Zsigmond Király Főiskola OTDK Társadalomtudományi Szekció versenye 2011. április 15.
PÁN PÉTER ÉS BUMERÁNG NEMZEDÉK • A posztadoleszcencia jelensége • Iskolai tanulmányok befejezése; • Munkába állás; • Szülőktől való leválás • Saját család alapítása
Kik vizsgálták - elnevezések • Kenneth Keniston - posztadoleszcens • Somlai Péter – „új ifjúság” • Kiss Viktor – „hunédzserek” • „Bumeráng generáció” • Vaskovics László – „dimenziók”
Társadalmi, szociológiai háttér • Információs társadalom • Oktatási expanzió • „Parkoló pálya”
Saját vizsgálatom • 120 ceglédi végzős diák – kérdőíves módszer • 4 középiskola (1 gimnázium, 3 szakközépiskola – szakmunkásképző) • 17 jövőbeli terveikre vonatkozó kérdés
A vizsgálatok módszere • Statisztikai vizsgálatok: • Kereszttáblák • Pearson-féleKhí-négyzet próba • Szóráselemzés • F-próbával
A ceglédi középiskolák • A bevont oktatási intézményekről („külön kis világok”): • Az iskolák eltérő profilja (mit mondanak magukról a honlapokon) • Eltérések egyes jellemzők mentén: • nemenkénti megoszlás • szülők iskolai végzettsége: „beszédes különbségek”
A középiskolások szüleinek iskolai végzettsége (a magasabb iskolázottságú; százalékok) Forrás: Saját adatfelvétel (N=120)
Hipotézis I. • A fiatalok családi háttere (teljes–nem teljes családban élők, szülők iskolázottsága, testvérek száma, nemük) nagyban befolyásolja a tanulók későbbi életterveinek időbeli alakulását, illetve azt, hogy mennyire válnak majd posztadoleszcensé.
Eredmények • Első feltételezésemet a vizsgálati adatok igazolták. Szignifikáns összefüggés van az életesemények időbeli tervezése és a • nemenkénti megoszlás • teljes nem teljes családi háttér • testvérek száma • szülők iskolai végzettsége között. Az élettervek időbeli bekövetkezésére a szülők iskolai végzettsége van a legerősebb hatással.
Szülők legmagasabb iskolai végzettségének hatása a diákok életút tervezésére (átlagéletkor) Forrás: Saját adatfelvétel (N=120)
Hipotézis II.-III. • A középiskola típusa (gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképző), mentén megragadható lesz az életeseményekre vonatkozó tervek alakulása • A tervezett tanulmányok is erős befolyással bírnak a többi életszakasz időbeli eltolódására.
Eredmények • Második és harmadik feltételezésemet is igazolták a vizsgálataim. • a középiskola típusa befolyásolja • a továbbtanulási szándékot és azt, hogy mikor tervezik, hogy munkába állnak illetve a házasság és gyerekvállalás tervezett időpontjára is hatással vannak.
Életesemények tervezésének iskolánkénti megoszlása (átlagéletkor) Forrás: Saját adatfelvétel (N=120)
Továbbtanulási szándék hatása a diákok életút tervezésére (átlagéletkor) Forrás: Saját adatfelvétel (N=120)
Hipotézis IV. • A lakóhely urbanizációs szintje, típusa is befolyásolja a fiatalt a későbbi életeseményei tervezésekor, vagyis a posztadoleszcencia megjelenésében.
Eredmények • Negyedik feltételezésemet az én vizsgálataim nem igazolták. • nincs szignifikáns összefüggés a vizsgált diákok lakóhelye és a későbbi életeseményeik eltolódása, meghosszabbodása között.
A tanulók lakóhelyének hatása a diákok életút tervezésére (átlagéletkor) Forrás: Saját adatfelvétel (N=120)
Hipotézis V. • A „posztadoleszcenciára való hajlam” már megjelenik egyes érettségi előtt álló diákoknál, míg másoknál nem mutatkoznak egyértelmű jelei, hogy a későbbiekben posztadoleszcensekké válnának.
Eredmények • A gimnazisták nagyobbik része később akarja befejezni a tanulmányait, így az összes többi életeseményüket is későbbre tervezik • Tehát nagy valószínűséggel ők lesznek a jövő posztadoleszcensei
A „továbbtanulási ambíció” alakulása a magyarázó változók függvényében – „teljes faktoriális modell” alkalmazása.
Összefoglalás • Szignifikáns összefüggést találtam a: • szülők iskolai végzettsége • az iskolák típusai • a továbbtanulási szándék • a diákok későbbi élettervei között
Összefoglalás • a gimnazista diákoknál élesen látható, hogy minden egyes életeseményt későbbre terveznek, mint a szakközépiskolában tanuló társaik. • Ők tehát várhatóan a jövő posztadoleszcensei
KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! Takács Nóra Zsigmond Király Főiskola