1 / 25

„PÁN PÉTER NEMZEDÉKE” ( Posztadoleszcens jelenségek a ceglédi középiskolások körében)

„PÁN PÉTER NEMZEDÉKE” ( Posztadoleszcens jelenségek a ceglédi középiskolások körében). OTDK Prezentáció Készítette: Takács Nóra Konzulens: Dr. Kabai Imr e Zsigmond Király Főiskola OTDK Társadalomtudományi Szekció versenye 2011. április 15. PÁN PÉTER ÉS BUMERÁNG NEMZEDÉK.

vondra
Download Presentation

„PÁN PÉTER NEMZEDÉKE” ( Posztadoleszcens jelenségek a ceglédi középiskolások körében)

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. „PÁN PÉTER NEMZEDÉKE”(Posztadoleszcens jelenségeka ceglédi középiskolások körében) OTDK Prezentáció Készítette: Takács Nóra Konzulens: Dr. Kabai Imre Zsigmond Király Főiskola OTDK Társadalomtudományi Szekció versenye 2011. április 15.

  2. PÁN PÉTER ÉS BUMERÁNG NEMZEDÉK • A posztadoleszcencia jelensége • Iskolai tanulmányok befejezése; • Munkába állás; • Szülőktől való leválás • Saját család alapítása

  3. Kik vizsgálták - elnevezések • Kenneth Keniston - posztadoleszcens • Somlai Péter – „új ifjúság” • Kiss Viktor – „hunédzserek” • „Bumeráng generáció” • Vaskovics László – „dimenziók”

  4. Társadalmi, szociológiai háttér • Információs társadalom • Oktatási expanzió • „Parkoló pálya”

  5. Saját vizsgálatom • 120 ceglédi végzős diák – kérdőíves módszer • 4 középiskola (1 gimnázium, 3 szakközépiskola – szakmunkásképző) • 17 jövőbeli terveikre vonatkozó kérdés

  6. A vizsgálatok módszere • Statisztikai vizsgálatok: • Kereszttáblák • Pearson-féleKhí-négyzet próba • Szóráselemzés • F-próbával

  7. A ceglédi középiskolák • A bevont oktatási intézményekről („külön kis világok”): • Az iskolák eltérő profilja (mit mondanak magukról a honlapokon) • Eltérések egyes jellemzők mentén: • nemenkénti megoszlás • szülők iskolai végzettsége: „beszédes különbségek”

  8. A középiskolások szüleinek iskolai végzettsége (a magasabb iskolázottságú; százalékok) Forrás: Saját adatfelvétel (N=120)

  9. Hipotézis I. • A fiatalok családi háttere (teljes–nem teljes családban élők, szülők iskolázottsága, testvérek száma, nemük) nagyban befolyásolja a tanulók későbbi életterveinek időbeli alakulását, illetve azt, hogy mennyire válnak majd posztadoleszcensé.

  10. Eredmények • Első feltételezésemet a vizsgálati adatok igazolták. Szignifikáns összefüggés van az életesemények időbeli tervezése és a • nemenkénti megoszlás • teljes nem teljes családi háttér • testvérek száma • szülők iskolai végzettsége között. Az élettervek időbeli bekövetkezésére a szülők iskolai végzettsége van a legerősebb hatással.

  11. Szülők legmagasabb iskolai végzettségének hatása a diákok életút tervezésére (átlagéletkor) Forrás: Saját adatfelvétel (N=120)

  12. Hipotézis II.-III. • A középiskola típusa (gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképző), mentén megragadható lesz az életeseményekre vonatkozó tervek alakulása • A tervezett tanulmányok is erős befolyással bírnak a többi életszakasz időbeli eltolódására.

  13. Eredmények • Második és harmadik feltételezésemet is igazolták a vizsgálataim. • a középiskola típusa befolyásolja • a továbbtanulási szándékot és azt, hogy mikor tervezik, hogy munkába állnak illetve a házasság és gyerekvállalás tervezett időpontjára is hatással vannak.

  14. Életesemények tervezésének iskolánkénti megoszlása (átlagéletkor) Forrás: Saját adatfelvétel (N=120)

  15. Továbbtanulási szándék hatása a diákok életút tervezésére (átlagéletkor) Forrás: Saját adatfelvétel (N=120)

  16. Hipotézis IV. • A lakóhely urbanizációs szintje, típusa is befolyásolja a fiatalt a későbbi életeseményei tervezésekor, vagyis a posztadoleszcencia megjelenésében.

  17. Eredmények • Negyedik feltételezésemet az én vizsgálataim nem igazolták. • nincs szignifikáns összefüggés a vizsgált diákok lakóhelye és a későbbi életeseményeik eltolódása, meghosszabbodása között.

  18. A tanulók lakóhelyének hatása a diákok életút tervezésére (átlagéletkor) Forrás: Saját adatfelvétel (N=120)

  19. Hipotézis V. • A „posztadoleszcenciára való hajlam” már megjelenik egyes érettségi előtt álló diákoknál, míg másoknál nem mutatkoznak egyértelmű jelei, hogy a későbbiekben posztadoleszcensekké válnának.

  20. Eredmények • A gimnazisták nagyobbik része később akarja befejezni a tanulmányait, így az összes többi életeseményüket is későbbre tervezik • Tehát nagy valószínűséggel ők lesznek a jövő posztadoleszcensei

  21. A „továbbtanulási ambíció” alakulása a magyarázó változók függvényében – „teljes faktoriális modell” alkalmazása.

  22. Összefoglalás • Szignifikáns összefüggést találtam a: • szülők iskolai végzettsége • az iskolák típusai • a továbbtanulási szándék • a diákok későbbi élettervei között

  23. Összefoglalás • a gimnazista diákoknál élesen látható, hogy minden egyes életeseményt későbbre terveznek, mint a szakközépiskolában tanuló társaik. •  Ők tehát várhatóan a jövő posztadoleszcensei

  24. KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! Takács Nóra Zsigmond Király Főiskola

More Related