TUDÁSÉRTÉK ÉS MÉDIA

1. TUDÁSÉRTÉK ÉS MÉDIA

2. Kérdések Hogyan járulhat hozzá a média a tudomány népszerűsí-téséhez és a tudományos ismeretek terjesztéséhez? Képes-e a média a tudománnyal kapcsolatos véleményeket kedvező irányban befolyásolni és a tudományos, illetve a tudománnyal kapcsolatos ismereteket gazdagítani, és ha igen, hogyan? Hogyan hat a média a közönségre? hatás média közönség

3. A média transzmissziós modellje Távközlési ill. matematikai kommunikációelméleti analógia: adott információmennyiség átvitele, transzmissziója egy forrástól egy befogadóig Lasswell: ki milyen üzenetet küld kinek milyen hatással? Hatásvizsgálatok • reklám • behaviorizmus: inger hatás mechanizmusok • Orson Welles: Világok háborúja (1938) • propaganda A hatásvizsgálatok tanulságai • nem lehet akármilyen üzenetet akármilyen közeggel elfogadtatni, • az üzenetek hatása jelentősrészt a befogadó prediszpozícióinak a függvénye, • a közönség nem egynemű, hanem szocio-kulturálisan erősen rétegzett, • az üzenetek általában nem közvetlenül, hanem áttételeken keresztül fejtenek ki hatást, • rövid távú hatások - hosszú távú hatások

4. Használat és szükségletkielégítés Szükségletek elvárásokat generálnak kikapcsolódás és válogatásraösztö- - szórakozás nöznek a csatornák ill. - pihenés a tartalmak között megismerés - információ - tudás társasélet - társaság - befolyás Ugyanaz a tartalom különböző szociokulturális helyzetű embereknél különböző szükségletek kielégítéséhez járulhat hozzá.

5. A kultivációs megközelítés A televízió műsorfolyama értékeket, magatartásmódokat, a világnak, a társadalomnak egy bizonyos szemléletét kultiválja. A műsorfolyam a hatalmi viszonyok által meghatározott intézményrendszerben termelődik. A műsorfolyam az adott társadalmi-hatalmi viszonyok között elfogadott, uralkodó értékeket, magatartásmódokat, világszemléletet tükrözi – Gerbner: „a társadalom az üzenet” A televízió műsorfolyama a kulturális környezet meghatározó elemévé, ezáltal a szocializáció, a társadalmi tanulás egyik legfontosabb forrásává vált. Hatása nem abban áll, amit egy-egy üzenete, műsora közvetít, hanem abban, hogy szükségképpen a műsorfolyama által táplált kulturális környezetben élünk.

6. A közfigyelem irányítása: tematizáció, napirend-kijelölés Ami gyakran és hangsúlyosan jelenik meg a médiában, fontosabbnak, jelentősebbnek tűnik fel a közönség szemében, mint ami ritkán és kevésbé hangsúlyosan fordul elő. Témák, ügyek A közfigyelem médiabeli tár- irányulása, a köz- gyalásának gondolkodás téma- gyakorisága, szerkezete, a köz- hangsúlyozott- ügyek meghatáro- sága, rangsora zása

7. A média mint rítus és spektákulum A kommunikáció nem csupán információátadás, hanem részvétel, társulás, azonosulás, közös hit és közösség teremtése. Médiaesemények: ceremóniák, koronázások, választási események, olimpiai játékok stb. A hatalom és a társadalom morális reprezentációja: botrányok, nagy bűnügyek – morális pánik Káoszból rend, értelmetlenségből kezelhető kozmosz: katasztrófák, szerencsétlenségek médiareprezentációja Sokak számára a média nem információforrás, nem üzenetek közvetítése, hanem csupán látványosság, spektákulum, mint a cirkusz vagy a tűzijáték: nincs üzenete, tanulsága, csupán múlatják vele az időt.

8. Bulvárosodás A híreknek, a „komoly”, hasznos információnak, a világról való „igaz” tudásnak az egybemosódása a Szórakoz(tat)ással: Infotainment A rendkívüli, a meglepő, a szokatlan, a különleges, a normasértő ragadja meg leginkább a figyelmet. Az objektivitásnak és az igazságnak önmagában csekély a hírértéke.

9. Tanulságok a tudomány népszerűsítése szempontjából • a hatás fogalmával óvatosan kell bánni • vannak rövid távú és hosszú távú hatások • meg kell különböztetni egymástól egy-egy partikuláris üzenet hatását és egy médium üzenetfolyamának hatását • nem lehet akármilyen üzenetet akármilyen közeggel elfogadtatni • az üzenetek hatása jelentős részt a befogadó prediszpozícióinak a függvénye • a közönség nem egynemű, hanem szocio-kulturálisan erősen rétegzett • az üzenetek többnyire nem közvetlenül, hanem áttételeken keresztül fejtenek ki hatást

10. A televíziós műsorkínálat mennyiségi növekedése MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport: • míg 1985. márciusában az alig másfél csatornás Magyar Televízió mintegy 850 műsort sugárzott egy hónap alatt, húsz évvel később 2005. márciusában az öt országos csatorna (MTV1, MTV2, Duna TV, RTL Klub, TV2) több mint 4500-at, és • ugyanezen időszak alatt az országos csatornákon az átlagos napi összes műsoridő 22-23 óráról 105 órára emelkedett.

11. A tévénézésre fordított idő növekedése KSH Életmód-Időmérleg vizsgálatai: a nyolcvanas évek közepétől az ezredfordulóig több mint 50 százalékkal nőtt a tévénézésre fordított idő. AGB: a négy éven felüli lakosság körében a televíziónézésre fordított napi átlagos idő 4 és fél óra körül alakul. AGB: a kábeltelevíziós hálózatra kötött háztartásokban a legfiatalabb felnőttek naponta átlagosan mintegy 4, a 60 éven felüliek közel 5 és fél órát töltenek a tévé előtt.

12. Tévénézési típusok (%) Típus (érdeklődés) % társadalmi kötődés Alkalmi tévézés 23 fiatal városlakók Szórakozás: RTL Klub 22 jó anyagi helyzet, középosz- profil tályi státusz Szórakozás: TV2 profil 16 gyenge-közepes anyagi hely- zet, alacsonyabb státusz Romantika, fikció 13 elsősorban nők Sport, humor 11 elsősorban férfiak Kulturális-tudományos, 10 középkorú és idősebb, magas közéleti iskolázottságú Hagyományos közszol- 5 idősebb vidéki gálati profil

13. Napilap olvasás A rendszeresen legalább egy napilapot olvasók aránya: 1990 1998 200281 % 64 % 51 % A rendszeres napilap olvasók 62 % - csak a helyi lapot olvassa 22 % - csak bulvárlapot olvas 16 % - országos minőségi napilapot olvas

14. Számítógépes hálózati kommunikáció Új médium: az internet • Sokak kommunikációja sokakkal • Az információ mennyiségének növekedése és a tudás gyarapodása • Multimédia • Osztott információtárolás • Interaktivitás • Információszabadság • Digitalizáció és konvergencia • Mobil kommunikáció • A nyilvánosság átalakulása • Az információhoz és a tudáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségeinek csökkenése • A demokrácia erősödése

15. Internet használati típusok (%) Élményt kereső 33 könnyűzene hallgatása és letöltése, rádiózás, tévézés, film, (online) játékok, sport, erotika, csetelés, szabadidős programok, keresése, társkeresés, levelezés stb. Információt és tudást kereső 32 Wikipedia és egyéb online lexikonok, szótárak, szakirodalom, tanulmányok, oktatási anyagok, művészeti oldalak, múzeumok, technika, szakmai levelezés, utazások előkészítése stb. „Mindenevő”, nagyon sokat internetező 19 E-elit 15 politika, pártok weboldalai, online újságok, vásárlás, kereskedelmi információk, gazdasá- gi-tőzsdei információk, banki ügyintézés, ön- kormányzatok honlapja stb.

16. Kommunikációs-kulturális rétegződés Kapcsolatteremtő-önprezentációs tudásstílus a személyes kapcsolatok és együttlétek nagy értéke, a baráti társaságok iránti fokozott igény, az ilyen kapcsolatokban és társaságokban való személyes siker és szereplés utáni vágy, a szereplésekhez és sikerekhez szükséges kommunikatív- társasági tudás, a hatáskeltés képessége Kognitív-instrumentális tudásstílus a szakértelem, a tudományos és műszaki tudás nagy értéke és tisztelete, teljesítmény-orientáció, munkaközpontúság, kreatí- vitás, önfejlesztés Uralmi-reprezentatív tudásstílus a magas társadalmi pozíció, a hierarchia és a rang tisztelete, dominanciára, hatalomra törekvés, igyekezet a pozíció és a hatalomeléréséhez szükséges tudások és kapcsolatok meg- szerzésére

17. Az internet használat összefüggése a tudás-stílussal élményt kereső kapcsolatteremtő-ön- internethasználó prezentációs tudás- stílus információt és kognitív-instrumen- tudást kereső tális tudásstílus internethasználó e-elit internet- uralmi-reprezentatív használó tudásstílus