500 likes | 946 Views
PTE PMMIK Környezetmérnöki Szak (BSC). Közműellátás 5. előadás. Csatornázás (szennyvíz elvezetés) Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány u. 2. B ép. 039. dittrich@witch.pmmf.hu.
E N D
PTE PMMIK Környezetmérnöki Szak (BSC) Közműellátás5. előadás Csatornázás (szennyvíz elvezetés) Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány u. 2. B ép. 039. dittrich@witch.pmmf.hu
A vízgazdálkodás idealizált rész-rendszere (vízellátás-csatornázás) vízbázisok vízszerzés víztisztítás vízelosztás ipari vízfelhasználók előkezelés (opcionális) szennyvíz vagy TFH tisztítás mg-i vízfelhasználók befogadó lakossági vízfelhasználók A kivastagított tevékenységcsoportok a tantárgyhoz tartoznak.
Csatornázási rendszerek • Áramlási viszonyok szerint: • Gravitációs csatorna rendszer • Kényszer áramoltatású rendszerek: • Nyomás alatti csatorna rendszer • Hagyományos (szivattyús) • Pneumatikus • Vákuumos csatorna rendszer • Vegyes csatorna rendszer • Szállított folyadék típusa szerint: • Elválasztott rendszer • Egyesített rendszer
Előnyök hátrányok, főbb elemek • Előnyei: • Egyszerű és olcsó és biztonságos üzemeltetés • Hosszú amortizációs idő (50 év) • Hátrányai: • Nagy beruházási költség • Nagy földmunka igény • Domborzati viszonyokhoz kötött • Nem megfelelő domborzati viszonyok között átemelők közbeiktatása szükséges • Elemei: • Házi bekötések • Gerinc csatorna
Helyszínrajzi vonalvezetés • Lehető legrövidebb úton jusson a szennyvíz a szennyvíztisztító telepre (max. 6 óra) • Ágvezeték rendszerű hálózat • Főgyűjtőket általában a völgyekben és a terhelési súlyvonalban célszerű elhelyezni • Közterületi sávok • Közmű védőtávolságok • Visszafelé történő becsatlakozás tilos!
Magassági vonalvezetés • Minimális takarás 1 m (fagy, csőstatika) • Javasolt minimális takarás 2 m (közműkeresztezések) • Lehetőleg talajvízszint felett haladjon • Szelvényváltás esetén a csőtetők csatlakozzanak! • Leülepedés, visszaduzzasztás ne legyen! • Nagy tereplejtés esetén: • Bukóakna: Δh< 0,4m • Ejtőcsöves akna: Δh> 0,4m • Energiatörő akna: 10% feletti tereplejtésnél
Csőanyagok • Régebben: • Épített szelvények • AC • Beton • VB • Kőagyag • Ma: • KG-PVC • Kőagyag • Üvegszál erősítésű műanyag
Kőagyag csövek • Előnyei: • Nagy teherbírás • Időállóság • Sav és lúgállóság • Hátrányai: • Drága • Alkalmazás: • Extra szennyezőanyag tartalmú ipari szennyvizeknél • Nagy fektetési mélységnél
KG-PVC csövek • Előnyei: • Kis raksúly • Minimális cső-érdesség • Olcsó • Idomrendszerrel jól ellátott • Hátrányai: • Átlagos teherbírás • Erős deformációs hajlam • Precíz csőbeágyazást igényel
Hidraulikai kritériumok • Minimális hossz-esés: I=3‰ vagy I=1000/d (d: csatorna átmérő mm-ben, a képlet az I-t ‰-ben adja meg) • Minimális szállítási mélység: 3 cm • Minimális szállítási sebesség: 0,4 m/s • Maximális szállítási sebesség: • Épített szelvény: 3 m/s • Beton, VB és kőagyag csövek: 5 m/s • Műanyag csövek: 5 – 10 m/s (gyártótól függően)
Házi bekötés • minimális átmérő: Dn 150 • Egy hrsz-nek csak egy bekötése lehet! • 28/2004 (XII.25) KvVM r. közcsatornába bocsáthatóságai határértékeinek betartása!
Tisztító aknák • Elhelyezés: • Min. 50 m-ként • Minden iránytörésben • Gerincvezetékek csatlakozásainál • Csatornák végén (Végakna, öblítő akna) • Anyag: • Műanyag • Beton (szulfátálló) • VB • Kialakítás: • Előregyártott • Monolit • Minimális belméret: 1 m • Minimális lebúvó nyílás átmérő: 60 cm
Csatornahálózati átemelők • Gravitációs csatorna hálózat eleme túlzottan mély vezetés esetén • Elhelyezés szerint: • Közbenső átemelő • Végátemelő • Általában két szivattyús átemelőket alkalmazunk • A szivattyúk általában darabolós járókerékkel építendők be • Szivattyú felett visszacsapó szelep! • Szintvezérlés • Távérzékelés
Pneumatikus átemelők • Háromfázisú dugós szállítás • Alkalmazási előnyök: • Szennyvíz átszellőztetése • Szaghatások csökkenése vagy megszűnése • Tartózkodási idő csökkenés • Nem kellenek légtelenítők a nyomócsőre • Összetett domborzati viszonyok • Hátrányok: • Magasabb energiaköltség (mint a hagyományos átemelők esetében) • Magasabb kivitelezési költség (mint a hagyományos átemelők esetében)
Előnyök, hátrányok, főbb elemek • Alkalmazása csak akkor javasolt, ha gravitációs rendszerrel nem megoldható gazdaságosan a szennyvíz elvezetés! • Előnyei: • Terepviszonyoktól kevésbé függ a vonalvezetése • Kisebb földmunka igény • Kisebb csőátmérők • Általában olcsóbb kivitelezés • Hátrányok: • Kevésbé biztonságos üzem • Drágább üzemeltetés • Gépészeti elemek rövid amortizációs ideje • Főbb elemek: • Házi átemelő • Házi bekötő vezeték • Nyomás alatti gerincvezeték
Helyszínrajzi és magassági vonalvezetés • Közterületi sávok, védőtávolságok • Minimális takarás: 1 m • Minimális hosszesés: 1‰ • Terepet követi • Magaspontokra légtelenítő • Mélypontokra leürítési lehetőség
Hidraulikai viszonyok • Teltszelvényű áramlás • Hidraulikai méretezés módja: Bernoulli egyenlet – ágvezeték hálózatként • Szállítási sebesség: 0,8 – 1,5 m/s • Eltömődés elkerülése!
További kialakítási szempontok • Alkalmazott csőanyagok: • KPE • KM-PVC • Minimális átmérők: bekötő vezeték DN 50 • Gerincvezeték: DN 80
Előnyök, hátrányok, rendszer elemei • Sűrű beépítésű területeken lehet alternatíva, ahol a gravitációs rendszer gazdaságosan nem építhető ki • Előnyei: • Háromfázisú szállítás – a szennyvíz átlevegőztetése • Kis fektetési mélység, kis csőátmérők • Minimális elszivárgási veszély • Szagemisszió minimális • Hátrányok • Magas üzemeltetési költség • Alacsonyabb üzembiztonság • Rendszer főbb elemei: • Vákuum-szelep akna • Vákuum-gerincvezeték, vákuumliftekkel • Vákkum központ
Hidraulikai viszonyok • Háromfázisú dugós áramlás • Szállítási sebesség: 8-10 m/s • Vákuumliftek szerepe: • Széteső „dugók” össze tudjanak állni • Rendszer indításkor fokozatos terhelés felvétel • Rendszerben biztosított nyomásszint: 0,4-0,8 bar (0,2-0,6 bar vákuum)
Kialakítási szempontok • Alkalmazott csőanyagok: • KPE • KM-PVC • Bekötő vezeték minimális csőátmérője: Dn 40 • Gerincvezeték minimális csőátmérője: Dn 50 • A vákuumgépházban egy tartályban gyűlik a szennyvíz, ahonnan általában szivattyúval juttatják a befogadóba (tisztító telep vagy csatorna)
Védőtávolságok, keresztezések • Vízvezeték és szennyvízvezeték közötti védőtávolság: • Ha a vízvezeték talajvízben van: 1 m • Ha a szennyvízcsatorna magasabban fekszik mint a vízvezeték: 1 m • Ha a vízvezeték magasabban fekszik mint a szennyvízcsatorna: 0,5 m • Nyomás alatti szennyvízvezeték esetén: 2 m
Közművek elhelyezése MSZ 7487/2 szerint I. –hatályos jogszabályokkal módosítva • Nincs érvényben, mégis mindenki ezt használja, azokban az esetekben ahol a 123/1997 Korm. r. nem szabályoz. Üreges közmű és gáz között 2 m! 123/1997 Korm. r. szerint
Felhasznált irodalom • György István (szerk): Vízügyi létesítmények kézikönyve. Műszaki könyvkiadó 1974. • Markó Iván (szerk): Települések csatornázási és vízrendezési zsebkönyve. Műszaki könyvkiadó Budapest 1989. • Sail Emil: Csatornázás. Tervezési segédlet. Műegyetem Kiadó Budapest 1993. • http://www.purator.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=61&Itemid=84 • www.pipelife.hu • http://www.inventor.hu/eko/jury/palyaz/csorba.pdf • http://www.vakuumszivattyuk.hu/aloldal.php?aloldalid=16 • MSZ 7487/2