Talajzoológia

1. Talajzoológia Futóbogarak (Coleoptera:Carabidae)

2. Miről lesz szó? • Egy kis makro- és mikromorfológia • A futóbogarak rendszertana - csak röviden • “A Bug’s Life” – Egy kis fenológia, “Miből lesz a cserebogár” – Szaporodás és egyedfejlődés Táplálkozásról: Mit esznek? Kiket táplálnak?

4. Makromorfológia • Cychrizáció:

5. Makromorfológia • Procerizáció:

6. Makromorfológia • Abacizáció:

7. Mikromorfológia • Trachearendszer, stigmák • Szárnyfedő speciális mintázatai – barlanglakó fajok • Feltűnő színezet – nyílt területen élő fajok • Depigmentáltság, “recesszív színezet - barlanglakó fajok

8. rendszertan

9. Szaporodás és egyedfejlődés

11. Szaporodás & áttelelési típusok, életmenetstratégiák • Tavasszal /ősszel szaporodók • Imágóként/lárvaként áttelelők • Szárnydimorfizmus – Makropter Brachipter

12. Táplálkozás • Ragadozók – “az erdők utcaseprői” (Thiele, 1977) • Ragadozók – Ptersotichus lepidus, Calathus fuscipes • Vegyes táplálkozásúak – Pterostichus cupreus, P. macer, Harpalus rufipes • Növényevők – Harpalus aeneus, Zabrus tenebroides

13. Állati eredetű táplálék: • Csiga, atkák, collembolák, földigiliszták, lepkehernyók, peték • Növényi táplálék: • Nektárium, pollen, magok levelek, friss hajtások (Leguminosae, Compositae, Umbelliferae, Caryophyllaceae

16. Emésztés • Csak extraintesztinális – futóbogarak 1/3-a (Carabus, Calosoma,Cychrus, Cicindela) • Kevert típus – Harpalus, Amara, Clivina • Nincsen extraintesztinális – Harpalus, Nebria

17. Kiket táplálnak? • Erinaceus europeus – főként Carabus fajokat • Sorex araneus – főként a nyári hónapokban fogyasztanak • Talpa europea – futóbogarak ~ az étrend 28%-a • Myotis myotis – tavasszal kizárólagsoan futóbogarakat, kisebb csúcsok májusban és augusztusban. • Apodemus flavicollis – 13,8% -carabidae lárva, 7,8% imágó (Obrtel, 1973)

18. Madarak: Bueto bueto, Falco subbueto, Accipiter nisus (10%) Strix aluco – az egyik legveszedelmesebb predátor Békák: A gyorsan mozgó prédákat kedvelik Hangyák: Mind az elterjedésben gátolják a futóbogarakat – nagyméretű kolóniák Hangyasav, aggresszív viselkedés Pókok: Latrodectrus sp. – (40%)

19. Paraziták • Baktériumok, vírusok – pontos fajok nem ismertek • Gombák – Empusa sp. (phycomycetes), Metarrhizium ansopliae (hypomycetes) – Pterostichus oblongopunctatus • Cordyceps sp. (ascomycetes) – Carabus sp. • Botrytis brassiana – Carabus sp.

20. Paraziták • Nematoda – Mermis albicans, Gordius sp. • Atkák – Parasitus coleoptratorum – forézis • Hymenoptera – Phaenoserphus sp.,Methoca ichneumonides • A parazitáknak (nem bizonyított) populáció denzitás szabályozó szerepet tulajdonítanak.

22. Védekezési mechanizmusok • Mimkri: • Lebistina sp. (carabidae)- Diamphidia nigroornata (chrysomelidae) • Kémiai védekezés: • Pygidiális mirigyek – vajsav, izovaleriánsav, metakrilsav, kinonok (benzokinon, hydrokinon) • Hidrogénperoxid • Nemcsak védekezésben játszanak szerepet, de megakadályozzák, hogy a hímek elfogyasszák a frissen lerakott petéket.

23. Pöfögő futrinkák (Brachinus sp.) – speciális pygidiális mirigy, mirigyes állomány+szklerotizált robbanó kamra – 10% hydrokinon, 25% hidrogénperoxid, 40-60% fehréjeoldat, mely katalizálja a reakciókat – Oxigén szabadul fel. • Hangadás – Cychrus caraboides, Carabus irregularis, Cicindela sp., Elaphrus cupreus, Elaphrus riparius.

25. Fajok: Cicindela germanica Cicindela hybrida Cicindela campestris

26. Omophron limbatum Nebria brevicollis Notiophilus bigutattus

27. Calosoma inquisitor Calosoma sycophanta

29. Carabus nemoralis

30. Carabus variolosus

33. Duvalius hungaricus