Az államháztartás

1. Az államháztartás

2. Az állam szerepe • Klasszikus kapitalizmus időszaka: • az ország külső védelme • a belső rend, a nyugalom védelme • olyan közintézmények működtetése, amelyeket az egyéneknek nem érné meg fenntartani

3. Az állam szerepe • XIX. sz. vége: az állam gazdasági szerepvállalásának növekedése • okai: • társadalmi feszültségek tompítása • nyomor enyhítése • a termelés folytonosságának biztosítása • az infrastruktúra kiépítése

4. Az állam szerepe • I. világháború: • hadigazdálkodás → az állami beavatkozás további növekedése • 1929-33: sürgető kérdés az állami beavatkozás → Keynes: az állam fontos szerepe: • jövedelmek igazságosabb elosztása • állami beruházások, infrastruktúra és közszolgáltatások fejlesztése → termelés és fogyasztás növelése

5. Az állam szerepe • II. világháború után: • keynesi koncepció → megerősödött az állam gazdasági beavatkozása • az állam aktív szerepvállalása • intézményesített jóléti juttatások • Melyek azok a területek, ahonnan az állam kivonulása problémamentesen megvalósítható?

6. Javak (jószágfajták) csoportosítása • 2 szempont: • a jószág fogyasztása egyénileg vagy közösen történik-e? • ki lehet-e bárkit ésszerűen zárni a jószág fogyasztásából vagy sem?

7. Javak (jószágfajták) csoportosítása • Magánjavak • Közjavak • Díjfizető javak • Közös készletű javak • Közbenső javak

8. Magánjavak • a fogyasztásból a nem fizetők könnyen kizárhatók • a jószágok fogyasztása egyénileg (nem párhuzamosan) történik • pl: élelem, ruha, lakás, palackozott víz, nem életmentő sebészet, felsőoktatás

9. Közjavak • a kizárás nem valósítható meg • a fogyasztás ugyanazon jószágra irányul sok embertől • pl. honvédelem, TV műsorszórás, bűnözők bebörtönzése, védőoltás, rendőrjárőr, tűzoltóság

10. Díjfizető javak • a kizárás megvalósítható • a fogyasztás közösen történik • pl. kábel- és műholdas TV, telefon, vezetékes víz, elektromos áram, tömegközlekedés, színház, stadion, könyvtár

11. Közös készletű javak • a kizárás nem valósítható meg • a javak fogyasztása egyénileg történik • pl. levegő, tengeri hal, ásványok az óceánban, tavak és folyók

12. Közbenső javak • fogyasztás és kizárhatóság szempontjából közbenső helyzetet foglalnak el • pl. orvosi ellátás, alapfokú oktatás, szemételhordás városi környezetben, utcai parkolás

13. Az állam szerepe – a jóléti államok • jelentős gazdasági fejlődés • az állam alapvető célja: a tartós növekedés biztosítása • beruházások ösztönzése • munkahelyteremtés • jóléti minőségi elemek előtérbe kerülése: • társadalmi biztonságérzet • az emberhez méltó jövőbe vetett bizalom • az állami szerepvállalás új prioritásai: • egészségügy • oktatás • közhasznú infrastruktúra kiépítése és fejlesztése

14. Az állam szerepe – a jóléti államok válsága • XX. sz. utolsó harmada: • fejlődés megtorpanása → a beavatkozást nem lehet és nem szabad eltúlozni • a jóléti állam súlyos finanszírozási válsága → kihívás: • Miként lehet az egészségügy, a nyugdíjak és más jóléti juttatások, az oktatás és az infrastruktúra működőképességét és fejlődését biztosítani? • Milyen szerepet játszhat ebben az állam? • Miként tudja finanszírozni szerepvállalását?

15. Az állam szerepe – a jóléti államok válsága • válság: • az állam diszfunkciói (pl. pazarlás) felerősödtek • az állam problémamegoldó képességébe vetett bizalom megrendült • az ellátás finanszírozása korlátokba ütközött • csökkent a tőketulajdonosok reál-beruházásokban való érdekeltsége (a tőkepiaci spekuláció többet hoz) • csökkent az állami újraelosztás ésszerűsége • megnőtt a bürokratizmus • várható: • csökken az állam közvetlen gazdasági, termelési, beruházási tevékenysége • a nem hatékonyan működő állami tulajdon privatizálása folytatódik

16. Az állam szerepe – a jóléti államok válsága • szerepvállalás szűkítése ≠ állam kivonulása a gazdaságból! • közfeladat: • jogrend és szociális közbiztonság garantálása • piaci versenyfeltételek biztosítása • a gazdasági erővel, az erőfölénnyel, a monopol-, oligopol- helyzettel történő visszaélés meggátolása • nemzetek feletti összefogást igénylő feladatok koordinálása • közösségi javak biztosítása • természeti környezet védelme • egészségügy, oktatás, kutatás, infrastruktúra fenntartása és fejlesztése

17. Az államháztartás rendszere A nemzetgazdaság szereplői: • háztartások • vállalatok • pénzügyi vállalatok • háztartásokat segítő nem profitérdekelt szervezetek • külföld • államháztartás

18. Háztartások • általában végső fogyasztók • de a tagok saját vállalkozásaikban termelő és szolgáltató tevékenységet is végezhetnek • a munkaerőt szolgáltatják a többi szereplőnek • el nem költött jövedelmüket megtakarítják

19. Vállalatok, pénzügyi vállalatok • a szereplők megtakarításait gyűjtik össze és osztják újra • termelő, szolgáltató tevékenységet folytatnak • jellemzően nettó hitelfelvevők, saját forrásaikat hitellel egészítik ki

20. Nonprofit szervezetek • célja nem a nyereségszerzés, hanem a közösségi feladatok ellátása, ezek feltételeinek biztosítása • jövedelmük nagy részét a háztartásoktól kapják • jellemzően végső fogyasztók

21. Külföld • hazai árukat vásárol (export), és saját árut nyújt (import) • a külföld és hazánk között megtakarítások is áramolhatnak • adhatja a munkaerő egy részét, illetve alkalmazhatja a hazai munkaerő egy részét is

22. Az államháztartás • végső fogyasztó, társadalmi közös fogyasztást végez • jövedelme a többi szereplő által befizetett adókból, járulékokból, hozzájárulásokból származik jellemzően • általában pénzbeli és társadalmi közös szolgáltatásokat nyújt

23. A gazdasági körforgás

24. A magyar államháztartási rendszer felépítése Az államháztartás alrendszerei: • központi kormányzat • az elkülönített állami pénzalapok • helyi önkormányzatok • társadalombiztosítás • az államháztartás működésének szabályozása: 1992. évi XXXVIII. Tv.

25. A központi kormányzat • a közfeladatok ellátásának központi szintje • a költségvetési politika céljainak kialakítása • meghatározza a közfeladatok körét és terjedelmét • meghatározza a közfeladatok ellátásához szükséges pénzügyi forrásokat • kialakítja az államháztartás alrendszereit • kialakítja az államháztartáson kívüli gazdasági szereplők közötti munkamegosztást és a finanszírozás rendjét • támogatja az önkormányzatokat és az alapokat • szükség esetén támogatja a társadalombiztosítást • ide tartoznak: • a központi igazgatási és gazdaságirányítási szervek (Országgyűlés, minisztériumok, fő hatóságok) • a központi igazgatási szervek által közvetlenül irányított költségvetési szervek (pl. egyetemek)

26. Társadalombiztosítás • a társadalom közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere • Mo: 1990-től önálló alap • feladatainak ellátása: • Országos Egészségügyi Pénztár • Országos Nyugdíjbiztosítási Pénztár • a szervezetek önkormányzatként funkcionálnak → döntéseinél nincs közvetlen központi ráhatása

27. Helyi önkormányzás • képesség és jog → a helyi közügyek lényegi részét saját hatáskörükben szabályozzák és igazgassák a helyi lakosság érdekében • az állami feladatok ellátása helyi szinten • helyi közösségekben az igazgatási feladatok megvalósítói és a közös fogyasztás finanszírozói • költségvetésébe tartoznak: • helyi szervek • a helyi szervek által irányított intézmények

28. Elkülönített állami pénzalapok • meghatározott társadalmi-gazdasági feladatokra létrehozott • parlamenti felhatalmazás alapján hozható létre • létesítéskor meg kell határozni az alap feladatait, bevételi forrásait, teljesíthető kiadások körét • gazdálkodásról éves beszámoló és mérleg készítése

29. Elkülönített állami pénzalapok • Munkaerő-piaci Alap • Központi Nukleáris Pénzügyi Alap • Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, • Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, • Nemzeti Kulturális Alap, • Szülőföld Alap 

30. A magyar államháztartás kiadásai

34. A központi költségvetés

35. A központi költségvetés struktúrája 4 szerkezeti egység: • Költségvetési fejezet • Fejezetcím (alcím) • Előirányzat-csoport • Kiemelt előirányzat

36. Költségvetési fejezet • Valamely szervezethez kapcsolódik • Legfontosabb állami szervek • Országgyűlés, Köztársasági Elnökség, MEH, Alkotmánybíróság, ÁSZ, Bíróságok, Legfőbb Ügyészség, Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának Hivatala • Összes minisztérium • Országos hatáskörű állami szerv • KSH, Gazdasági Versenyhivatal, Történeti Hivatal, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete • Köztestület (pl. MTA)

37. Alfejezetek • Szervezeti és szabályozási szempontból összetartozó, tovább részletezett előirányzatok, pl. • Politikai pártok költségvetési támogatása • Országos kisebbségi önkormányzatok működésének biztosítása • Év közben kiegészíthető

38. Előirányzat-csoportok • Előirányzat-csoportok: • Működési költségvetés • Felhalmozási költségvetés • Kölcsönök • Egyéb speciális célú előirányzat

39. Költségvetési ciklus • 4 fázis: • Döntés-előkészítő szakasz → költségvetési évet megelőző évben • Döntési szakasz → normál esetben a költségvetési évet megelőző évben • Döntés-végrehajtási szakasz → időtartama egybeesik a költségvetési évvel • Döntés-végrehajtás ellenőrzésének szakasza → a költségvetési évet követő esztendő

40. A központi költségvetés bevételei Az adórendszer

41. A költségvetés bevételeinek csoportosítása • Adójellegű bevételek • Nem adójellegű bevételek • Állami vagyonhoz kapcsolható bevételek • Adományok, segélyek és egyéb bevételek

42. Adójellegű bevételek • Adók • Állami monopóliumok • Vámok • Társadalombiztosítási járulékok

43. Nem adójellegű bevételek • Illetékek • Díjak • bírságok

44. Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek • Privatizáció • Állami tulajdonú vállalatok profitja

45. Adományok, segélyek, egyéb bevételek • Nemzetközi szervezetektől kapott segélyek • Állampolgári felajánlások • Vállalati felajánlások

46. Adórendszer • Adó jellemzői: • fedezeti, befolyásolási és arányosítási funkció • Jogszabályi előíráson alapul • Egyszeri vagy folyamatos • Mértékének megállapítása egyoldalúan történik • Adórendszer: többféle adó egymás mellett alkalmazása oly módon, hogy azok egymást kiegészítsék

47. Az adók csoportosítása • Közvetlen adók (egyenes, direkt) • Azok a befizetések, amelyek valamely gazdasági tevékenységhez, annak pénzügyi eredményéhez vagy a lakossági jövedelmek nagyságához kapcsolódnak • Pl. SZJA, nyereségadó • Közvetett adók (indirekt) • Termékekhez, szolgáltatásokhoz kapcsolódnak → a forgalmat, fogyasztást terhelik, figyelmen kívül hagyva az adófizető egyéb körülményeit • Pl. ÁFA, értéknövekedési adó

48. Adók csoportosítása • Adó alanya szerint: • Lakossági adók • Vállalati adók • Az adóztatás jogosultsága szerint: • Központi adók • Helyi adók

49. A mai magyar adórendszer • Központi adók, illetékek • Közvetlen (adóalany = adófizető) • Közvetett (adóalany ≠ adófizető) • Járulékok • Díjak • Hozzájárulások • Illetékek • Helyi adók • Építményadó • Telekadó • Kommunális adó • IFA • Iparűzési adó

50. Központi adók, illetékek: Közvetlen adók • SZJA (17%, 32%) • Társasági adó (16% → 19%) • Különadó (4% → 0%) • Játékadó • EVA (25% → 30%) • Gépjárműadó (teljesítmény alapján)